2010. szeptember 28., kedd
2010. szeptember 27., hétfő
Rugby
Na, tegnap megvolt a rugby-meccs. 6-an mentünk: Laura, Az apuka, A középső fiú, A legidősebb fiú, A legkisebb fiú és Én. Szokásomhoz híven aludtam vasárnap, ameddig csak bírtam, aztán 11 körül felkeltem, majd ettem valami reggelifélét, aztán nemsokkal fél 2 után gyors ebéd, majd irány a rugby-meccs. Nagyjából tudtam már az előző esti "fejtágítás" után a szabályokat, így nem teljesen hülyén mentem a meccsre:D, nagyjából értettem, hogy mi történik a pályán. A hangulat nagyon jó volt, nem volt olyan, mint otthon bármilyen focimeccsen, hogy K.rva anyád, és stb, hanem csak kifütyülte, lehurrogta a közönség a neki nem tetsző ítéleteket. Tetszeni tetszett az egész, de ez nem az én sportom :D, maradok a jól bevált focinál ;) Mondta a meccs után Az apuka, hogy tervezik, hogy novemberben valamikor, nem emlékszem pontosan, hogy milyen dátumot mondott, barátokkal átmennek Gloucester-be valami komolyabb rugby-meccsre, és ha lesz kedvem, akkor mehetek. Hát nem tudom, mert igazából a játék engem annyira nem köt le, viszont a hangulat az tényleg jó volt. (Meghát ha meghívnak, akkor nekem ugye nem kell fizetni a jegyért:):P)
Mondjuk nem volt valami nászéjszakai forróság a meccs alatt :D:P Így szépen lefagyva értem haza, mondtam is Az apukanak, hogy valamit b.sszon a radiátorral, mert én próbáltam, de nagyon rá van szorulva a nyitószelep, vagy mi a görcs, mert a meccs után konkrétan a szobámban már nem akartam megfagyni. Jó is volt egy kis meleg estére :P
Még délután mondta, hogy este, miután lefektették a gyerekeket, csatlakozzak hozzájuk egy kis beszélgetésre, mondom oki. Olyan fél 10-háromnegyed 10 körül szóltak, hogy végeztek, így akkor felmentem hozzájuk, aztán egy-egy pohár bor mellett beszélgettünk erről-arról, kérdezték, hogy érzem magam, meg hogy olyan-e, mint amilyet vártam. Mondtam, hogy én nagyon jól érzem magam, a gyerekekkel is jól kijövök, a lányok szerencsére hallgatnak rám, és eddig olyan, mint amilyenre számítottam. Aztán átadtak egy listát, hogy végülis mit kell csinálni, mire kell figyelni a ház körül, ezeknek a nagy részét már korábban is elmondták, de azért volt néhány új információ. Kérdezett a half term-ben (magyarul most itt az őszi szünetnek felel meg) esedékes horgászatról, ugyanis már korábban is mondta, hogyha van kedvem, nyugodtan csatlakozhatok hozzájuk. Mondom, miért is ne, rám számíthat ;) Valami 10-12 fős hajót fogunk bérelni, mi így leszünk 5-en, ugye Az apuka, Én, és a három fiú, illetve még néhány barátját, ismerősét, kollégáját megkérdezi, hogy kinek van kedve jönni, hogy tele legyen a hajó. Biztos jó móka lesz :)
Megtudtam még azt is, hogy jövőhét csütörtökön-pénteken jönnek egy szekrényt beszabni Laura szobájába, úgyhogy ne csodálkozzak majd, mikor beállítanak:D Illetve ugyanezen a pénteken, vagyis október 8-án Az anyuka szülei egy hétre érkeznek Németországból. Meg is mutatta térképen Az apuka, hogy hol laknak, a német-lengyel-cseh hármashatárhoz nagyon közel, egy Görlitz nevű településen. Mondták, hogy könnyebb lesz nekem, mert nagyon sokat segítenek, mondjuk arra kíváncsi leszek, hogy hol fognak aludni :D Na majd kiderül. Vagy beborul :D:D
Olyan 11 körül végeztünk, így akkor jöttem a szobámba, és mondom, végre megnézem már a Forma-1 Szingapúri Nagydíjat a BBC honlapján, mert délután, amikor lett volna időm elkezdeni, még pont nem volt feltöltve :P Így, mivel 2 órás volt a futam, 1 körül feküdtem le, tehát ma nem voltam túl fitt :P
Sőt, mivel még vasárnap egy jó kis nyakfájással ébredtem, valószínűleg marha rossz pozícióban aludtam, és elaludtam a nyakam, ezt még most is érzem egy kicsit.
A mai program a szokásos volt, tehát reggel ledobni a gyerekeket a suliban, igaz aztán volt egy kis változatosság, ugyanis, mivel pénteken nem volt meg az egész összeg a nyelvsulira, így ma mindenképpen be kellett menni befizetni a díjat. Mivel fájt a nyakam, ha balra fordítottam, ezért, meg mivel az idő is elég szomorú volt (egész nap), a busz mellett döntöttem. Minden különösebb gond nélkül befizettem az összesen Ł215-t (Ł175 a kurzus díja, Ł40 a regisztrációs díj), aztán hazajöttem. Végre csináltam képeket a ház többi részéről, így holnap fel is teszem őket, mert ilyenkor este amúgy megkértek minket (Laurát és engem), hogy lehetőleg ne töltsünk le, ne töltsünk fel, ne nézzünk videókat neten, mert ilyenkor általában dolgozniuk kell szgépen, és nem jó, ha lelassítjuk a sebességet. Fordítottam egy kicsit, aztán már hipp-hopp itt is volt az 13 óra, amikorra menni kellett a lányokért.
Eddig 12-re jártam értük, de most már ebédre is ottmaradnak a suliban, így ezért kellett később menni értük. Mondjuk az, hogy kaptak enni a suliban, kb meg sem látszott, mivel első mondatuk az volt, hogy éhesek :S:P Ez azért vicces, mert még 1 órája sem lehetett, hogy ettek...
Ismét rájuk jött a pisilhetnék, így megálltunk a "jól bevált" helyen, de tanulva az előző kis balesetből, most mondtam Tinának, hogy üljön le, ne állva!!! próbáljon meg pisilni :D
Hazaérés után, a tegnap esti beszélgetés egyik folyamányaként "olvasni" kellett a lányokkal, vagyis nekik még ilyen képeskönyvek vannak, amiről mindegyik oldalról el kell mondaniuk, hogy mit látnak, mit gondolnak, meg ilyenek, aztán a szülőknek, ill jelen esetben nekem egy ilyen füzetbe bele kell írni, hogy melyik nap melyik könyvet olvasták, és valami kommentet is kell gyártani :P Már tegnap is mondta Az apuka, hogy oda elég kitalálni valamit, amit érdemes beírni :D Hát tényleg az volt :D
Ezután egyből mondták, hogy éhesek, mondom, az nem lehet, mert kaptak a suliban enni, erre az egyikük mondja, hogy nem is kaptak, mire a másikuk, a kérdésemre, hogy mi volt a kaja, elkezdte sorolni, mit ettek :D Nyöszörögtek, a második már majdnem sírt, mondjuk ő nagyon könnyen elkezd sírni bármitől gyakorlatilag, aztán kb a földet feltörölték :P Végülis vagy 10 perc után adtam nekik narancslevet, és mazsolát!!!, beszarás, hogy mennyi mazsolát esznek. Tudom, már írtam, de még mindig nem tudom befogadni ezt:D
Ezután a délután a szokásos nyugis mederben zajlott, hétfőn nem nagyon van program a gyerekeknek, vagyis olyan nem, ami ütközne többüknek is.
Vacsora megvolt, zuhanyzás, aztán most itt vagyok :)
Mondjuk nem volt valami nászéjszakai forróság a meccs alatt :D:P Így szépen lefagyva értem haza, mondtam is Az apukanak, hogy valamit b.sszon a radiátorral, mert én próbáltam, de nagyon rá van szorulva a nyitószelep, vagy mi a görcs, mert a meccs után konkrétan a szobámban már nem akartam megfagyni. Jó is volt egy kis meleg estére :P
Még délután mondta, hogy este, miután lefektették a gyerekeket, csatlakozzak hozzájuk egy kis beszélgetésre, mondom oki. Olyan fél 10-háromnegyed 10 körül szóltak, hogy végeztek, így akkor felmentem hozzájuk, aztán egy-egy pohár bor mellett beszélgettünk erről-arról, kérdezték, hogy érzem magam, meg hogy olyan-e, mint amilyet vártam. Mondtam, hogy én nagyon jól érzem magam, a gyerekekkel is jól kijövök, a lányok szerencsére hallgatnak rám, és eddig olyan, mint amilyenre számítottam. Aztán átadtak egy listát, hogy végülis mit kell csinálni, mire kell figyelni a ház körül, ezeknek a nagy részét már korábban is elmondták, de azért volt néhány új információ. Kérdezett a half term-ben (magyarul most itt az őszi szünetnek felel meg) esedékes horgászatról, ugyanis már korábban is mondta, hogyha van kedvem, nyugodtan csatlakozhatok hozzájuk. Mondom, miért is ne, rám számíthat ;) Valami 10-12 fős hajót fogunk bérelni, mi így leszünk 5-en, ugye Az apuka, Én, és a három fiú, illetve még néhány barátját, ismerősét, kollégáját megkérdezi, hogy kinek van kedve jönni, hogy tele legyen a hajó. Biztos jó móka lesz :)
Megtudtam még azt is, hogy jövőhét csütörtökön-pénteken jönnek egy szekrényt beszabni Laura szobájába, úgyhogy ne csodálkozzak majd, mikor beállítanak:D Illetve ugyanezen a pénteken, vagyis október 8-án Az anyuka szülei egy hétre érkeznek Németországból. Meg is mutatta térképen Az apuka, hogy hol laknak, a német-lengyel-cseh hármashatárhoz nagyon közel, egy Görlitz nevű településen. Mondták, hogy könnyebb lesz nekem, mert nagyon sokat segítenek, mondjuk arra kíváncsi leszek, hogy hol fognak aludni :D Na majd kiderül. Vagy beborul :D:D
Olyan 11 körül végeztünk, így akkor jöttem a szobámba, és mondom, végre megnézem már a Forma-1 Szingapúri Nagydíjat a BBC honlapján, mert délután, amikor lett volna időm elkezdeni, még pont nem volt feltöltve :P Így, mivel 2 órás volt a futam, 1 körül feküdtem le, tehát ma nem voltam túl fitt :P
Sőt, mivel még vasárnap egy jó kis nyakfájással ébredtem, valószínűleg marha rossz pozícióban aludtam, és elaludtam a nyakam, ezt még most is érzem egy kicsit.
A mai program a szokásos volt, tehát reggel ledobni a gyerekeket a suliban, igaz aztán volt egy kis változatosság, ugyanis, mivel pénteken nem volt meg az egész összeg a nyelvsulira, így ma mindenképpen be kellett menni befizetni a díjat. Mivel fájt a nyakam, ha balra fordítottam, ezért, meg mivel az idő is elég szomorú volt (egész nap), a busz mellett döntöttem. Minden különösebb gond nélkül befizettem az összesen Ł215-t (Ł175 a kurzus díja, Ł40 a regisztrációs díj), aztán hazajöttem. Végre csináltam képeket a ház többi részéről, így holnap fel is teszem őket, mert ilyenkor este amúgy megkértek minket (Laurát és engem), hogy lehetőleg ne töltsünk le, ne töltsünk fel, ne nézzünk videókat neten, mert ilyenkor általában dolgozniuk kell szgépen, és nem jó, ha lelassítjuk a sebességet. Fordítottam egy kicsit, aztán már hipp-hopp itt is volt az 13 óra, amikorra menni kellett a lányokért.
Eddig 12-re jártam értük, de most már ebédre is ottmaradnak a suliban, így ezért kellett később menni értük. Mondjuk az, hogy kaptak enni a suliban, kb meg sem látszott, mivel első mondatuk az volt, hogy éhesek :S:P Ez azért vicces, mert még 1 órája sem lehetett, hogy ettek...
Ismét rájuk jött a pisilhetnék, így megálltunk a "jól bevált" helyen, de tanulva az előző kis balesetből, most mondtam Tinának, hogy üljön le, ne állva!!! próbáljon meg pisilni :D
Hazaérés után, a tegnap esti beszélgetés egyik folyamányaként "olvasni" kellett a lányokkal, vagyis nekik még ilyen képeskönyvek vannak, amiről mindegyik oldalról el kell mondaniuk, hogy mit látnak, mit gondolnak, meg ilyenek, aztán a szülőknek, ill jelen esetben nekem egy ilyen füzetbe bele kell írni, hogy melyik nap melyik könyvet olvasták, és valami kommentet is kell gyártani :P Már tegnap is mondta Az apuka, hogy oda elég kitalálni valamit, amit érdemes beírni :D Hát tényleg az volt :D
Ezután egyből mondták, hogy éhesek, mondom, az nem lehet, mert kaptak a suliban enni, erre az egyikük mondja, hogy nem is kaptak, mire a másikuk, a kérdésemre, hogy mi volt a kaja, elkezdte sorolni, mit ettek :D Nyöszörögtek, a második már majdnem sírt, mondjuk ő nagyon könnyen elkezd sírni bármitől gyakorlatilag, aztán kb a földet feltörölték :P Végülis vagy 10 perc után adtam nekik narancslevet, és mazsolát!!!, beszarás, hogy mennyi mazsolát esznek. Tudom, már írtam, de még mindig nem tudom befogadni ezt:D
Ezután a délután a szokásos nyugis mederben zajlott, hétfőn nem nagyon van program a gyerekeknek, vagyis olyan nem, ami ütközne többüknek is.
Vacsora megvolt, zuhanyzás, aztán most itt vagyok :)
2010. szeptember 25., szombat
Találkozás új emberekkel és egy kis buli...
Oké, hol is kezdjem. A gyerekeket elkísértem, majd hazakísértem az iskolába/iskolából, annyi érdekesség történt, hogy délután, mikor A legkisebb fiúért kellett menni kb 3.15-re, ugye vittem magammal a lányokat, mivel nem volt itthon senki más, így ilyenkor nem lehet magukra hagyni őket. Még játszottak a suliban a különböző játékokon, aztán 3.40 körül elindultunk. A legkisebb fiú még reggel rollerral ment suliba, így ő hamar hazaért, mi meg gyalogoltunk a lányokkal. Erre megszólal az egyik lány, hogy pisilnie kell, és hogy nem bírja ki hazáig. :) Mondom jó, csak legalább még 50 métert bírj ki, mert azután egy kis úgymond ösvény, azaz annyira nem voltunk szem előtt, legalább nem az utcán csinálták :D Ja, és közben ugye akkor már a másik lány is pisilt egyet :D, de az előbbi nem sokat szórakozott, megállt és nem ült v guggolt le, hanem állva próbált pisilni :), hát sztem nem kell mondanom, hogy szépen a nadrágjára ment az anyag java... :P
Péntekenként jön A legidősebb fiúhez és A középső fiúhez Mervyn, a dobtanár, most is itt volt, megint nyomatták a jó kis számokat. Még a dobóra előtt, azaz 16.30 előtt segítettem A legkisebb fiúnak és A középső fiúnek is a matekházijában. A vacsora rendben lezajlott, aztán még a fiúkat vitték úszni.
De én már közben készülődtem, mert még a héten beszéltük fércen néhány aupair-csajjal, hogy péntek este talizunk, és szórakozunk egy kicsit.
Természetesen késésben voltam:), így kb 21.20-ra értem oda a Hippodrome elé, ahova megbeszéltük a találkát. Láttam, hogy áll néhány ismerősnek tűnő:) lány a Hippodrome előtt, az egyikük Caro volt, aki fészen ismerősöm, így odamentem. Beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk valahova, de közben kaptam egy sms-t Micoltól, akivel még csütörtökön találkoztam, hogy ők ott vannak a Hippodrome melletti bárban, így elkezdtem nézegetni, és már integettek is, így én odamentem. Ő volt ott, és Louise, egy svéd aupair-csaj, leültem melléjük, bár enyhén fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy nem volt meleg :S
Ott ültünk, míg megitták az italukat, aztán elindultunk egy bárba (a neve bsb), ahol elég retro-jellegű számokat nyomtak, mondhatni nem a legjobbakat, így két ital után továbbálltunk a szomszédos bárba, ami a MacKenzie névre hallgat. Itt már nekünk jobban tetsző számokat játszott a dj, így táncoltunk is egy kicsit, aztán egy kicsit melege volt Louise-nak, így kimentünk a levegőre:D
Ja, még a Hippodrome mellett említette Micol, hogy van valami karaoke-bár, ahol lehet ilyen boxot bérelni, ahol barátok előtt lehet előadni a tehetségünket :) Hát hogy a fenébe ne lennék benne ilyesmiben, mondtam, hogy rám bizton számíthatnak :D
Mivel Micolnak ma reggel 8-tól dolgoznia kellett, így hamar indultunk haza, én az éjféles busszal jöttem haza, a lányok egy picit hamarabb tudtak jönni. Ez ilyen bemelegítő bulinak jó volt, majd legközelebb már komolyabb lesz :D
Mára Magdalenával, Maggie-val, egy bolgár aupair-csajjal beszéltem meg találkozót. Ő múlt hét vasárnap érkezett, előtte 2 évig Svédországban tanult, 2 gyerekre vigyáz. Azt mondta, hogy igen jól nevelt gyerekek, mivel a szüleik tanárok, így talán ez el is várható :)
Egyébként most biciklivel mentem be a városközpontba, hát konkrétan már az első komolyabb emelkedőn úgy "meghaltam", ahogy kerékpáros nyelven szokás mondani :P, hogy szép volt nézni :P Még az a szerencse, hogy ezután sík terep jött, mert a Westbury Park mellett haladtam el, így itt már nem volt baj. Majd jöttek a jó részek, a városközpontba kb már csak lefelé kellett menni. Mondom, fasza, szép lesz ezen visszafelé feljönni :D 28 perc alatt benn voltam a belvárosban amúgy. Elég jó részidő elsőre, de az idő előrehaladtával természetesen lesz ez még jobb is.
A Cabot Circus plázánál/plázában lévő Zara üzlet elé beszéltük meg a találkát Maggie-val, és ott is találkoztunk. Aztán beszélgettün, sétáltunk, megmutattam neki néhány helyet, először a Primark-ot, majd beszéltük, hogy az ő hostszülei azt mondták neki, hogy ott, ahova majd én fogok nyelvsuliba járni, nem lesz :O tanfolyam, de mondom, ez hülyeség, mert hétfőn már kezdődni is fog, csak én ugye a lányok félnapos sulija miatt még nem tudok akkor kezdeni, de megyek be befizetni a tanfolyamdíjat.
Mondom, egyúttal már meg is mutatom a nyelvsulit, rendes nevén az International House Bristol-t, ami a 27 Oakfield Rd alatt található. Hát mit ne mondjak, már gyalogolni is elég volt a nagy emelkedőkön, miután odaértünk, le is ültünk legalább egy negyedórára pihenni :D Majd visszaindultunk, beszéltük, hogy majd jövőhétvégén is csinálhatunk valamit, hogy ne a négy fal között üljünk még hétvégén is :P A Burger Kingben Maggie evett valamit, mert már éhes volt, én még nem annyira. Aztán szépen lassan visszagyalogoltunk a bicajomhoz, mert ugye én azzal voltam, aztán mindenki ment a maga útján. Ő még benézett a Primarkba :D, én meg indultam haza. Hát mit ne mondjak, az első emelkedő is olyan brutális volt most, hogy a felénél le kellett szállnom, mert egyszerűen nem bírtam tovább "tekerni". Így toltam a bicajt, közben természetesen zenét hallgattam, de egyszer csak hallottam magyar beszédet, és anyuka volt a 2 kisgyerekével. Nagyon örültem, mert az első magyarok voltak, akikkel találkoztam Bristolban. Egy kicsit beszélgettünk, legalább kifújtam magam egy picit, aztán indultam tovább. Még várt rám 3 másik "gyenge" emelkedő, így neki kellett veselkedni. Az elsőn sikeresen túljutottam, aztán a 2. közepén megint meghaltam :D, így toltam tovább a bicajt, amíg ki nem értem a Westbury Parkhoz, ahol a sík terepre való tekintettel visszaszálltam a bringára, onnan már nem volt megállás hazáig :D
Amúgy az időzítésem príma volt, mert kb 5 perc volt a vacsoráig, így a családdal ettem, mint általában mindig. Azt még nem írtam, hogy holnap délután családi rugby-meccs nézés lesz, mindenki megy, így Laurának és nekem, tehát a két abszolút kezdőnek rugby-ből elkezdték magyarázni, hogy mi fán terem a rugby. Hát kíváncsi leszek, hogy mégis milyen lesz az egész :) Arról majd mindenképpen teszek fel képeket :D
Péntekenként jön A legidősebb fiúhez és A középső fiúhez Mervyn, a dobtanár, most is itt volt, megint nyomatták a jó kis számokat. Még a dobóra előtt, azaz 16.30 előtt segítettem A legkisebb fiúnak és A középső fiúnek is a matekházijában. A vacsora rendben lezajlott, aztán még a fiúkat vitték úszni.
De én már közben készülődtem, mert még a héten beszéltük fércen néhány aupair-csajjal, hogy péntek este talizunk, és szórakozunk egy kicsit.
Természetesen késésben voltam:), így kb 21.20-ra értem oda a Hippodrome elé, ahova megbeszéltük a találkát. Láttam, hogy áll néhány ismerősnek tűnő:) lány a Hippodrome előtt, az egyikük Caro volt, aki fészen ismerősöm, így odamentem. Beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk valahova, de közben kaptam egy sms-t Micoltól, akivel még csütörtökön találkoztam, hogy ők ott vannak a Hippodrome melletti bárban, így elkezdtem nézegetni, és már integettek is, így én odamentem. Ő volt ott, és Louise, egy svéd aupair-csaj, leültem melléjük, bár enyhén fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy nem volt meleg :S
Ott ültünk, míg megitták az italukat, aztán elindultunk egy bárba (a neve bsb), ahol elég retro-jellegű számokat nyomtak, mondhatni nem a legjobbakat, így két ital után továbbálltunk a szomszédos bárba, ami a MacKenzie névre hallgat. Itt már nekünk jobban tetsző számokat játszott a dj, így táncoltunk is egy kicsit, aztán egy kicsit melege volt Louise-nak, így kimentünk a levegőre:D
Ja, még a Hippodrome mellett említette Micol, hogy van valami karaoke-bár, ahol lehet ilyen boxot bérelni, ahol barátok előtt lehet előadni a tehetségünket :) Hát hogy a fenébe ne lennék benne ilyesmiben, mondtam, hogy rám bizton számíthatnak :D
Mivel Micolnak ma reggel 8-tól dolgoznia kellett, így hamar indultunk haza, én az éjféles busszal jöttem haza, a lányok egy picit hamarabb tudtak jönni. Ez ilyen bemelegítő bulinak jó volt, majd legközelebb már komolyabb lesz :D
Mára Magdalenával, Maggie-val, egy bolgár aupair-csajjal beszéltem meg találkozót. Ő múlt hét vasárnap érkezett, előtte 2 évig Svédországban tanult, 2 gyerekre vigyáz. Azt mondta, hogy igen jól nevelt gyerekek, mivel a szüleik tanárok, így talán ez el is várható :)
Egyébként most biciklivel mentem be a városközpontba, hát konkrétan már az első komolyabb emelkedőn úgy "meghaltam", ahogy kerékpáros nyelven szokás mondani :P, hogy szép volt nézni :P Még az a szerencse, hogy ezután sík terep jött, mert a Westbury Park mellett haladtam el, így itt már nem volt baj. Majd jöttek a jó részek, a városközpontba kb már csak lefelé kellett menni. Mondom, fasza, szép lesz ezen visszafelé feljönni :D 28 perc alatt benn voltam a belvárosban amúgy. Elég jó részidő elsőre, de az idő előrehaladtával természetesen lesz ez még jobb is.
A Cabot Circus plázánál/plázában lévő Zara üzlet elé beszéltük meg a találkát Maggie-val, és ott is találkoztunk. Aztán beszélgettün, sétáltunk, megmutattam neki néhány helyet, először a Primark-ot, majd beszéltük, hogy az ő hostszülei azt mondták neki, hogy ott, ahova majd én fogok nyelvsuliba járni, nem lesz :O tanfolyam, de mondom, ez hülyeség, mert hétfőn már kezdődni is fog, csak én ugye a lányok félnapos sulija miatt még nem tudok akkor kezdeni, de megyek be befizetni a tanfolyamdíjat.
Mondom, egyúttal már meg is mutatom a nyelvsulit, rendes nevén az International House Bristol-t, ami a 27 Oakfield Rd alatt található. Hát mit ne mondjak, már gyalogolni is elég volt a nagy emelkedőkön, miután odaértünk, le is ültünk legalább egy negyedórára pihenni :D Majd visszaindultunk, beszéltük, hogy majd jövőhétvégén is csinálhatunk valamit, hogy ne a négy fal között üljünk még hétvégén is :P A Burger Kingben Maggie evett valamit, mert már éhes volt, én még nem annyira. Aztán szépen lassan visszagyalogoltunk a bicajomhoz, mert ugye én azzal voltam, aztán mindenki ment a maga útján. Ő még benézett a Primarkba :D, én meg indultam haza. Hát mit ne mondjak, az első emelkedő is olyan brutális volt most, hogy a felénél le kellett szállnom, mert egyszerűen nem bírtam tovább "tekerni". Így toltam a bicajt, közben természetesen zenét hallgattam, de egyszer csak hallottam magyar beszédet, és anyuka volt a 2 kisgyerekével. Nagyon örültem, mert az első magyarok voltak, akikkel találkoztam Bristolban. Egy kicsit beszélgettünk, legalább kifújtam magam egy picit, aztán indultam tovább. Még várt rám 3 másik "gyenge" emelkedő, így neki kellett veselkedni. Az elsőn sikeresen túljutottam, aztán a 2. közepén megint meghaltam :D, így toltam tovább a bicajt, amíg ki nem értem a Westbury Parkhoz, ahol a sík terepre való tekintettel visszaszálltam a bringára, onnan már nem volt megállás hazáig :D
Amúgy az időzítésem príma volt, mert kb 5 perc volt a vacsoráig, így a családdal ettem, mint általában mindig. Azt még nem írtam, hogy holnap délután családi rugby-meccs nézés lesz, mindenki megy, így Laurának és nekem, tehát a két abszolút kezdőnek rugby-ből elkezdték magyarázni, hogy mi fán terem a rugby. Hát kíváncsi leszek, hogy mégis milyen lesz az egész :) Arról majd mindenképpen teszek fel képeket :D
2010. szeptember 23., csütörtök
Nyelvsuli
Csütörtök lévén ma Az anyuka vitte és hozta a gyerekeket a suliba/suliból, így délelőtt a konyha és az ebédlő feltakarítása, felmosása után, most először kellett porszívóznom, ami azért elég jó, 11 napon után kellett először. Tavaly, még Tiptree-ben, gyakorlatilag minden nap :P Fátylat rá :)
Aztán kiteregettem, majd lassan ettem két szendvicset ebédre, és 1 óra után egy kicsivel elindultam a nyelvsuliba.
Kb 13.45 körül odaértem, mondom, nekem azt mondták, hogy 2-re jöjjek ide, mert valami tesztet kell megírni, erre mondják, hogy elvileg fél 3-ra kellett volna jönni, de ha már itt vagyok, akkor néznek egy üres termet. Végülis 13.50-kor már írtam is a tesztet, ami nem volt nehéz, 50 feleletválasztós kérdés volt, aztán írni kellett a legkedvesebb nyaralásról néhány mondatot. Kb 40 perc alatt végeztem a max 60 perces feladatsorral, aztán várni kellett majdnem egy fél órát, mire odajött egy csávó, Pete, akivel lezavartuk a Speakinget (beszéd), aztán mondták, hogy upper intermediate, tehát haladónál egy kicsit jobb csoportban leszek, mint ahogy az eddigi összes au-pair-jelentkező is. Aztán kérdezték, hogy töltöttem-e már ki jelentkezési lapot, mondom, még nem, adtak egyet, majd mondom, holnap visszaszaladok a kitöltött jelentkezési lappal, meg a zsével.
Miután végeztem a nyelvsuliban, írtam Micolnak, egy olasz aupair-csajnak, akivel már a héten fércbúkon beszélgettünk, és megbeszéltük, hogy csütörtökön összefutunk, mert ő csütörtök délután szabad. Kb 15.20 körül írtam neki, visszaírt, hogy kb 4-re odaér a Sainsbury's-hez, ahol majd várni fogom. Végülis 4 előtt néháyn perccel jött az újabb sms, hogy még csak most indult el, és kb 20 perc, mire odaér. Nem nagy a hely, de végülis sikeresen elkerültük egymást, meghát nem is nagyon néztük meg fércen, hogy hogy néz ki a másik :P:D Na mindegy. 16.40 körül végülis találkoztunk, majd beültünk a Starbucks-ba, ahol cappuccinóztunk, és beszélgettünk erről-arról. Elsők között hagyta el a száját, az a mondat, majd kérdés, hogy én vagyok az első fiú aupair, akivel találkozott, és hogy hogyhogy e mellett döntöttem? :D Aztán a szokásos kérdések, mióta vagy itt, meddig leszel, mennyi gyerek van, milyen a család, ismersz-e más aupaireket a városban, stb-stb. Majd, mint kiderült, Az anyuka, az én hostanyukám, és Micol hostanyja ismerik egymást. Ugyanis mint kiderült a beszélgetésből, Micol hostanyja konkrétan mindenről tudni akar: jól kifaggatja, hogy mikor hova megy, kivel találkozik, őróla mit kell tudni, sőt, még azt is mondta, hogyha elment vásárolni, és szatyrokkal a kezében ment haza, még a szatyrokba is belenézett, és minden egyes ruhadarabot megnézett. Hát most őszintén, normális?
Amúgy Micol rendes lánynak tűnt így elsőre, még biztos, összefutunk jónéhányszor ittlétünk alatt. Konkrétan már most péntek este :) ugyanis néhány aupairrel fogunk összefutni a városközpontban, aztán csinálunk valamit közösen, még nem tudni, mit, de kell már egy kis kikapcsolódás :)
Kb fél órát beszélgettünk, mert nekem jönni kellett haza, hogy besegítsek a vacsorakészítésbe, ami a szokásoknak megfelelően lezajlott, tehát most mindenki itthon volt vacsoraidőben.
Most nemrég felmentem már, hogy beszéljek Az anyukaval v Az apukafal a nyelviskola ügyében, ugyanis a korábban megbeszéltek alapján a nyelviskola felét őt fizetik, illetve nem tudtam pontosan a címünket, meg az itthoni telefonszámunkat, tehát kellett a segítség, meg a lé :P A 9 hetes nyelviskola Ł175-ba kerül és még mellé Ł40 regisztrációs díjat is kell fizetni, ami holnap biztos, hogy nem lesz kifizetve, mivel nálam csak Ł105 volt, míg Az apuka nem tudott többet adni Ł80-nál, így majd valahogy le kell zsíroznom a nyelvsuliban, hogy azt a Ł40 regdíjat valahogy később fizessem be. Ja és még így, mivel Ł215-be kerül a nyelvsuli összesen, Ł110-et áll belőle a család, tehát még Ł30-tal lógnak, amit elvileg holnap este kapok meg a heti fizummal együtt. Hát nem is fog ártani, mert Ł10-tal egy kicsit vagány nekivágni az éjszakának :D
A nyelvsuli egyébként jövőhéten kezdődik, hetente 3 napon lesz óra, hétfőn, szerdán, pénteken, 12.45-14.15 között, tehát hetente, 4,5 óra lesz. De mivel jövőhéten a lányok még mindig nem egész nap lesznek a suliban, hanem akkor már 13.00-ig, így akkor még nem tudok kezdeni, amit mondtam is a suliban, azt mondták, hogy nem probléma, majd kezdek egy héttel később. Majd csak a regisztrációs díj halasztását kell valahogy kieszközölnöm holnap :D Mivel kevés a zsé holnapra, így mindenképpen biciklivel megyek, de ahogy nézem az előrejelzést, nem várható eső holnapra. Szerencsére:)
Egyébként pont akkor lesz ugye nyelvsuli, azokon a napokon, amikor egyedül vagyok/lennék itthon, így majd sietnem kell haza, hogy menjek a gyerekekért a suliba. Kijöhetett volna szerencsésebben is, mondjuk egy kedd-csütörtök kombó :D, na de mindegy, ez legyen a legnagyobb probléma :)
Szurkoljatok, hogy sikerüljön ledumálnom a regisztrációs díj később fizetését holnap!
Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít! :D
Aztán kiteregettem, majd lassan ettem két szendvicset ebédre, és 1 óra után egy kicsivel elindultam a nyelvsuliba.
Kb 13.45 körül odaértem, mondom, nekem azt mondták, hogy 2-re jöjjek ide, mert valami tesztet kell megírni, erre mondják, hogy elvileg fél 3-ra kellett volna jönni, de ha már itt vagyok, akkor néznek egy üres termet. Végülis 13.50-kor már írtam is a tesztet, ami nem volt nehéz, 50 feleletválasztós kérdés volt, aztán írni kellett a legkedvesebb nyaralásról néhány mondatot. Kb 40 perc alatt végeztem a max 60 perces feladatsorral, aztán várni kellett majdnem egy fél órát, mire odajött egy csávó, Pete, akivel lezavartuk a Speakinget (beszéd), aztán mondták, hogy upper intermediate, tehát haladónál egy kicsit jobb csoportban leszek, mint ahogy az eddigi összes au-pair-jelentkező is. Aztán kérdezték, hogy töltöttem-e már ki jelentkezési lapot, mondom, még nem, adtak egyet, majd mondom, holnap visszaszaladok a kitöltött jelentkezési lappal, meg a zsével.
Miután végeztem a nyelvsuliban, írtam Micolnak, egy olasz aupair-csajnak, akivel már a héten fércbúkon beszélgettünk, és megbeszéltük, hogy csütörtökön összefutunk, mert ő csütörtök délután szabad. Kb 15.20 körül írtam neki, visszaírt, hogy kb 4-re odaér a Sainsbury's-hez, ahol majd várni fogom. Végülis 4 előtt néháyn perccel jött az újabb sms, hogy még csak most indult el, és kb 20 perc, mire odaér. Nem nagy a hely, de végülis sikeresen elkerültük egymást, meghát nem is nagyon néztük meg fércen, hogy hogy néz ki a másik :P:D Na mindegy. 16.40 körül végülis találkoztunk, majd beültünk a Starbucks-ba, ahol cappuccinóztunk, és beszélgettünk erről-arról. Elsők között hagyta el a száját, az a mondat, majd kérdés, hogy én vagyok az első fiú aupair, akivel találkozott, és hogy hogyhogy e mellett döntöttem? :D Aztán a szokásos kérdések, mióta vagy itt, meddig leszel, mennyi gyerek van, milyen a család, ismersz-e más aupaireket a városban, stb-stb. Majd, mint kiderült, Az anyuka, az én hostanyukám, és Micol hostanyja ismerik egymást. Ugyanis mint kiderült a beszélgetésből, Micol hostanyja konkrétan mindenről tudni akar: jól kifaggatja, hogy mikor hova megy, kivel találkozik, őróla mit kell tudni, sőt, még azt is mondta, hogyha elment vásárolni, és szatyrokkal a kezében ment haza, még a szatyrokba is belenézett, és minden egyes ruhadarabot megnézett. Hát most őszintén, normális?
Amúgy Micol rendes lánynak tűnt így elsőre, még biztos, összefutunk jónéhányszor ittlétünk alatt. Konkrétan már most péntek este :) ugyanis néhány aupairrel fogunk összefutni a városközpontban, aztán csinálunk valamit közösen, még nem tudni, mit, de kell már egy kis kikapcsolódás :)
Kb fél órát beszélgettünk, mert nekem jönni kellett haza, hogy besegítsek a vacsorakészítésbe, ami a szokásoknak megfelelően lezajlott, tehát most mindenki itthon volt vacsoraidőben.
Most nemrég felmentem már, hogy beszéljek Az anyukaval v Az apukafal a nyelviskola ügyében, ugyanis a korábban megbeszéltek alapján a nyelviskola felét őt fizetik, illetve nem tudtam pontosan a címünket, meg az itthoni telefonszámunkat, tehát kellett a segítség, meg a lé :P A 9 hetes nyelviskola Ł175-ba kerül és még mellé Ł40 regisztrációs díjat is kell fizetni, ami holnap biztos, hogy nem lesz kifizetve, mivel nálam csak Ł105 volt, míg Az apuka nem tudott többet adni Ł80-nál, így majd valahogy le kell zsíroznom a nyelvsuliban, hogy azt a Ł40 regdíjat valahogy később fizessem be. Ja és még így, mivel Ł215-be kerül a nyelvsuli összesen, Ł110-et áll belőle a család, tehát még Ł30-tal lógnak, amit elvileg holnap este kapok meg a heti fizummal együtt. Hát nem is fog ártani, mert Ł10-tal egy kicsit vagány nekivágni az éjszakának :D
A nyelvsuli egyébként jövőhéten kezdődik, hetente 3 napon lesz óra, hétfőn, szerdán, pénteken, 12.45-14.15 között, tehát hetente, 4,5 óra lesz. De mivel jövőhéten a lányok még mindig nem egész nap lesznek a suliban, hanem akkor már 13.00-ig, így akkor még nem tudok kezdeni, amit mondtam is a suliban, azt mondták, hogy nem probléma, majd kezdek egy héttel később. Majd csak a regisztrációs díj halasztását kell valahogy kieszközölnöm holnap :D Mivel kevés a zsé holnapra, így mindenképpen biciklivel megyek, de ahogy nézem az előrejelzést, nem várható eső holnapra. Szerencsére:)
Egyébként pont akkor lesz ugye nyelvsuli, azokon a napokon, amikor egyedül vagyok/lennék itthon, így majd sietnem kell haza, hogy menjek a gyerekekért a suliba. Kijöhetett volna szerencsésebben is, mondjuk egy kedd-csütörtök kombó :D, na de mindegy, ez legyen a legnagyobb probléma :)
Szurkoljatok, hogy sikerüljön ledumálnom a regisztrációs díj később fizetését holnap!
Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít! :D
Repjegy
Gondoltam megírom már, hogy tegnap este/éjszaka az apuka lefoglalta a repjegyet haza és vissza karácsonyra. Végülis is december 17-én (pénteken) megyek haza. 9.00 órakor indulok a Marlborough Streeten lévő Bus Stationről, 11.05-kor leszek a Heathrow-on a központi buszállomáson, ahonnan az 5-ös terminálra kell mennem, mivel innen indul majd a gépem 13.35-kor és 17.05-kor landol Ferihegy 2B-n.
A visszaút pedig január 4-én lesz esedékes, tehát mégsem kell már 2-án visszajönnöm. Szóval 4-én 12.50-kor szállok fel Ferihegyről, majd 14.35-kor landolok Heathrow-n, ahonnan 16.05-kor indulok tovább Bristolba, és 18.05-kor már a bristoli buszállomáson is leszek.
Persze, ha az égiek is úgy akarják... :)
A visszaút pedig január 4-én lesz esedékes, tehát mégsem kell már 2-án visszajönnöm. Szóval 4-én 12.50-kor szállok fel Ferihegyről, majd 14.35-kor landolok Heathrow-n, ahonnan 16.05-kor indulok tovább Bristolba, és 18.05-kor már a bristoli buszállomáson is leszek.
Persze, ha az égiek is úgy akarják... :)
2010. szeptember 22., szerda
A logisztika fontossága
Most jól össze kell szednem magamat, hogy visszaemlékezzek, hogy mi történt tegnap... Hát ebből ki lehetett találni, hogy nem dolgoztam halálra magam tegnap :P
Mivel kedd volt tegnap, így Az anyuka itthon volt, ő vitte reggel a gyerekeket suliba, majd ő hozta haza a lányokat délben, aztán a fiúkat délután, addig én a lányokra figyeltem, igaz közben még elment valahova, így már hamarabb is vigyáztam a lányokra, vagyis ők néztek egy mesét, én meg laptopoztam :P
Délután krumplit pucoltam, de mivel vagyunk ugye 9-en :P, ezért a jó koszos krumpli megmosásával együtt a pucolás több mint egy óráig tartott. Hát mit ne mondjak, a végére "nagyon élveztem" ... Na mindegy, krumplipüré volt, úgyhogy ettem belőle bőven :P
Ja, még tegnap elkezdtem tanulni már itt is németül:P:D, mert azért jó lenne néha érteni, hogy mit beszélnek itthon, mivel elég sokat beszélnek németül, noha hozzám azért angolul, mivel tudják, hogy a német (még) nem az erősségem. És akkor még enyhén fogalmaztam :D:D
Illetve még tegnap nézegettem a járatokat haza, karácsonyra, és most úgy néz ki, hogy legkésőbb december 19-én (vasárnap) megyek haza, viszont már január 2-án jövök vissza, úgyhogy szilveszter után hamar ki kell józanodni :D:D:D
Szerda lévén ma én kísértem reggel a gyerekeket suliba, majd hazafelé jövet tettem egy kis kitérőt, hogy vegyek egy kis nassolnivalót :P Délelőtt csak elvoltam itthon, betelepedtem a laptop elé :D, majd hirtelen el is telt a délelőtt, és már mehetettem is a lányokért. Mikor kijöttek egyből mondták, hogy éhesek, és hogy hoztam-e nekik valamit enni :) Persze hazafelé útközben nem egyszer elfelejtették, hogy éhesek :D Na mindegy. Hazaértünk, adtam nekik enni. Hogy mennyire szeretik a mazsolát, naponta két ilyen kisdobozzal esznek minimum, ilyen gyufásdoboz nagyságú dobozt kell elképzelni! Amennyire ők szeretik, én annyira nem szeretem :D
Most kifejtem, hogy miért is az a bejegyzés címe, ami. A mai nap röviden a gyerekek programja ez volt: suli mindenkinek, én hazahozom délben a lányokat, akiket aztán Louise, az egyik anyuka 15.45 körül elvitt egyik osztálytársuk, Elliott szülinapi partyjára, így nekem itt kellett lennem addig velük, majd mielőtt elmentek, átöltöztetni őket. A fiúknak 15.15-ig tart a suli, A legidősebb fiúnek (11) egyből utána rögbiedzése volt, így ő nem is tudom pontosan mikor ért haza, mivel miután a lányok elmentek, elvitték őket, nekem menni kellett A legkisebb fiúhoz (7) a Canford Parkba, ahol teniszedzése volt 16.00-17.00 között. Mivel 10 perc kellett ahhoz, hogy rájöjjek, hogy lehet a rollert összecsukni :P, ezért egy kicsit késve értem oda, dehát ez nem osztott, nem szorzott. Eközben A középső fiúnek (9) valamilyen szakköre volt, vagy nem tudom pontosan, ez most nem fog már eszembe jutni :D, tehát ő sem volt itthon, mikor elindultam itthonról. Majd hazajöttem A legkisebb fiúnal a teniszről, ekkor itthon volt A középső fiú, A legidősebb fiú, ill két villanyszerelő, ugyanis délután kicserélték a főzőlapot, illetve néhány dugaljat a házban. Ekkor volt kb 17.15. A középső fiút és egyik barátját, Constantine-t (remélem jól írtam a nevét), 17.45-kor a közben már hazaérkező Az apuka elvitte fociedzésre, eközben befutott Laura, a 16 éves német csaj, aki ebben a tanévben velünk lakik. Majd 18.30 előtt néhány perccel jött Marion, gőzöm nincs kicsoda, hogy elvigye A legidősebb fiút egy ilyen úgynevezett nyílt napra, vagy inkább estére, a sulijába, amit a leendő tanulóknak és szüleiknek rendeztek. Szóval összegezzünk:D: 18.30 után itthon volt A legkisebb fiú, Laura és Én. Én még mielőtt A legidősebb fiú elment, már elkezdtem melegíteni a levest, amit tegnap megcsinált Az anyuka, így hárman készülődtünk enni, vagyis inkább ketten, mert A legkisebb fiúnak nem akaródzott az asztalhoz jönni, inkább tévézett :S. Így ketten kezdtünk el enni, beszélgettünk erről-arról, ki miért jött Angliába, meg ilyenek :D Eközben hazahozták a lányokat a partyról, ők is csatlakoztak a tv-t néző A legkisebb fiúhoz, mi ettünk tovább, majd hazaért Az apuka is, hóna alatt a megjavított dvd-lejátszóval, így ő is csatlakozott hozzánk vacsorázni. Tök rendes volt Laura, mert felajánlotta, hogy majd akár segít a németben, ha gondolom :)
Ezután mondtam Az apukanak, hogy nézzük már meg a járatokat karácsonyra nekem, hogy miket találtam. Nekem meglepő volt, de a British Airways volt a legolcsóbb azokon a napokon, amiken néztem/néztük, így Heathrow-ról fogok menni, és oda is fogok visszaérkezni. Vagy december 19-én, vagy 17-én megyek, de az biztos, hogy január 2-án már jövök is vissza. Lehetőség volt még Wizzairrel vagy Easyjettel Lutonról menni, illetve Easyjettel Gatwickről, valamint Malévval Gatwickről, de mindegyik drágábbra jött ki, mint Heathrow, illetve oda a legkönnyebb is eljutni amúgy is innen Bristolból. Még az a szerencse, hogy amikor jöttem, még járt (illetve még októberig jár) a Bristol-Budapest Ryanair járat. Ha a 19-ei járatot foglalják le, akkor Ł188.80 odavissza + még kb Ł5 kártyahasználati díj, illetve a coach (távolsági busz) Ł41, szóval kb Ł235-ba kerül a haza- és visszautazásom. Még nem foglaltuk le, de azt mondta Az apuka, hogy valszeg még ma este megcsinálják, miután hazaért Az anyuka.
Aki közben hazaért:), és mondta, hogy ma hívták a nyelvsuliból, hogy holnap délután 2-re mennem kell tesztet írni, hogy el tudják dönteni, hogy mégis milyen csoportba tegyenek. Utána találkozok egy olasz aupair-csajjal, aki közelebb lakik a belvároshoz mint én. Én Bristolon belül Westbury-on-trym városrészben lakom, ha valaki rá akar keresni google maps-on :D, míg ő Redland-ben. Valszeg bicajjal megyek, hogy szokjam az itteni domborzati viszonyokat, legalább lemérem, hogy mennyi idő kell, hogy beérjek a nyelvsuliba biciklivel. Nyáron Laci, a host családom előző aupairje, azt mondta, hogy kb 25 perc alatt be lehet érni a sulihoz bicajjal. Na vajon, megdöntöm majd a rekordot? :P
Úgyhogy összegezve a mai napot, levonva a tanulságot:), még az a szerencse, hogy elég jólneveltek a gyerekek, mert még így is nehéz megszervezni, hgoy mindig legyen valaki, aki elviszi őket a programjukra, illetve hazahozza őket, mi lenne, ha még rosszul is viselkednének...
Majd holnap teszek fel képeket. Jóéjt!
Mivel kedd volt tegnap, így Az anyuka itthon volt, ő vitte reggel a gyerekeket suliba, majd ő hozta haza a lányokat délben, aztán a fiúkat délután, addig én a lányokra figyeltem, igaz közben még elment valahova, így már hamarabb is vigyáztam a lányokra, vagyis ők néztek egy mesét, én meg laptopoztam :P
Délután krumplit pucoltam, de mivel vagyunk ugye 9-en :P, ezért a jó koszos krumpli megmosásával együtt a pucolás több mint egy óráig tartott. Hát mit ne mondjak, a végére "nagyon élveztem" ... Na mindegy, krumplipüré volt, úgyhogy ettem belőle bőven :P
Ja, még tegnap elkezdtem tanulni már itt is németül:P:D, mert azért jó lenne néha érteni, hogy mit beszélnek itthon, mivel elég sokat beszélnek németül, noha hozzám azért angolul, mivel tudják, hogy a német (még) nem az erősségem. És akkor még enyhén fogalmaztam :D:D
Illetve még tegnap nézegettem a járatokat haza, karácsonyra, és most úgy néz ki, hogy legkésőbb december 19-én (vasárnap) megyek haza, viszont már január 2-án jövök vissza, úgyhogy szilveszter után hamar ki kell józanodni :D:D:D
Szerda lévén ma én kísértem reggel a gyerekeket suliba, majd hazafelé jövet tettem egy kis kitérőt, hogy vegyek egy kis nassolnivalót :P Délelőtt csak elvoltam itthon, betelepedtem a laptop elé :D, majd hirtelen el is telt a délelőtt, és már mehetettem is a lányokért. Mikor kijöttek egyből mondták, hogy éhesek, és hogy hoztam-e nekik valamit enni :) Persze hazafelé útközben nem egyszer elfelejtették, hogy éhesek :D Na mindegy. Hazaértünk, adtam nekik enni. Hogy mennyire szeretik a mazsolát, naponta két ilyen kisdobozzal esznek minimum, ilyen gyufásdoboz nagyságú dobozt kell elképzelni! Amennyire ők szeretik, én annyira nem szeretem :D
Most kifejtem, hogy miért is az a bejegyzés címe, ami. A mai nap röviden a gyerekek programja ez volt: suli mindenkinek, én hazahozom délben a lányokat, akiket aztán Louise, az egyik anyuka 15.45 körül elvitt egyik osztálytársuk, Elliott szülinapi partyjára, így nekem itt kellett lennem addig velük, majd mielőtt elmentek, átöltöztetni őket. A fiúknak 15.15-ig tart a suli, A legidősebb fiúnek (11) egyből utána rögbiedzése volt, így ő nem is tudom pontosan mikor ért haza, mivel miután a lányok elmentek, elvitték őket, nekem menni kellett A legkisebb fiúhoz (7) a Canford Parkba, ahol teniszedzése volt 16.00-17.00 között. Mivel 10 perc kellett ahhoz, hogy rájöjjek, hogy lehet a rollert összecsukni :P, ezért egy kicsit késve értem oda, dehát ez nem osztott, nem szorzott. Eközben A középső fiúnek (9) valamilyen szakköre volt, vagy nem tudom pontosan, ez most nem fog már eszembe jutni :D, tehát ő sem volt itthon, mikor elindultam itthonról. Majd hazajöttem A legkisebb fiúnal a teniszről, ekkor itthon volt A középső fiú, A legidősebb fiú, ill két villanyszerelő, ugyanis délután kicserélték a főzőlapot, illetve néhány dugaljat a házban. Ekkor volt kb 17.15. A középső fiút és egyik barátját, Constantine-t (remélem jól írtam a nevét), 17.45-kor a közben már hazaérkező Az apuka elvitte fociedzésre, eközben befutott Laura, a 16 éves német csaj, aki ebben a tanévben velünk lakik. Majd 18.30 előtt néhány perccel jött Marion, gőzöm nincs kicsoda, hogy elvigye A legidősebb fiút egy ilyen úgynevezett nyílt napra, vagy inkább estére, a sulijába, amit a leendő tanulóknak és szüleiknek rendeztek. Szóval összegezzünk:D: 18.30 után itthon volt A legkisebb fiú, Laura és Én. Én még mielőtt A legidősebb fiú elment, már elkezdtem melegíteni a levest, amit tegnap megcsinált Az anyuka, így hárman készülődtünk enni, vagyis inkább ketten, mert A legkisebb fiúnak nem akaródzott az asztalhoz jönni, inkább tévézett :S. Így ketten kezdtünk el enni, beszélgettünk erről-arról, ki miért jött Angliába, meg ilyenek :D Eközben hazahozták a lányokat a partyról, ők is csatlakoztak a tv-t néző A legkisebb fiúhoz, mi ettünk tovább, majd hazaért Az apuka is, hóna alatt a megjavított dvd-lejátszóval, így ő is csatlakozott hozzánk vacsorázni. Tök rendes volt Laura, mert felajánlotta, hogy majd akár segít a németben, ha gondolom :)
Ezután mondtam Az apukanak, hogy nézzük már meg a járatokat karácsonyra nekem, hogy miket találtam. Nekem meglepő volt, de a British Airways volt a legolcsóbb azokon a napokon, amiken néztem/néztük, így Heathrow-ról fogok menni, és oda is fogok visszaérkezni. Vagy december 19-én, vagy 17-én megyek, de az biztos, hogy január 2-án már jövök is vissza. Lehetőség volt még Wizzairrel vagy Easyjettel Lutonról menni, illetve Easyjettel Gatwickről, valamint Malévval Gatwickről, de mindegyik drágábbra jött ki, mint Heathrow, illetve oda a legkönnyebb is eljutni amúgy is innen Bristolból. Még az a szerencse, hogy amikor jöttem, még járt (illetve még októberig jár) a Bristol-Budapest Ryanair járat. Ha a 19-ei járatot foglalják le, akkor Ł188.80 odavissza + még kb Ł5 kártyahasználati díj, illetve a coach (távolsági busz) Ł41, szóval kb Ł235-ba kerül a haza- és visszautazásom. Még nem foglaltuk le, de azt mondta Az apuka, hogy valszeg még ma este megcsinálják, miután hazaért Az anyuka.
Aki közben hazaért:), és mondta, hogy ma hívták a nyelvsuliból, hogy holnap délután 2-re mennem kell tesztet írni, hogy el tudják dönteni, hogy mégis milyen csoportba tegyenek. Utána találkozok egy olasz aupair-csajjal, aki közelebb lakik a belvároshoz mint én. Én Bristolon belül Westbury-on-trym városrészben lakom, ha valaki rá akar keresni google maps-on :D, míg ő Redland-ben. Valszeg bicajjal megyek, hogy szokjam az itteni domborzati viszonyokat, legalább lemérem, hogy mennyi idő kell, hogy beérjek a nyelvsuliba biciklivel. Nyáron Laci, a host családom előző aupairje, azt mondta, hogy kb 25 perc alatt be lehet érni a sulihoz bicajjal. Na vajon, megdöntöm majd a rekordot? :P
Úgyhogy összegezve a mai napot, levonva a tanulságot:), még az a szerencse, hogy elég jólneveltek a gyerekek, mert még így is nehéz megszervezni, hgoy mindig legyen valaki, aki elviszi őket a programjukra, illetve hazahozza őket, mi lenne, ha még rosszul is viselkednének...
Majd holnap teszek fel képeket. Jóéjt!
2010. szeptember 20., hétfő
Az első igazi sulis nap
Még anno pénteken úgy volt, hogy én viszem, és hozom a gyerekeket, vagyis legalább a lányokat a suliba, majd haza, de akkor reggel Az apukafal együtt kísértük őket suliba, majd délben az egész család hazacsődült, mert A középső fiúnek hasfájása volt, így már egyúttal Az anyuka hazahozta a lányokat is néhány perccel dél előtt. Szóval ma volt az első hivatalos napom, amikor én voltam a felelős mindenért :) Természetesen jól ment, máshogy nem is mehetett volna :D:)
A reggel a szokásos, megreggeliztünk, majd a pénteki reggelből kiindulva, amikor kellett jó 20 perc, hogy odaérjünk a suliba, most 8.25-kor indultunk az iskolába 5-en, a két lány, A legkisebb fiú, A középső fiú és Én. Az egyik kislány biciklivel akart volna menni, de a hétvégén mondta Az anyuka, hogy semmiképpen sem mehetnek sem biciklivel, sem rollerral iskolába. Így egy kicsit pityeregve, de csak jött ő is, azért fogtam a kezét, nehogy beadja a durcit :P:D Útközben találkoztunk osztálytársukkal, úgyhogy hirtelen el is múlt a rosszkedve :D Kb most is kellett 20 perc mire a sulihoz értünk, útközben találkoztunk jópár anyukával, akik között már egy-kettőt fel is ismertem, sőt még majdnem mindnek a nevére is emlékeztem :D, hát igen, fejlődök. És még mielőtt mondanátok, nem visszafelé :D:P A suliban bekísértem a lányokat az osztályterembe, mondom jó lenne már találkozni a tanárukkal is, nemcsak a segítőivel, így bemutatkoztam neki, hogy én lennék a lányok au-pairje. Ő is rendesnek tűnt, mint kb mindenki itt a környéken, és ami a vicces, hogy őt Mrs Thomasnak hívják:), ugye én meg angolul Thomas vagyok :D
Hazajöttem, kiteregettem a mosást, összetakarítottam a konyhát és az ebédlőt, majd egy kicsit neteztem, és még mielőtt mentem volna a lányokért, kivasaltam 4 inget. Azért egy kicsit kibírhatóbb lesz a vasalás-téma itt, mint az előző helyen volt, ahol ha nem is naponta, de hetente többször kellett egy csomót vasalni, amitől a végén már a tököm kivolt, már bocsánat :P Így azért nem lesz probléma, ha mondjuk hetente 1-szer kell vasalnom. Még tiszta szerencse, hogy ők nem vasalják a ruhákat, csak Az apuka ingjeit kell. Mire végeztem a vasalással, már mehettem is a lányokért. Most kíváncsiságból lemértem, hogy egyedül mennyi idő nekem az iskola, és én 8 perc alatt ott voltam.
Simán hazajöttünk, semmi probléma nem volt, aztán adtam a lányoknak enni, majd hagytam őket játszani, azért többször rájuk néztem, hogy minden rendben van-e, de itthon is elvannak ők együtt, szerencsére.
Ja, azt még elfelejtettem mondani, hogy egész nap szép napos idő volt, így délután kimentünk a hátsó udvarra focizni a fiúkkal, közben a lányok is kint játszottak, bicikliztek. Már elég jól megy nekik a normális biciklivel is a bringázás, tehát a két hátsó tartó nélküli biciklire gondolok.
A vacsora lezajlott, a vége felé már a két lány elég nyűgös volt, így az anyjuk kizárta őket a konyhából és az ebédlőből is:D, ne ott kiabáljanak már mellettünk :D
Amúgy most már elkezdtem kiépíteni a nemzetközi kapcsolatokat:), fércbúkon (magyarul facebook-on:D) keresgettem bristoli au-pairek után, és már leveleztem egy francia, majd egy olasz lánnyal is, úgyhogy legkésőbb a hétvégén összefutok velük. Az olasz lánnyal több mint valószínű, hogy már csütörtökön, ha lesz délután néhány szabad órám, mert ő akkor pont szabad. Ha nem akkor talizunk, akkor marad a péntek esti buli :D
Na, peace! :)
A reggel a szokásos, megreggeliztünk, majd a pénteki reggelből kiindulva, amikor kellett jó 20 perc, hogy odaérjünk a suliba, most 8.25-kor indultunk az iskolába 5-en, a két lány, A legkisebb fiú, A középső fiú és Én. Az egyik kislány biciklivel akart volna menni, de a hétvégén mondta Az anyuka, hogy semmiképpen sem mehetnek sem biciklivel, sem rollerral iskolába. Így egy kicsit pityeregve, de csak jött ő is, azért fogtam a kezét, nehogy beadja a durcit :P:D Útközben találkoztunk osztálytársukkal, úgyhogy hirtelen el is múlt a rosszkedve :D Kb most is kellett 20 perc mire a sulihoz értünk, útközben találkoztunk jópár anyukával, akik között már egy-kettőt fel is ismertem, sőt még majdnem mindnek a nevére is emlékeztem :D, hát igen, fejlődök. És még mielőtt mondanátok, nem visszafelé :D:P A suliban bekísértem a lányokat az osztályterembe, mondom jó lenne már találkozni a tanárukkal is, nemcsak a segítőivel, így bemutatkoztam neki, hogy én lennék a lányok au-pairje. Ő is rendesnek tűnt, mint kb mindenki itt a környéken, és ami a vicces, hogy őt Mrs Thomasnak hívják:), ugye én meg angolul Thomas vagyok :D
Hazajöttem, kiteregettem a mosást, összetakarítottam a konyhát és az ebédlőt, majd egy kicsit neteztem, és még mielőtt mentem volna a lányokért, kivasaltam 4 inget. Azért egy kicsit kibírhatóbb lesz a vasalás-téma itt, mint az előző helyen volt, ahol ha nem is naponta, de hetente többször kellett egy csomót vasalni, amitől a végén már a tököm kivolt, már bocsánat :P Így azért nem lesz probléma, ha mondjuk hetente 1-szer kell vasalnom. Még tiszta szerencse, hogy ők nem vasalják a ruhákat, csak Az apuka ingjeit kell. Mire végeztem a vasalással, már mehettem is a lányokért. Most kíváncsiságból lemértem, hogy egyedül mennyi idő nekem az iskola, és én 8 perc alatt ott voltam.
Simán hazajöttünk, semmi probléma nem volt, aztán adtam a lányoknak enni, majd hagytam őket játszani, azért többször rájuk néztem, hogy minden rendben van-e, de itthon is elvannak ők együtt, szerencsére.
Ja, azt még elfelejtettem mondani, hogy egész nap szép napos idő volt, így délután kimentünk a hátsó udvarra focizni a fiúkkal, közben a lányok is kint játszottak, bicikliztek. Már elég jól megy nekik a normális biciklivel is a bringázás, tehát a két hátsó tartó nélküli biciklire gondolok.
A vacsora lezajlott, a vége felé már a két lány elég nyűgös volt, így az anyjuk kizárta őket a konyhából és az ebédlőből is:D, ne ott kiabáljanak már mellettünk :D
Amúgy most már elkezdtem kiépíteni a nemzetközi kapcsolatokat:), fércbúkon (magyarul facebook-on:D) keresgettem bristoli au-pairek után, és már leveleztem egy francia, majd egy olasz lánnyal is, úgyhogy legkésőbb a hétvégén összefutok velük. Az olasz lánnyal több mint valószínű, hogy már csütörtökön, ha lesz délután néhány szabad órám, mert ő akkor pont szabad. Ha nem akkor talizunk, akkor marad a péntek esti buli :D
Na, peace! :)
2010. szeptember 19., vasárnap
Szombat = Bristol belváros
A tegnapi nap volt az első hivatalos szabadnapom, annyi kikötéssel, hogy este bébiszittyolnom :D kellett, vagyis ágyba kellett tennem a két kislányt, mert Az anyuka a fiúkkal valami partyra ment. Reggel 9-re állítottam az ébresztőt, hogy azért mégse aludjam már az egész napot. Hát ebből az lett, hogy ébresztett a teló, és "jó" szokásomhoz híven kb egy órával utána keltem ki az ágyból. Igaz, közben, olyan fél 10 körül még hallom, nagy lábdobogás fölöttem, majd hallom, hogy valaki jön le a lépcsőn, és az egyik kislány bejött a szobába, és mondja, hogy "Wake up time!" ("Ébresztő!"), a kis Teddy macijával a kezében, aranyos volt :), majd kb 2 perc múlva szólt az anyja, hogy menjen, mert mindjárt indulnak, és nem is telt bele 5 perc, mindenki elment itthonról.
Aztán szép lassan 10 után én is felkeltem, majd megreggeliztem, elkészülődtem, majd megnéztem a térképet, hogy mégis hol kell le- majd felszállnom az 1-es buszra, ami a Cribbs Causeway és Broomhill között közlekedik, és pont megáll itt elég közel hozzánk, és átmegy a városközponton. Úgyhogy ezzel a busszal fogok járni, ha rosszabb idő lesz. Egyébiránt ez a Cribbs Causeway egyfajta bevásárlóközpont Bristol szélén, nagyon sokfajta bolt megtalálható ott, még kedden voltunk ott Az anyukaval, és a lányokkal, majd egyszer elmegyek egyedül is, busszal.
De tegnap nem a Cribbs Causeway irányába mentem, hanem a városközpont volt a cél. Úton a City Centre felé a Durdham Parkon keresztül vezetett az utunk, emellett a park mellett van egyébként a Westbury park (én Bristolon belül Westbury-on-trym-ben lakok). Egyébként rengeteg park van Bristolban, úgyhogy tök jó. :)
Mivel ez volt az első utam a városközpontba, ez csak egyfajta felfedezőút volt, hogy azért nagyjából tudjam, hogy mit merre keressek :) Nem teljesen a városközpontban szálltam le, hogy azért gyalogolva lássam, hogy mi merre van. Szóval a Park Streetnél szálltam le, ahonnan elgyalogoltam a Broadmeadre, ami a Bristol belvárosában lévő shopping rész :) Itt mindent meg lehet találni, mi szem-szájnak ingere... Amit mindenképpen akartam venni, az egy papucs, illetve egy vékony széldzseki-szerű dzseki. Végülis mindkettőt vettem, úgyhogy mindenképpen megérte bemenni. Természetesen nem csak ennyit vettem, kellett még egy kis édesség :):P, egy könyv is belekerült a kosárba, Strepsils a rosszabb időkre, meg ilyenek. Voltam a Primarkban, elnéztem a Cabot Circus-nak nevezett bevásárló központba, illetve a The Mall Bristolba is, jól ki van alakítva ez a bevásárló terület. Aztán mielőtt indultam vissza a házba, még megpihentem a Castle Parkban, ami konkrétan ott van Broadmead, ill. az Avon folyó között.
Elindult megkeresni a buszmegállót, ahol fel tudok szállni a buszra, mert természetesen nem ugyanott szálltam fel, ahol le, de mivel pont az orrom előtt ment el a busz, ezért, mivel megláttam a Waterstone's-t, egy könyvboltot, kénytelen voltam bemenni, hátha találok valamit, amit érdemes megvenni. És végülis egy Agatha Christie-könyvvel lettem gazdagabb (Az ABC-gyilkosságok a címe).
Amúgy egészen olyan 4-fél 5-ig nagyon jó idő volt, sütött a nap, én olyan fél 4 körül értem haza, nemsokkal utánam a család elment a közeli parkba ki-ki biciklivel v. rollerral, de közben meg elkezdett cseperegni az eső, de csak egy kicsi csepergés volt, nem is esett. Este 7 körül jöttek haza, majd mint ahogy már említettem a bejegyzés elején, Az anyuka és a fiúk fél 8 után elmentek valami partyra, úgyhogy nekem kellett ágyba tennem a kislányokat. Szépen megmosták a fogukat, igaz már látszott rajtuk, hogy elég fáradtak, majd kiválasztottak egy-egy angol könyvet a játszószobából, hogy majd azt felolvasom nekik, de végülis Az egyik kislány ragaszkodott ahhoz, hogy német könyvet olvassak, noha a németem még bőven hagy kívánnivalót maga után:P Ebből az lett, hogy elolvastam az egyik angol könyvet nekik, majd "elkezdtem" olvasni a németet, de ez ilyen betűs könyv volt, valami vers volt az ábécéhez kapcsolódva, így kb kérdezgettem őket, hogy felismerik-e a betűket, úgyhogy ennyivel letudtuk az olvasást :P Eddig is tudtam, de most még biztosabbá vált, hogy minél hamarabb meg kell tanulnom legalább alapszinten németül, mivel a család amúgy is elég sokat beszél itthon németül. Amiből meglepő módon azért van amit megértek, mivel elég sok hasonló szó van a németben és az angolban, így nem annyira vészes, de azért az lesz a biztos, hogyha majd meg tudok szólalni németül is.
Más: látom az oldalmegnyitásokból, hogy olvassátok a blogot. Nyugodtan hozzá lehet szólni a bejegyzésekhez, nem sértődök meg :D:D
Addig is pihenjetek sokat! ;)
Aztán szép lassan 10 után én is felkeltem, majd megreggeliztem, elkészülődtem, majd megnéztem a térképet, hogy mégis hol kell le- majd felszállnom az 1-es buszra, ami a Cribbs Causeway és Broomhill között közlekedik, és pont megáll itt elég közel hozzánk, és átmegy a városközponton. Úgyhogy ezzel a busszal fogok járni, ha rosszabb idő lesz. Egyébiránt ez a Cribbs Causeway egyfajta bevásárlóközpont Bristol szélén, nagyon sokfajta bolt megtalálható ott, még kedden voltunk ott Az anyukaval, és a lányokkal, majd egyszer elmegyek egyedül is, busszal.
De tegnap nem a Cribbs Causeway irányába mentem, hanem a városközpont volt a cél. Úton a City Centre felé a Durdham Parkon keresztül vezetett az utunk, emellett a park mellett van egyébként a Westbury park (én Bristolon belül Westbury-on-trym-ben lakok). Egyébként rengeteg park van Bristolban, úgyhogy tök jó. :)
Mivel ez volt az első utam a városközpontba, ez csak egyfajta felfedezőút volt, hogy azért nagyjából tudjam, hogy mit merre keressek :) Nem teljesen a városközpontban szálltam le, hogy azért gyalogolva lássam, hogy mi merre van. Szóval a Park Streetnél szálltam le, ahonnan elgyalogoltam a Broadmeadre, ami a Bristol belvárosában lévő shopping rész :) Itt mindent meg lehet találni, mi szem-szájnak ingere... Amit mindenképpen akartam venni, az egy papucs, illetve egy vékony széldzseki-szerű dzseki. Végülis mindkettőt vettem, úgyhogy mindenképpen megérte bemenni. Természetesen nem csak ennyit vettem, kellett még egy kis édesség :):P, egy könyv is belekerült a kosárba, Strepsils a rosszabb időkre, meg ilyenek. Voltam a Primarkban, elnéztem a Cabot Circus-nak nevezett bevásárló központba, illetve a The Mall Bristolba is, jól ki van alakítva ez a bevásárló terület. Aztán mielőtt indultam vissza a házba, még megpihentem a Castle Parkban, ami konkrétan ott van Broadmead, ill. az Avon folyó között.
Elindult megkeresni a buszmegállót, ahol fel tudok szállni a buszra, mert természetesen nem ugyanott szálltam fel, ahol le, de mivel pont az orrom előtt ment el a busz, ezért, mivel megláttam a Waterstone's-t, egy könyvboltot, kénytelen voltam bemenni, hátha találok valamit, amit érdemes megvenni. És végülis egy Agatha Christie-könyvvel lettem gazdagabb (Az ABC-gyilkosságok a címe).
Amúgy egészen olyan 4-fél 5-ig nagyon jó idő volt, sütött a nap, én olyan fél 4 körül értem haza, nemsokkal utánam a család elment a közeli parkba ki-ki biciklivel v. rollerral, de közben meg elkezdett cseperegni az eső, de csak egy kicsi csepergés volt, nem is esett. Este 7 körül jöttek haza, majd mint ahogy már említettem a bejegyzés elején, Az anyuka és a fiúk fél 8 után elmentek valami partyra, úgyhogy nekem kellett ágyba tennem a kislányokat. Szépen megmosták a fogukat, igaz már látszott rajtuk, hogy elég fáradtak, majd kiválasztottak egy-egy angol könyvet a játszószobából, hogy majd azt felolvasom nekik, de végülis Az egyik kislány ragaszkodott ahhoz, hogy német könyvet olvassak, noha a németem még bőven hagy kívánnivalót maga után:P Ebből az lett, hogy elolvastam az egyik angol könyvet nekik, majd "elkezdtem" olvasni a németet, de ez ilyen betűs könyv volt, valami vers volt az ábécéhez kapcsolódva, így kb kérdezgettem őket, hogy felismerik-e a betűket, úgyhogy ennyivel letudtuk az olvasást :P Eddig is tudtam, de most még biztosabbá vált, hogy minél hamarabb meg kell tanulnom legalább alapszinten németül, mivel a család amúgy is elég sokat beszél itthon németül. Amiből meglepő módon azért van amit megértek, mivel elég sok hasonló szó van a németben és az angolban, így nem annyira vészes, de azért az lesz a biztos, hogyha majd meg tudok szólalni németül is.
Más: látom az oldalmegnyitásokból, hogy olvassátok a blogot. Nyugodtan hozzá lehet szólni a bejegyzésekhez, nem sértődök meg :D:D
Addig is pihenjetek sokat! ;)
2010. szeptember 17., péntek
Iskola
Csütörtökön szintén nem volt valami megerőltető napom, azért nem is írtam. Mivel csütörtökönként nem dolgozik Az anyuka, így reggel is ő vitte a gyerekeket suliba. Valamelyik szomszédja itt hagyta két gyerekét, úgyhogy tegnap reggel nem kevesebb, mint 6 gyereket kísért a suliba a hostanyám.
A szokásos reggeli utáni összepakolás után kiteregettem, közben megérkezett Az anyuka is, így egy kicsit ő is besegített a teregetésbe, mert volt egy csomó ruha :P Délelőtt felmostam a konyhát, előszobát, étkezőt. Az anyuka felszedte a lányokat, majd olyan fél 2-től kellett rájuk figyelnem, olyan 3-fél 4-ig, amíg a két fiúval haza nem ért az anyuka. Ezt követően egy kicsit neteztem, msn-eztem, meg ilyenek, majd segítettem a vacsorakészítésben is egy kicsit. Este a szokásos program, összepakolás a konyhában, mosogatógép, összesepregetés, majd irány a szobám.
Ma lett volna az első olyan nap, hogy én hozom haza a gyerekeket, lányokat, illetve délután a legfiatalabb fiút. Mivel A középső fiúnek megfájdult a hasa, még pont dél előtt, mielőtt mennem kellett volna a két kislányért, kb A legkisebb fiúon kívül mindenki hazajött, pont akkor kanyarodtak be, mikor kiléptem az ajtón :P
Majd miután megebédeltünk, amíg nem mentünk A legkisebb fiúért, a lányokkal voltam.
Noha itthon volt Az apuka, de mivel valami konferenciabeszélgetést bonyolított, így vittem magammal a lányokat is a suliba, ahol felszedtük A legkisebb fiút, majd még ottmaradtunk kb egy félóráig, amíg a gyerekek játszottak. Még az volt a tiszta szerencse, hogy itt szép napsütötte volt az idő, így térdnadrág-póló kombóban simán tudtam menni a suliba. Hallom otthon is "szép" időjárás volt... :D:P Ja, a lányok rollerral jöttek a suliba, hát kb ez volt az első és az utolsó alkalom, mert elég veszélyes szerintem, és este Az anyuka is mondta, hogy inkább ne.
Az este a szokásos módon zajlott: vacsorakészítés, elpakolás utána, mosogatógép ON. Ja, most jut eszembe, hogy még a vacsorakészítés közben mondta Az anyuka, hogy jövőhét szerdától minden szerdán majd Nekem és Laurának kell valamit összehozni vacsorára, mert Ő sokáig dolgozik, és Az apuka is későn jön haza, a gyerekek meg általában fél 7 körül esznek, úgyhogy akkora kajának kell lennie. Majd valamit kifőzünk :D:P
Ma is találkoztam néhány új emberrel, mint mindig eddigi kinntartózkodásom alatt, pl összefutottam ma a szomszéddal is, aki eddig Cipruson nyaralt, illetve még néhány anyukával az iskolából, tényleg csak győzzem megjegyezni a neveket :)
És még egy valami: ma nem találja ki senki, hogy mit találtam:D Egy Rubik-kockát! Szerintem nem kell mondanom, hogy azóta mit csinálok :D:D
A szokásos reggeli utáni összepakolás után kiteregettem, közben megérkezett Az anyuka is, így egy kicsit ő is besegített a teregetésbe, mert volt egy csomó ruha :P Délelőtt felmostam a konyhát, előszobát, étkezőt. Az anyuka felszedte a lányokat, majd olyan fél 2-től kellett rájuk figyelnem, olyan 3-fél 4-ig, amíg a két fiúval haza nem ért az anyuka. Ezt követően egy kicsit neteztem, msn-eztem, meg ilyenek, majd segítettem a vacsorakészítésben is egy kicsit. Este a szokásos program, összepakolás a konyhában, mosogatógép, összesepregetés, majd irány a szobám.
Ma lett volna az első olyan nap, hogy én hozom haza a gyerekeket, lányokat, illetve délután a legfiatalabb fiút. Mivel A középső fiúnek megfájdult a hasa, még pont dél előtt, mielőtt mennem kellett volna a két kislányért, kb A legkisebb fiúon kívül mindenki hazajött, pont akkor kanyarodtak be, mikor kiléptem az ajtón :P
Majd miután megebédeltünk, amíg nem mentünk A legkisebb fiúért, a lányokkal voltam.
Noha itthon volt Az apuka, de mivel valami konferenciabeszélgetést bonyolított, így vittem magammal a lányokat is a suliba, ahol felszedtük A legkisebb fiút, majd még ottmaradtunk kb egy félóráig, amíg a gyerekek játszottak. Még az volt a tiszta szerencse, hogy itt szép napsütötte volt az idő, így térdnadrág-póló kombóban simán tudtam menni a suliba. Hallom otthon is "szép" időjárás volt... :D:P Ja, a lányok rollerral jöttek a suliba, hát kb ez volt az első és az utolsó alkalom, mert elég veszélyes szerintem, és este Az anyuka is mondta, hogy inkább ne.
Az este a szokásos módon zajlott: vacsorakészítés, elpakolás utána, mosogatógép ON. Ja, most jut eszembe, hogy még a vacsorakészítés közben mondta Az anyuka, hogy jövőhét szerdától minden szerdán majd Nekem és Laurának kell valamit összehozni vacsorára, mert Ő sokáig dolgozik, és Az apuka is későn jön haza, a gyerekek meg általában fél 7 körül esznek, úgyhogy akkora kajának kell lennie. Majd valamit kifőzünk :D:P
Ma is találkoztam néhány új emberrel, mint mindig eddigi kinntartózkodásom alatt, pl összefutottam ma a szomszéddal is, aki eddig Cipruson nyaralt, illetve még néhány anyukával az iskolából, tényleg csak győzzem megjegyezni a neveket :)
És még egy valami: ma nem találja ki senki, hogy mit találtam:D Egy Rubik-kockát! Szerintem nem kell mondanom, hogy azóta mit csinálok :D:D
2010. szeptember 16., csütörtök
Képek I.
Itt van néhány kép a szobámról, illetve még egy-két kép másról is.
Szóval a szobám:
Szóval a szobám:
A szobámból a kocsibejáró és az utcafront:
Az asztalnál ülve a hátsókert a szobámból:
Innen már látszik a garázs is egy kicsit:
Még mindig az asztalomtól:
A hátsó kert:
A toldozott-foldozott focikapu :)
A ház a hátsó kert tetejéről:
Canford Park:
Canford Park 2, teniszpálya, ahova Wilson jár teniszezni:
Canford Park 3:
Most olvasom, hogy egy hét múlva Dumaszínház lesz Londonban!!! Sajnos erre nem tudok elmenni, nagyon remélem, hogy míg kint leszek Angliában lesz még, és arra mindenképpen elmegyek! Biztos nagyon jó lesz, mivel Kiss Ádám és Kőhalmi Zoltán lesz a két fellépő. De kár, hogy nem tudok menni...
Javulás
Megtette hatását a kedden bevett 3 Strepsils, mivel szerdán reggel sokkal jobban éreztem magam, mint az előző 2,5 napban. Sőt, még az idő is egészen jó volt, reggel sütött a nap, csak egy kis szél fújdogált, de nem túl nagy meggyőződéssel :P
A tegnapi volt az első reggel, amikor én is kísértem a gyerekeket a suliba, de most még jött Az anyuka is, mivel ez volt a két kislány első napja az iskolában, így csak jobb volt ez így:), meg egyúttal bemutatott engem, ha nem is a lányok tanárjának, de legalább a két segítőjének, hogyha majd megyek a lányokért suli után, nehogy azt higgyék, hogy elrabolom őket :P Tegnap reggel ismét sok új emberrel találkoztam, akikkel biztos össze fogok futni még jópárszor. A suli után 2 másik anyuka + Az anyuka + Én beültünk kávézni és sütizni egy kávézóba nem messze a sulitól, ahol legfőképpen sulis dolgokról beszéltek, szóval én csak füleltem :)
Olyan fél 11 körül értünk haza, ezt követően nekem majd csak 3 körültől kellett itthon lennem, hogy vigyázzak a lányokra kb 4-ig, míg Az anyuka hazahozta A legkisebb fiút és A középső fiút a suliból. 4 előtt nem sokkal elbicikliztünk a közeli parkba (Az anyuka, A legkisebb fiú és Én), ahol A legkisebb fiúnak 4-5 között teniszedzése volt, amit nekem majd mindig ott meg kell várnom, mivel azért néhányszor át kell menni az úton a biciklivel, és hát az a biztos, hogyha van a gyerekkel egy felnőtt. Miközben néztem, hogyan teniszeznek a gyerekek, én ellabdázgattam az ott hagyott focilabdával :P Ja, azt még kifelejtettem, hogy még délelőtt útban hazafelé, de már a mi utcánkban Az anyuka bemutatott az egyik kutyás szomszédnak, akinek a kutyáját majd lehet vinni sétáltatni.
A tenisz után hazabicikliztünk, kell is azért a felnőtt a gyerekek mellé, mert egyszer-kétszer simán kiment volna az útra A legkisebb fiú, de még az a jó, hogy hallgatnak rám a gyerekek. Itthon, kihasználva a jó időt, a hátsó kertben fociztunk egy kicsit a fiúkkal, merthogy van itt egy ilyen kézilabdakapu nagyságú kapu, a kerítés mögötte szépen megerősítve:), aztán adjad neki :) A legidősebb fiú, a legidősebb fiú nem kevesebb, mint 4 labdát lőtt át a szomszédba :D, amik a ma reggeli sepregetésem alatt kerültek vissza a kertünkbe :)
Tegnap a gyerekek külön, egy kicsit hamarabb, mint mi, Az anyukaval vacsoráztak, mert Az anyukanak este még programja volt, majd Laura, Az apuka és Én olyan fél 7-7 között letudtuk az evést. Majd elindítottam a mosogatógépet, elmosogattam a maradékot, összesepregettem, megcsináltam az ebédet, akinek kellett, mára, aztán jöttem a kuckómba :)
Azt még nem írtam, hogy még kedden Az anyuka felhívta a nyelvsulit, hogy mégis mi a helyzet. Ez egy olyan nyelvsuli amúgy, ami ajánl kifejezetten au-paireknek is tanfolyamot, én is egy ilyenre mennék, azt még nem tudom, hogy mennyibe fog kerülni, de a felét állni fogja a család, úgy beszéltük meg. Szóval azt mondták, hogy még most úgymond gyűjtik az emberkéket a csoportba, eddig velem együtt 6 embernek írták fel a telszámát, gondolom meg kell lenni egy minimum létszámnak, amivel elindulhat, érdemes elindítani a csoportot.
Itt tartunk most.
Bye! ;)
A tegnapi volt az első reggel, amikor én is kísértem a gyerekeket a suliba, de most még jött Az anyuka is, mivel ez volt a két kislány első napja az iskolában, így csak jobb volt ez így:), meg egyúttal bemutatott engem, ha nem is a lányok tanárjának, de legalább a két segítőjének, hogyha majd megyek a lányokért suli után, nehogy azt higgyék, hogy elrabolom őket :P Tegnap reggel ismét sok új emberrel találkoztam, akikkel biztos össze fogok futni még jópárszor. A suli után 2 másik anyuka + Az anyuka + Én beültünk kávézni és sütizni egy kávézóba nem messze a sulitól, ahol legfőképpen sulis dolgokról beszéltek, szóval én csak füleltem :)
Olyan fél 11 körül értünk haza, ezt követően nekem majd csak 3 körültől kellett itthon lennem, hogy vigyázzak a lányokra kb 4-ig, míg Az anyuka hazahozta A legkisebb fiút és A középső fiút a suliból. 4 előtt nem sokkal elbicikliztünk a közeli parkba (Az anyuka, A legkisebb fiú és Én), ahol A legkisebb fiúnak 4-5 között teniszedzése volt, amit nekem majd mindig ott meg kell várnom, mivel azért néhányszor át kell menni az úton a biciklivel, és hát az a biztos, hogyha van a gyerekkel egy felnőtt. Miközben néztem, hogyan teniszeznek a gyerekek, én ellabdázgattam az ott hagyott focilabdával :P Ja, azt még kifelejtettem, hogy még délelőtt útban hazafelé, de már a mi utcánkban Az anyuka bemutatott az egyik kutyás szomszédnak, akinek a kutyáját majd lehet vinni sétáltatni.
A tenisz után hazabicikliztünk, kell is azért a felnőtt a gyerekek mellé, mert egyszer-kétszer simán kiment volna az útra A legkisebb fiú, de még az a jó, hogy hallgatnak rám a gyerekek. Itthon, kihasználva a jó időt, a hátsó kertben fociztunk egy kicsit a fiúkkal, merthogy van itt egy ilyen kézilabdakapu nagyságú kapu, a kerítés mögötte szépen megerősítve:), aztán adjad neki :) A legidősebb fiú, a legidősebb fiú nem kevesebb, mint 4 labdát lőtt át a szomszédba :D, amik a ma reggeli sepregetésem alatt kerültek vissza a kertünkbe :)
Tegnap a gyerekek külön, egy kicsit hamarabb, mint mi, Az anyukaval vacsoráztak, mert Az anyukanak este még programja volt, majd Laura, Az apuka és Én olyan fél 7-7 között letudtuk az evést. Majd elindítottam a mosogatógépet, elmosogattam a maradékot, összesepregettem, megcsináltam az ebédet, akinek kellett, mára, aztán jöttem a kuckómba :)
Azt még nem írtam, hogy még kedden Az anyuka felhívta a nyelvsulit, hogy mégis mi a helyzet. Ez egy olyan nyelvsuli amúgy, ami ajánl kifejezetten au-paireknek is tanfolyamot, én is egy ilyenre mennék, azt még nem tudom, hogy mennyibe fog kerülni, de a felét állni fogja a család, úgy beszéltük meg. Szóval azt mondták, hogy még most úgymond gyűjtik az emberkéket a csoportba, eddig velem együtt 6 embernek írták fel a telszámát, gondolom meg kell lenni egy minimum létszámnak, amivel elindulhat, érdemes elindítani a csoportot.
Itt tartunk most.
Bye! ;)
2010. szeptember 14., kedd
1. nap vége, 2. nap
Azt hiszem most leírom, hogy kikkel lakok együtt, hogy tisztán lásson mindenki, aki erre téved :P Szóval, velem együtt 2 napja már 9-en (nem tévedés, 9-en:D) lakunk ebben a házban. A család német, mindkét szülő orvos, és nagyon rendesek, kedvesek. Mint ahogy már korábban említettem, 5 gyerekük van, a legnagyobb ebben a tanévben ment új iskolába, pont ma volt ott egy családi barbecue party, ő 11 éves, a középső fiú 9 éves, a legkisebb pedig 7 éves, és a két ikerlány pedig 4-4 évesek. Ez eddig 7 ember, és most velünk lakik ebben a tanévben az egyik unokahúguk, ő 16 éves. És természetesen vagyok én, mint a 9. utas :D
A tegnapi nap befejezéséről szólva: megvacsoráztunk, halat sütöttek, és szerencsére jó sok zöldséget és gyümölcsöt esznek, így mindig van valami ilyesmi köret a vacsora mellé. Arra már sajnos nem emlékszem, hogy tegnap pont mi volt, de mindegy, finom volt, az biztos :D Mondjuk én nem nagyon vagyok válogatós, szóval szinte minden jöhet nekem, majdnem biztos, hogy megeszem.
Még vacsora előtt, délután valamikor a konyhában tányérok elpakolása meg egy kis összetakarítás közben beszélgettem egy kicsit a lánnyal, aki rendes lánynak tűnik, rendben leszünk:)
Vacsora után az apuka elmondta, hogy jobb, ha minden este vacsora után készítem el következő napra a lunch boxot (ebédet), akinek kell másnapra, mert több időm van akkor megcsinálni, mint reggel, amikor mindenki lenn van, és egy kicsit nagy is lehet a tumultus:) Aztán felavattam a zuhanyzót, jól működik ;), úgyhogy ezzel sem lesz probléma. Ezt követően beszéltem a szüleimmel Skype-on, megmondtam, hogy mi a helyzet.:)
Majd egy kicsit neteztem, majd jött az anyuka, hogy tudnék-e menni beszélgetni velük. Mondom, miért is ne? :) Aztán egy pohár bor és egy kis nasi mellett beszélgettünk erről-arról, kérdeztek a családomról, mit csinálnak, meg ilyenek, aztán elmondták, amit fontos tudnom, legalábbis az alapokat, aztán, hogy mi várható ezen a héten: az apuka pénteken este megy néhány barátjával horgászni/halászni a nyílt tengerre 100 km-re/vagy mérföldre, már nem emlékszem mit mondtak, ekkor még csak ottalszanak, aztán szombat korán reggel kihajóznak, és 8 órán át fognak halak után kajtatni :D Hát nem lesz melegük, valami 6 fokot mondtak, hogy annyi várható szombat reggel :P
Tök jó volt ez a beszélgetés amúgy, kérdezték, hogy van-e valami, amit meg akarok kérdezni, mondom most hirtelen nem jut eszembe, de majd ha lesz, mindenképpen megkérdezem, az a biztos. Majd visszajöttem a kis zugomba, neteztem, beszéltem msn-n néhány ismerőssel, aztán feküdtem le.
Szerencsére amúgy nem kell nagyon korán kelnem így hétköznaponként sem, körülbelül 7.30-ra fogom beállítani a telefont. Pl ma is akkor csörgött (először :P, aztán még vagy kétszer:P), majd 8 előtt néhány perccel felmentem az ebédlőbe, ahol már mindenki az asztal körül ült, kivéve az anyukát, aki éppen a konyhában tevékenykedett. Megreggeliztünk, majd a gyerekek suliba mentek, addig én otthon vigyáztam a két kislányra, akiknek holnap lesz a nagy nap, elkezdődik az iskola. Bár az első 2,5 hét még csak ilyen szoktatás lesz, mivel 8.45-re ott kell lenniük, aztán délben már megyek is értük. Majd a 2,5 hét letelte után lesznek teljes napon a suliban.
Ma egyébként az anyuka volt itthon, és itthon lesz holnap és holnapután is, délelőtt összeírogatta a dolgokat, amiket el kellett intéznie, addig én játszottam a lányokkal a szobájukban, majd kérdezte, hogy megyek-e velük, vagy maradok itthon pihenni, végülis mentem velük, bár elég nedves volt az idő, lehet jobban jártam volna, ha itthon maradok aludni, de sebaj, mert legalább eljutottam néhány új helyre. Először is a legnagyobb fiú új iskolájához mentünk, vagyis először csak mellé, mert pont mellette van egy ilyen sportközpont, ahova majd a lányokat akarják úszásra vinni, ezt követően bementünk a suliba, ahol a ma délutáni/esti barbecue partyról érdeklődtünk.
Ezt követően elmentünk a Cribbs Causeway-nál lévő Shopping centerbe (The Mall), ahol főzőlapot kerestünk, mert a mostaninak az egyik része elromlott, és azért 9 emberre 3 főzőrészről nem könnyű megoldani a vacsorát. Szóval bementünk két ilyen üzletbe is, de azt mondta az anyuka, hogy valószínűleg netről fogja megrendelni azt, amelyiket végülis kinézte az egyik boltban, mert úgy olcsóbb. Én még vettem néhány zsebkendőt, mert még mindig folyik az orrom:S:P. Illetve még voltunk egy játékboltban is, ahol igazából nem is tudom, miket vett az anyuka, de a lányok nagyon jól elvoltak :), alig lehetett őket kirobbantani a boltból:) De amúgy nagyon aranyosak a lányok, ma is a bevásárlóközpontban az egyikük szinte végig fogta a kezem, jött oda hozzá, hogy foglalkozzak vele, de a másikuk is ugyanez volt, úgyhogy eddig príma itt:)
Délután említésre méltó volt, hogy aludtam kb 1-1,5 órát:), jól esett, az biztos. Aztán olyan 5 óra körül felmentem, megnézni, mi a helyzet, majd mondta Ulli, hogy nemsokára mennek a barbecue partyra, 6-8 között volt amúgy, de még a középső fiút elvitte előtte teniszre, majd miután megvacsoráztunk, végülis 6-an ültünk az asztalnál, mert itthon volt még a 2 kislány, ők nem is mentek a partyra. Illetve jött az egyik szomszéd később a legkisebb fiúért, hogy elvigye valamilyen foglalkozásra, asszem úszásra, így ránk várt a feladat, hogy ma este lefektessük a lányokat :) Megvolt a munkamegosztás, ugyanis én felügyeltem a fog- és arcmosásukat, majd Laura olvasott nekik németül, mivel én nem tudok MÉG németül, ő meg eleve német, úgyhogy ennyi :) Természetesen nem akartak könnyen lefeküdni, mindenképpen egy ágyban akartak aludni, végülis besötételtünk, és Jó éjszakát! kívántunk nekik, majd kijöttünk. Én lejöttem, összesepregettem a konyhában és az ebédlőben, közben meg hallom, hogy a lányok, vagy legalábbis valamelyikük torka szakadtából ordít az anyukája után. Indultam volna fel, de pont akkor ment Laura is, így ráhagytam a dolgot, de valószínűleg sikerült megnyugtatnia őket, mert azóta semmi hang nem hallatszik.
Közben már mindenki hazajött, holnapra csak az apukának kellett megcsinálnom az ebédjét, úgyhogy ezzel is hamar megvoltam, lezuhanyoztam, majd nekiálltam blogot írni, aminek most értem a végére:D
Ciao! :)
A tegnapi nap befejezéséről szólva: megvacsoráztunk, halat sütöttek, és szerencsére jó sok zöldséget és gyümölcsöt esznek, így mindig van valami ilyesmi köret a vacsora mellé. Arra már sajnos nem emlékszem, hogy tegnap pont mi volt, de mindegy, finom volt, az biztos :D Mondjuk én nem nagyon vagyok válogatós, szóval szinte minden jöhet nekem, majdnem biztos, hogy megeszem.
Még vacsora előtt, délután valamikor a konyhában tányérok elpakolása meg egy kis összetakarítás közben beszélgettem egy kicsit a lánnyal, aki rendes lánynak tűnik, rendben leszünk:)
Vacsora után az apuka elmondta, hogy jobb, ha minden este vacsora után készítem el következő napra a lunch boxot (ebédet), akinek kell másnapra, mert több időm van akkor megcsinálni, mint reggel, amikor mindenki lenn van, és egy kicsit nagy is lehet a tumultus:) Aztán felavattam a zuhanyzót, jól működik ;), úgyhogy ezzel sem lesz probléma. Ezt követően beszéltem a szüleimmel Skype-on, megmondtam, hogy mi a helyzet.:)
Majd egy kicsit neteztem, majd jött az anyuka, hogy tudnék-e menni beszélgetni velük. Mondom, miért is ne? :) Aztán egy pohár bor és egy kis nasi mellett beszélgettünk erről-arról, kérdeztek a családomról, mit csinálnak, meg ilyenek, aztán elmondták, amit fontos tudnom, legalábbis az alapokat, aztán, hogy mi várható ezen a héten: az apuka pénteken este megy néhány barátjával horgászni/halászni a nyílt tengerre 100 km-re/vagy mérföldre, már nem emlékszem mit mondtak, ekkor még csak ottalszanak, aztán szombat korán reggel kihajóznak, és 8 órán át fognak halak után kajtatni :D Hát nem lesz melegük, valami 6 fokot mondtak, hogy annyi várható szombat reggel :P
Tök jó volt ez a beszélgetés amúgy, kérdezték, hogy van-e valami, amit meg akarok kérdezni, mondom most hirtelen nem jut eszembe, de majd ha lesz, mindenképpen megkérdezem, az a biztos. Majd visszajöttem a kis zugomba, neteztem, beszéltem msn-n néhány ismerőssel, aztán feküdtem le.
Szerencsére amúgy nem kell nagyon korán kelnem így hétköznaponként sem, körülbelül 7.30-ra fogom beállítani a telefont. Pl ma is akkor csörgött (először :P, aztán még vagy kétszer:P), majd 8 előtt néhány perccel felmentem az ebédlőbe, ahol már mindenki az asztal körül ült, kivéve az anyukát, aki éppen a konyhában tevékenykedett. Megreggeliztünk, majd a gyerekek suliba mentek, addig én otthon vigyáztam a két kislányra, akiknek holnap lesz a nagy nap, elkezdődik az iskola. Bár az első 2,5 hét még csak ilyen szoktatás lesz, mivel 8.45-re ott kell lenniük, aztán délben már megyek is értük. Majd a 2,5 hét letelte után lesznek teljes napon a suliban.
Ma egyébként az anyuka volt itthon, és itthon lesz holnap és holnapután is, délelőtt összeírogatta a dolgokat, amiket el kellett intéznie, addig én játszottam a lányokkal a szobájukban, majd kérdezte, hogy megyek-e velük, vagy maradok itthon pihenni, végülis mentem velük, bár elég nedves volt az idő, lehet jobban jártam volna, ha itthon maradok aludni, de sebaj, mert legalább eljutottam néhány új helyre. Először is a legnagyobb fiú új iskolájához mentünk, vagyis először csak mellé, mert pont mellette van egy ilyen sportközpont, ahova majd a lányokat akarják úszásra vinni, ezt követően bementünk a suliba, ahol a ma délutáni/esti barbecue partyról érdeklődtünk.
Ezt követően elmentünk a Cribbs Causeway-nál lévő Shopping centerbe (The Mall), ahol főzőlapot kerestünk, mert a mostaninak az egyik része elromlott, és azért 9 emberre 3 főzőrészről nem könnyű megoldani a vacsorát. Szóval bementünk két ilyen üzletbe is, de azt mondta az anyuka, hogy valószínűleg netről fogja megrendelni azt, amelyiket végülis kinézte az egyik boltban, mert úgy olcsóbb. Én még vettem néhány zsebkendőt, mert még mindig folyik az orrom:S:P. Illetve még voltunk egy játékboltban is, ahol igazából nem is tudom, miket vett az anyuka, de a lányok nagyon jól elvoltak :), alig lehetett őket kirobbantani a boltból:) De amúgy nagyon aranyosak a lányok, ma is a bevásárlóközpontban az egyikük szinte végig fogta a kezem, jött oda hozzá, hogy foglalkozzak vele, de a másikuk is ugyanez volt, úgyhogy eddig príma itt:)
Délután említésre méltó volt, hogy aludtam kb 1-1,5 órát:), jól esett, az biztos. Aztán olyan 5 óra körül felmentem, megnézni, mi a helyzet, majd mondta Ulli, hogy nemsokára mennek a barbecue partyra, 6-8 között volt amúgy, de még a középső fiút elvitte előtte teniszre, majd miután megvacsoráztunk, végülis 6-an ültünk az asztalnál, mert itthon volt még a 2 kislány, ők nem is mentek a partyra. Illetve jött az egyik szomszéd később a legkisebb fiúért, hogy elvigye valamilyen foglalkozásra, asszem úszásra, így ránk várt a feladat, hogy ma este lefektessük a lányokat :) Megvolt a munkamegosztás, ugyanis én felügyeltem a fog- és arcmosásukat, majd Laura olvasott nekik németül, mivel én nem tudok MÉG németül, ő meg eleve német, úgyhogy ennyi :) Természetesen nem akartak könnyen lefeküdni, mindenképpen egy ágyban akartak aludni, végülis besötételtünk, és Jó éjszakát! kívántunk nekik, majd kijöttünk. Én lejöttem, összesepregettem a konyhában és az ebédlőben, közben meg hallom, hogy a lányok, vagy legalábbis valamelyikük torka szakadtából ordít az anyukája után. Indultam volna fel, de pont akkor ment Laura is, így ráhagytam a dolgot, de valószínűleg sikerült megnyugtatnia őket, mert azóta semmi hang nem hallatszik.
Közben már mindenki hazajött, holnapra csak az apukának kellett megcsinálnom az ebédjét, úgyhogy ezzel is hamar megvoltam, lezuhanyoztam, majd nekiálltam blogot írni, aminek most értem a végére:D
Ciao! :)
2010. szeptember 13., hétfő
Megérkeztem
Örömmel jelentem, hogy helyi idő szerint tegnap sikeresen leszálltam Bristolban, és már a családnál vagyok.
A legfontosabb, hogy a szombat estének köszönhetően "fantasztikus" megfázásban van részem, ami már a tegnapi repülőút alatt is boldogított :P Nem kétséges, kitől kaptam el, ugye? :) Balázs, Balázs :P Na mindegy, majd elmúlik egyszer.
Az apuka jött ki elém a reptérre. Még mielőtt felszálltam volna Budapestről, küldött egy sms-t, hogy remélik jó lesz az út, erre meg írtam, hogy hát azt én is remélem :), ill. hogy majd készítsenek már egy teát, mert megfáztam szombat este.
Hát a Ferihegy 1 nem volt gyenge tegnap. Ahogy már írtam, a gépem 22.00-kor szállt (volna) fel Budapestről, így 20.00-kor nyitott (kb amúgy 5 perc késéssel) a check-in pult. Hát már az is jó volt, ott csak fél órát kellett várnom, mire sorra kerültem, és kb a sor közepén álltam, szóval abba jobb bele sem gondolni, hogy akik mögöttem voltak, mikorra jutottak el egyáltalán még csak a check-in-ig. Szóval, miután becsekkoltam, beálltam a biztonsági vizsgálatra várók sorába. Amikor én beálltam, olyan 100 méteres lehetett a sor, szóval kellett várni itt is egy "kicsit". Aki volt már Ferihegyen az 1-es terminálon, az tudja, hogy a biztonsági kapu a bejárattól balra előre van. Namármost, az oda várók sora az elhúzódott egészen át az Érkezők (!!!!) ajtóig, ahol kanyarodott egy 90 fokot, hogy ne nyúljon már el a kávézóig, majd még egy 90 fokos kanyarral két párhuzamos sor jött létre, ami "gyönyörűen" nézhetett ki azok számára, akik olyan 21.00 után érkeztek ki Ferihegyre :)
Végül a repcsi kb 22.20 körül szállt fel (menetrendszerint 22.00-kor száll fel Pestről és helyi idő szerint 23.40-kor száll le Bristolban), és így is sikerült 23.32-kor leszállnunk, szóval elég jó időt jöttünk :P
A repülés számomra a szokásos volt, leszámítva a megfázást persze :P, azaz nem tudtam aludni, pedig próbáltam. De a lényeg, hogy megérkeztem, bár az idő ma eddig elég fostos :), délelőtt még nem esett, aztán elmentem szétnézni itt a környéken, meg venni néhány cumót, aztán visszafelé már szemerkélő esőben jöttem haza.
Ma egyébként az apuka maradt itthon, délelőtt elmentek egy parkba biciklizni a lányokkal. Most próbálták ki először ilyen tartó nélkül, tehát anélkül a hátsó két kiskerék nélkül, a lányok a biciklit, és az egyiknek már elég jól is ment.
Aztán olyan negyed 2-fél 2 magasságában hazajött Laura, a 16 éves unokahúguk, aki ebben a tanévben itt fog járni egy 6-osztályos gimibe. Evett valamit, azóta nem láttuk :P
Mielőtt 3 körül elindultunk volna a suliba felszedni a legkisebb fiút, az apuka megmutogatta a dolgokat itt a szobámban. A zuhanyzóra kíváncsi leszek, mert ilyet még nem használtam, de biztos nem nagy ördöngősség használni, csak elsőre szokatlan volt. A fűtést mutogatta majd, hogyha be lesz kapcsolva, akkor mivel tudom állítani a hőfokot, de nincs semmi meghökkentően idegen a szobámban, szóval no problemo. :) Szóval utána elmentünk a suliba a legkisebb fiúért, megmutatta az apuka az utat, nem nagy távolság az iskola, kb 10 perc gyalog. Közben találkoztunk néhány emberrel, akiket az apuka fontosnak nevezett, azaz velük sokszor fogok találkozni ittlétem alatt. Aztán hazajöttünk, én iszogatom a teát, azóta meg netezek, most meg készülget a vacsora, de nem lesz mindenki itthon a vacsoránál, mert a középső fiú most az egyik barátjánál van, oda is ment egyből suli után, és későn jön haza, szóval "csak" 8-an leszünk a családi asztalnál :P
Asszem ennyi elég is egyszerre, hadd olvasgasson, aki erre jár ;)
A legfontosabb, hogy a szombat estének köszönhetően "fantasztikus" megfázásban van részem, ami már a tegnapi repülőút alatt is boldogított :P Nem kétséges, kitől kaptam el, ugye? :) Balázs, Balázs :P Na mindegy, majd elmúlik egyszer.
Az apuka jött ki elém a reptérre. Még mielőtt felszálltam volna Budapestről, küldött egy sms-t, hogy remélik jó lesz az út, erre meg írtam, hogy hát azt én is remélem :), ill. hogy majd készítsenek már egy teát, mert megfáztam szombat este.
Hát a Ferihegy 1 nem volt gyenge tegnap. Ahogy már írtam, a gépem 22.00-kor szállt (volna) fel Budapestről, így 20.00-kor nyitott (kb amúgy 5 perc késéssel) a check-in pult. Hát már az is jó volt, ott csak fél órát kellett várnom, mire sorra kerültem, és kb a sor közepén álltam, szóval abba jobb bele sem gondolni, hogy akik mögöttem voltak, mikorra jutottak el egyáltalán még csak a check-in-ig. Szóval, miután becsekkoltam, beálltam a biztonsági vizsgálatra várók sorába. Amikor én beálltam, olyan 100 méteres lehetett a sor, szóval kellett várni itt is egy "kicsit". Aki volt már Ferihegyen az 1-es terminálon, az tudja, hogy a biztonsági kapu a bejárattól balra előre van. Namármost, az oda várók sora az elhúzódott egészen át az Érkezők (!!!!) ajtóig, ahol kanyarodott egy 90 fokot, hogy ne nyúljon már el a kávézóig, majd még egy 90 fokos kanyarral két párhuzamos sor jött létre, ami "gyönyörűen" nézhetett ki azok számára, akik olyan 21.00 után érkeztek ki Ferihegyre :)
Végül a repcsi kb 22.20 körül szállt fel (menetrendszerint 22.00-kor száll fel Pestről és helyi idő szerint 23.40-kor száll le Bristolban), és így is sikerült 23.32-kor leszállnunk, szóval elég jó időt jöttünk :P
A repülés számomra a szokásos volt, leszámítva a megfázást persze :P, azaz nem tudtam aludni, pedig próbáltam. De a lényeg, hogy megérkeztem, bár az idő ma eddig elég fostos :), délelőtt még nem esett, aztán elmentem szétnézni itt a környéken, meg venni néhány cumót, aztán visszafelé már szemerkélő esőben jöttem haza.
Ma egyébként az apuka maradt itthon, délelőtt elmentek egy parkba biciklizni a lányokkal. Most próbálták ki először ilyen tartó nélkül, tehát anélkül a hátsó két kiskerék nélkül, a lányok a biciklit, és az egyiknek már elég jól is ment.
Aztán olyan negyed 2-fél 2 magasságában hazajött Laura, a 16 éves unokahúguk, aki ebben a tanévben itt fog járni egy 6-osztályos gimibe. Evett valamit, azóta nem láttuk :P
Mielőtt 3 körül elindultunk volna a suliba felszedni a legkisebb fiút, az apuka megmutogatta a dolgokat itt a szobámban. A zuhanyzóra kíváncsi leszek, mert ilyet még nem használtam, de biztos nem nagy ördöngősség használni, csak elsőre szokatlan volt. A fűtést mutogatta majd, hogyha be lesz kapcsolva, akkor mivel tudom állítani a hőfokot, de nincs semmi meghökkentően idegen a szobámban, szóval no problemo. :) Szóval utána elmentünk a suliba a legkisebb fiúért, megmutatta az apuka az utat, nem nagy távolság az iskola, kb 10 perc gyalog. Közben találkoztunk néhány emberrel, akiket az apuka fontosnak nevezett, azaz velük sokszor fogok találkozni ittlétem alatt. Aztán hazajöttünk, én iszogatom a teát, azóta meg netezek, most meg készülget a vacsora, de nem lesz mindenki itthon a vacsoránál, mert a középső fiú most az egyik barátjánál van, oda is ment egyből suli után, és későn jön haza, szóval "csak" 8-an leszünk a családi asztalnál :P
Asszem ennyi elég is egyszerre, hadd olvasgasson, aki erre jár ;)
2010. szeptember 11., szombat
-1. nap
Üdvözletem mindenkinek! Ezennel én is belépek a blogolók népes táborába!
Röviden rólam: Simon Tamás vagyok, 24 éves, második évemet fogom kezdeni au-pairként az Egyesült Királyságban, egészen pontosan Bristol városában. A tavalyi tanévben Tiptree-ben tevékenykedtem, mint au-pair, ahol a hétköznapok nem voltak túl változatosak, így izgalmasak sem, ezért sem blogoltam. De most remélhetőleg változni fog a helyzet. Bristolban várhatóan egy kicsit több lehetőség lesz, illetve a családdal is többet leszek kapcsolatban, mint az előző helyemen.
Ja, amúgy holnap este 22.00-kor szállok fel Ferihegy 1-ről a Ryanair bristoli járatával, és ottani idő szerint 23.40-kor landolok a Bristoli Reptéren. Ott már várni fog a család, vagyis gondolom a szülők, vagyis valamelyikük, csak nem hagyják magukra a gyerekeket :), aztán irány a ház. Btw, mielőtt hazajöttem az előző helyemről, már elutaztam Bristolba, hogy találkozzak a családdal, egy kicsit megismerjem Bristolt és a környékét, illetve, hogy elvigyek egy bőröndnyi cuccot, amire konkrétan nem volt szükségem most itthon nyáron. Ekkor találkoztam az előző au-pairrel is, aki szintén egy magyar srác volt, aki 2,5 évet töltött el náluk. Ebből is gondoltam, hogy csak nem lehet olyan rossz ez a család, mivel nem gondolom, hogy valaki 2,5 évig szívatná magát egy szar helyen :P
Amit még nem említettem, hogy ez egy német család, a szülők 12 éve költöztek ki Nagy-Britanniába, mellesleg orvosok, és az összes gyerek már Angliában született. Összes gyerek alatt konkrétan 5-öt kell érteni :) Igen-igen, tudom, hogy elsőre meghökkentően soknak tűnik, ha angol család lett volna, biztos, hogy nem vállalom be, mivel az angolok "gyereknevelése", hogy enyhén fogalmazzak, hagy némi kívánnivalót maga után :D De erről majd egy későbbi bejegyzésben írok:)
Jelenleg a pakolás első részén túl vagyok, az utolsó simításokat majd holnap végzem el, és nemsokára megyek találkozni a barátokkal, búcsúbuli gyanánt ;)
Röviden rólam: Simon Tamás vagyok, 24 éves, második évemet fogom kezdeni au-pairként az Egyesült Királyságban, egészen pontosan Bristol városában. A tavalyi tanévben Tiptree-ben tevékenykedtem, mint au-pair, ahol a hétköznapok nem voltak túl változatosak, így izgalmasak sem, ezért sem blogoltam. De most remélhetőleg változni fog a helyzet. Bristolban várhatóan egy kicsit több lehetőség lesz, illetve a családdal is többet leszek kapcsolatban, mint az előző helyemen.
Ja, amúgy holnap este 22.00-kor szállok fel Ferihegy 1-ről a Ryanair bristoli járatával, és ottani idő szerint 23.40-kor landolok a Bristoli Reptéren. Ott már várni fog a család, vagyis gondolom a szülők, vagyis valamelyikük, csak nem hagyják magukra a gyerekeket :), aztán irány a ház. Btw, mielőtt hazajöttem az előző helyemről, már elutaztam Bristolba, hogy találkozzak a családdal, egy kicsit megismerjem Bristolt és a környékét, illetve, hogy elvigyek egy bőröndnyi cuccot, amire konkrétan nem volt szükségem most itthon nyáron. Ekkor találkoztam az előző au-pairrel is, aki szintén egy magyar srác volt, aki 2,5 évet töltött el náluk. Ebből is gondoltam, hogy csak nem lehet olyan rossz ez a család, mivel nem gondolom, hogy valaki 2,5 évig szívatná magát egy szar helyen :P
Amit még nem említettem, hogy ez egy német család, a szülők 12 éve költöztek ki Nagy-Britanniába, mellesleg orvosok, és az összes gyerek már Angliában született. Összes gyerek alatt konkrétan 5-öt kell érteni :) Igen-igen, tudom, hogy elsőre meghökkentően soknak tűnik, ha angol család lett volna, biztos, hogy nem vállalom be, mivel az angolok "gyereknevelése", hogy enyhén fogalmazzak, hagy némi kívánnivalót maga után :D De erről majd egy későbbi bejegyzésben írok:)
Jelenleg a pakolás első részén túl vagyok, az utolsó simításokat majd holnap végzem el, és nemsokára megyek találkozni a barátokkal, búcsúbuli gyanánt ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)