Hosszú szerda :S

Időben felkeltem. Azt hiszem, ezt most ki kell emelni :D Főleg azután, hogy jó sokáig néztem Friday Night Lights-ot neten :P Nagyon bejön ez a sorozat egyébként. Ja, most jut eszembe, hogy tegnap délután csináltam egy kis rendet a conservatoryban (ebédlőként üzemel) a lányok territóriumában, amire még hétfőn este kért meg az apuka. Hát mitnemondjak, meg vagyok/voltam magammal elégedve :D Szép, rend lett, és csak ma délután kezdtek el ott tevékenykedni a lányok, úgyhogy még most is elég tisztaság van ott.

Szóval ma teljesen időben felkeltem, viszont a reggel nem ment egyszerűen, mert most kivételesen (hálistennek!!!) nem corn flakes volt reggelire, hanem zsemlék, baguettek, stb-k, viszont természetesen a két lány először műzlit kért -.-, majd még utána az egyikük kért egy baguette-et, ami jó nagy, én meg egy felet akartam neki odaadni, mert tudtam, hogy úgysem eszi meg, mivel időnk sem volt már, illetve elkezdtem vágni azt a felet ketté, és erre elkezdett bömbölni. Türelmes ember lévén még ekkor is odamentem hozzá, kérdeztem, hogy mégis mit szeretne, hogyan szeretné a baguette-et, dehát ilyenkor választ nehéz lenne kapni :P, így betettem a nappaliba, hadd bömböljön ott, míg mi befejezzük a reggelit. Miután befejeztem a sajátomat, odamentem már megnézni, hogy mi a helyzet, aztán a jó beszélőkémnek köszönhetően :P sikerült elcsitítanom, és végülis odaadtam neki a baguette-et, mert az volt a baj, hogy én elkezdtem kettévágni, dehát ugye egyszerűbb elkezdeni hisztizni, minthogy elmondani, hogy nem úgy szeretné. Mindegy, 5 perc múlva már semmi gond nem volt...

Mai program volt még egy mozizás Mariával (plusz egy barátnőjével Németországból). Először este gondoltuk, hogy megyünk, de aztán csekkoltam a vetítési rendet, és délelőtt 11.55-től is volt egy vetítés, így arra mentünk végülis. Ja, és hogy mit néztünk meg?! Limitless. Bradley Cooper és Robert de Niro a főbb szerepekben. Bicajjal mentem a moziba, mert még utána be kellett menni a Waitrose-ba venni kolbászt és tejet a vacsihoz, csakhát kb pont 11 előtt 10 perccel kezdett el erősebben esni az eső, így odafelé konkrétan szépen eláztam :S -.- Azért akartam megnézni ezt a filmet, mert nagyon érdekes volt a témája, vagyishogy a főszereplő csávó (Bradley Cooper) az egykori sógorától kapott egy tablettát, aminek köszönhetően az agya (szinte) teljes kapacitását ki tudja használni az általában használt 20% helyett. Most mondjátok azt, hogy nem érdekes ez a téma?! Azért a film közben és utána is eljátszottam néhányszor a gondolattal, hogy mi lenne, ha lehetőség lenne egy ilyen tablettát bevenni...

Vicces volt a mai időjárás, mert hazafelé meg már többször is előkandikált a nap a felhők mögül :) Elég neccesen értem haza, 14.55-kor, 15.00-kor el kéne indulni, hogy szépen, lassan menve is odaérjek a suliba, ehelyett 15.07-kor hagytam el a bázist, mivel biciklit visszatenni a garázsba, átöltözni, mert még mindig vizesek voltam a ruháim, illetve gyorsan enni legalább egy-két gyümölcsöt, mert már akkor korgott a hasam. És 15.07 után 20.51-kor voltam megint szabad... Jó, azért a suliban, amíg a lányok játszottak, annyira nem szakadtam bele a munkába, csak figyeltem őket :P Viszont miután hazajöttünk, azaz olyan 4 körül, kb pihenésre tényleg nem volt időm :S

Először a délutáni snack-et prezentáltam nekik, és most rájuk hagytam, hogy kenjék meg magunknak, meg ilyenek, mert közben nekem is enni kellett, mert már kopogott a szemem. Aztán már vacsi csinálás a középső fiúnak hamarabb. Krumplit főztem, illetve zöldborsó-főzeléket rittyentem, valamint, hogy valami húsféleség is legyen, kolbászt pirítottam egy pirinkó olajon :) Hát én annyira belakmároztam ebből, hogy vacsora óta csak egy pohár teát nyalogatok :P Az apukának és a legnagyobb fiúnak nagyon ízlett, a két kislány kb meg se kóstolta (főleg miután a legfiatalabb fiú azt mondta nekik, hogy custard=puding van benne, amit nem szeretnek -.-), és természetesen "I hate it" mondatokkal üdvözölték a kaját... De kb már vacsora közben kérdezgették, hogy "What's for pudding?"="Mi a desszert?" Ezzel a kérdéssel engem őrületbe lehet kergetni, főleg hogyha már vacsora előtt kérdezik :S:S:S:S Nem azzal van a bajom, hogy esznek/eszünk (de főleg ők, vagyis a gyerekek esznek) valami édességet, hanem, hogy egyből vacsora után, vagy még közben, mert azért nem mindig várják meg, hogy befejezzük a mi adagunkat... Én ezt sose értettem, még otthon sem, pl valamilyen nagy ünnepi, többfogásos ebéd után hogy lehetne már egyből mondjuk tortát, de akármilyen sütit enni?! Természetesen akkor, hogyha valaki rendesen evett a főkajából. Most a legkisebb fiú játszotta el vacsi közben, hogy "I'm full"="Tele vagyok", én meg válaszoltam is neki, hogy ha tele vagy, akkor nincs pudding :)  És hogyhogy nem, meg tudta még enni a kiszedett főzeléket :P

Vacsora után csak a szokásos dolgok, vagyis mosogatógép elindítás, nagy edények mosogatása, lunchboxok elkészítése, sepregetés, mosogatógép kipakolás, megterítés a reggelihez, illetve most bónusznak (mivel délután nem volt rá időm) a kiteregetett ruhák összeszedése -.- És íme a története, hogyan végeztem ma 20.51-kor :) És azóta is itt ülök tele hassal, jól elfáradva, de azért még egy-két Friday Night Lights-rész bele fog férni, úgyérzem :D

És akkor álljon itt a Limitless előzetese, hátha más is kedvet kap a megnézéséhez :)

Vég és kezdet

Nem mondanám, hogy ideálisan indult a tegnap reggel és így a hét... Noha én időre beállítottam (7.15 az első ébresztés) a telefonokat, mégis sikerült 8.01-kor :P kikelni az ágyból, amikor is jött a nagyfiú ébreszteni. Biztos a szülők mondták neki, hogy nem ártana :D Kb félperc alatt felöltöztem, majd gyorsan segítettem neki felvinni a biciklit a hátsókertben a dombtetőre, mert itt a házunk mögött van egy path (ösvény), és ő ott szokott minden reggel bicajjal a suliba menni. Visszatértem a házba, az apuka éppen indult munkába (hétfő lévén Weston volt az úticél), az anyuka azért megkérdezte, hogy beállítottam az ébresztőt?! :P Mondom, be, csak elaludtam :D Nem mondott erre semmit, bár ha mondott volna, igaza lett volna, de azért jobb volt így :P :D Majd kb 5 perc múlva ő is indult, így én szépen megreggeliztem, nem corn flakes volt!!! (végre), hanem zsemlék :), így nagyjából délig ki is bírtam kaja nélkül...

Még sulibaindulás előtt öltöztetem a lányokat, cipő, kabát, az egyikük szemben áll velem, én guggolok előtte, és erre két akkorát az arcomba tüsszentett, hogy nagyszerű :S -.- Kb az arcom balfelét beterítette, és még a szemüvegemen is nyomot hagyott :P Természetesen mondtam neki, hogy legközelebb jó lenne, ha a kezét ilyenkor az arca elé tenné (nem volt elég hatásos az elmondás, de erről még később...). Ezeket leszámítva egy nyugis délelőtt, kora délután volt. A munkások tegnap végre befezték az előkertet, szerencséjük volt, hogy befejezték, mivel ma már esik, csepereg az eső egész délelőtt.

Miután délután elmentem felszedni a gyerekeket a suliból, a jó időre való tekintettel még maradtunk kb egy órácskát, hadd játszanak kint, a jóidőben. A fiúk fociztak, az egyik lány elvolt a többi kislánnyal, virágot és ágakat gyűjtögettek, a másik pedig a focizó fiúk közül "mászott rá" egy-kettőre :D De tényleg, ott puszilgatott többet is, az egyiknek még a nyakába is felmászott. Hát na, tavasz, szerelem... :D

Kb 4.30-4.40 körül érhettünk haza, még egy kicsit kint voltunk, amíg a kertépítők elmentek, majd jöttünk be, egy kis evészet, majd olvastam az egyik kislánnyal, közben az anyuka is hazajött, majd mondta, hogy ő olvas a másik lánnyal. Oké. Tegnap este indiai takeaway-t ettünk, én valami Pasanda Lamb-et (vmilyen bárány) választottam, mert miért ne próbálnék ki új dolgokat?! Bár ne tettem volna... -.- Elég fostos volt, máskor maradok a jól megszokott csípősebb dolgoknál, az a tuti.

Még tegnap este mondta az apuka , miután befejeztük a vacsorát, hogy hogyha lenne egy kis időm holnap (azaz ma), akkor valamiféle rendet, ha tudnék, akkor csináljak már a conservatory-ban, a lányok részén, tehát ahol festegetnek, rajzolnak, vagdosnak, stb, mert eléggé rendetlen. És akkor még elég szofisztikáltan fogalmaztam :D Úgyhogy ma még ennek nekiugrok majd ebéd után, mert valami rendszert kéne vinni a dologba.

És hogy miért nem volt hatásos a tegnapi tanácsom a kislánynak a tüsszentés után?! Mert ma is, kötöm be a cipőjét, még szerencse, hogy lefelé néztem, így "csak" a fejem búbjára hapcizott egyet -.- Hát ha ezektől sem leszek beteg, akkor nem tudom, mitől :D Amúgy ma a szokásos keddi rutin zajlott le eddig, vagyis egy kis vasalás, közben sorozatnézés, kávé, és eddig ennyi :)

Hogy egy kis időjárás utójelzést is adjak :D, tegnap elég jó idő volt, 15°C, igaz napsütés nélkül, de ilyen igazi, kellemes tavaszias idő. Ma viszont olyan 8 körül kezdett el cseperegni, majd egy kicsit nagyobb fokozatba kapcsolt, majd ismét csak csepergett, azóta pedig szitál egyfolytában.

És el sem hiszem, hogy leírhatom, de jövőhéten!!! már jön Balázs és Máté! Zsírfeka :D

Ennyi volt a móka mára, bezár Móka Tomi mókatára :D

Bristol Zoo (+ videó)

Tegnap az előző napok jó időjárásának hatására Maggie-vel eldöntöttük, hogy elmegyünk a Bristol Zoo-ba, mert még úgysem voltunk ott. Temple Meads vonatállomás előtt futottunk össze, és most kivételesen nem én késtem :D :P Nagyon hatékonyan a 9-es buszt választottuk, hogy az majd elvisz az állatkertbe, mert az is volt rá kiírva, noha mögötte már ott várakozott 8-as is, dehát úgy gondoltuk, hogy ez van elöl, jó lesz ez. Hát egy kicsit Debrecen 24-es busz feelingem volt, mert az is ilyen városnéző busz kb :P, mint ez a 9-es, olyan utcákba, olyan kis utcákba ment be, hogy nem hittünk a szemünknek. Majd végre valahára kilyukadtunk a Westbury Parknál, de a busz az nem kanyarodott a Bristol Zoo-ba vezető útra, hanem elkezdett visszafelé menni a Whiteladies Roadon, így meg gyorsan, "lányos" zavarunkban :D leugrottunk a buszról, és gyalog tettük meg az állatkertig hátralévő távot, kb 10 percünkbe telt. Ami a vicces, hogy így is hamarabb értünk oda, mintha a buszon maradtunk volna :P

Mivel olyan jólelkűek, de főleg túlfizetettek vagyunk :D:D:D:D:P, ezért a £12.72-be kerülő normál jegy helyett a £14-be kerülő, adományt is magába foglaló ticket-et vettük meg :D Szép az állatkert, elég sok állat van benne, jól vannak kialakítva az állatok számára a területek, olyan hangulatos az egész állatkert. Az időjárás eleinte egész jó volt (délelőtt), aztán az idő előrehaladtával azért már nem bántam meg, hogy nem térdnadrágban vágtam neki a napnak :P Azt hiszem, jobb, ha a képek és a videók beszélnek helyettem az állatkertben eltöltött óráinkról:

Bristol Zoo from Tamás Simon on Vimeo.

Állatkert után visszarongyoltunk a központba, ahol először is kaja után koslattunk, mivel azért az állatkerti séta után megéhezik az ember fia és lánya, majd jött a Primark, ahol én akartam venni néhány új ruhát, már a közelgő nyár jegyében. Első blikkre nem találtam meg, amiket kerestem, majd Maggie ment ajándékügyben a 2. emeletre, én maradtam a -1.-en, a férfirészlegen, és jobban szétnézve találtam egy jó kis térdnadrágot, valamint vékony zoknikat, úgyhogy félsiker volt a Primarkos kiruccanás. Ja, és itt használtam először a héten újonnan kapott bankkártyámat! :)

Miután fizettem, már tényleg szétváltak az útjaink Maggie-vel, mert ő ment haza, de mivel még csak fél 6 volt, én meg nem akartam még hazajönni :P, így benéztem néhány üzletbe, elsődlegesen pólók után. A SportsDirectben a cipőkön akadt meg a szemem, még mindig vannak leárazások, már ilyen £20-25-ért elég jó cipőket lehet venni. Én ismételten fehéret akarok venni, mert a mostaninak a talpa már alakul=egy kis része kezd leválni, ezért előbb-utóbb szükséges lesz vennem egy újat :/ Majd mivel mondták az eladók néhány perccel 6 előtt, hogy zárnak, így távozni kellett, de még a buszhoz menve megláttam asszem a Jeans Shop nevezetű üzletet Broadmead-ben, ahol jó minőségű farmerek, pulcsik, felsők, pólók vannak, így benéztem oda is. Két faszipántos pólóval gazdagodtam, mindössze £10-ért. Olcsóbbak voltak ezek a pólók, mint a Primarkban néhány, elég gyenge (azaz szar) minőségű póló... Úgyhogy jól megpakolva jöttem haza.

Itthon a családom már túl volt a vacsin, vagyis a gyerekek, mert a szülők ugye mentek egy buliba, mint utóbb kiderült, szülinapi buli volt, George Michael-témában. Néhányan fel is öltöztek, azért kíváncsi lettem volna rájuk :D :P A bébiszittelés csendben lezajlott, a lányokat még a szülők tették ágyba, így velük már egyáltalán nem kellett foglalkoznom, míg a fiúk megnézték a német válogatott EB-selejtezős meccsét, majd utána mentek aludni. 21.20-21.30 körül parancsoltam őket ágyba, de Wilson már a szófán elaludt :P, úgy kellett felébreszteni :D Ennek a későig fennmaradásnak egyébként ma isszuk, isszák meg a szülők a levét, mert formában vannak a fiúk -.-, főleg ugye a "nagy".

Én amúgy reggel felkeltem, hogy megnézzem a Forma1-es idénynyitót, dehát nem volt túl izgalmas a verseny. Eredetileg úgy gondoltam, hogy nem is fekszek vissza, viszont 9-10 között ülve bealudtam néhányszor, így úgy döntöttem, hogy délig még visszafekszek, mert miért is ne?! Elég jól, kipihenve ébredtem, majd összeszerkesztettem a videót, amit fentebb láthattok, közben a család is hazaérkezett a templomból, majd ebéd, és vissza is tértünk a jelenbe.

Már ezerrel megy a visszaszámlálás :D - UPDATED (again) :D

El se hiszem, hogy mostantól számítva 2 hét múlva már legrosszabb esetben is 2 órája Bristolban lesz Balázs és Máté! Hát én már úgy várom :D Olyan gyorsan eltelt ez a 3-3,5 hónap. Az egyik pillanatban még otthon koccintottunk újév alkalmából, lefeküdtünk aludni, és felébredünk, és majd Bristolban koccintunk :P :D Úgyhogy ki kell használni azt az időt, amit nekünk szánt a sors. Főleg ha ilyen gyönyörűen napos és meleg! Mondjuk a héten pont nem tudtam nagyon kihasználni, mert az előkertet csinálták egész héten, előbb szétverték, majd mostanra már olyan 85-90%-osra megcsinálták, úgyhogy itt kellett lennem :/, hogyha valami nyűgjük van, vagy ilyesmi, akkor legyen itthon valaki... Ezért is vártam már a hétvégét :P :) Meg azért mert végre eljutok a Bristol Zoo-ba!!! Na de ne szaladjunk annyira előre, mi is történ velem tegnap és ma?!

Már néhány hete csütörtökön reggel is én viszem a lányokat suliba, noha az anyuka itthon van aznap, viszont reggel máshova kell vinnie a két kisebbik fiút úszásra, és nem tudja akkor elvinni a lányokat, így akkor is én szoktam. De most az apuka kísérte el őket, mert délelőtt ment fogászatra, így bőven volt ideje. Én 9-10 között elmentem a Lloyds-ba, és befizettem egy kisebb összeget :P, aztán szétnéztem a faluban, vettem fánkot :P :D, és pont a kasszánál álltam és fizettem, amikor hívott Delyth. Azt mondja: Baj van! (hú, mondom mi lehet, remélem nem az, hogy, nem kell mennem :P) Nincs meg a kulcsuk a pecujukhoz :D (kíváncsi vagyok ki érti ezt :D), ahova a brand new (vadiúj) hengert tették, így nem tudja mitévők legyünk. Mert ugye tegnap mentem festeni hozzájuk. Először mondta, hogy kérdezzem meg itthon. Mondom, oké. 11-re volt megbeszélve, hogy megyek, és kb 10.20 körül hívott. Hazafelé jövet bementem hozzájuk, aztán megmutatta, hogy miből kéne főzni, azaz milyen szerszámaik vannak, de mondta, hogy addig még megkérdezi a szomszédot, hátha van neki. Én mondtam, hogy akár ecsettel is lekenem azt a két falat, nem nagy ügy :P Végül 10.50-kor írt sms-t, hogy sikerült szereznie a szomszédtól hengert, bár egy kicsit régi, de majd meglátom, hogy milyen. Nem volt vészes, tudtam vele dolgozni. Szép lilára kellett festeni a két falat, és le se tagadhatnám, hogy festettem, mert ügyesen sikerült befestékeznem a headset-em kábelét :P :D Ma vettem észre :D Azért leadtam a drótot neki, hogy a suliszünet első hetében ne nagyon számítson rám, mivel akkor látogatóim lesznek, de az addig lévő két hét oké. Jövőhéten valszeg mázolni kell a bejárati ajtó melletti ablakokat, mert az már tényleg gány állapotban van. Néhol nincs rajta festék, máshol meg úgy fel van pattogzva, hogy csak na :D:D Mondta ott nekem a különböző festő szakszavakat, és nagyjából már ott kikövetkeztettem, hgoy melyik mit jelent, de azért utána még megnéztem a szótárban. Na, mindennap tanul legalább az ember valamit!

Tegnap délután még visszanéztem a faluba, mert délelőtt kénytelen voltam félbehagyni a szétnézést a telefon miatt. Vettem ilyen irattartót, pöpec, ma már majdnem mind a 4-et megtöltöttem :P, illetve bementem a falu központban található 3 charity shopba :), ahol ruhákat néztem, de csak két könyvvel, két Agatha Christie-krimivel lettem gazdagabb :D Így már 3 Agatha Christie-könyv várakozik a polcomon elolvasásra, de előbb befejezem már végre a Millenium-trilógiát, aztán jöhet a másfajta krimi :)

A tegnap délután további részére már nem nagyon emlékszem, ez nyilván azt jelenti, hogy semmi érdemleges, vagy említésre méltó nem történt.

Ma reggel is nagyon jó idő "keltett", azért mennyivel jobb már arra ébredni, hogy a nap besüt a szobánkba, nem?! Szóval ilyen kezdés után szépen elmentünk a suliba a lányokkal, majd haza, a szokásos pénteki rutin, azaz felporszívózom az előszobát, konyhát és az étkezőt, aztán felmosom. Most előtte még kiteregettem. Aztán tunyultam ebédig :P majd utána a fiókjaimban és szekrényeimben lévő "szemetet" kiválogattam. Értsd: papírokat, egy nagycsomó szatyrot, amit eddig mindig meghagytam, miután kaptam a boltokban :P, úgyhogy most hirtelen elég sok hely lett a szekrényemben :) Na meg egy kicsit átláthatóbbak a dolgok :P

Mint ahogy fentebb írtam, mostanra már elég pofásan néz ki az előkert, ma már a gyeptéglákat is elkezdték lefektetni, és már csak az utolsó téglasor hiányzik, amivel egy szintbe kerül a szomszéd és a mi kertünk, mert ez volt az egész akció célja. Délután, miután hazajöttünk a suliból a gyerekekkel, olyan szépen elvoltak ők is, odamentek, nézték közelről, hogy mit csinál a két munkás, úgyhogy annyira nem is kellett rájuk néznem :) Viszont enni adni kellett nekik, mert ma volt a sulijukban diszkó, ami a lányoknak 6.15-7.15 között volt, a fiúknak utána pedig 7.30-9 között. És az anyuka ment segíteni a szervezésben, úgyhogy ma teljesen összevissza volt a vacsora. Éljen -.- És még az apuka sem jött időben, úgyhogy tényleg ez egy ilyen káoszos délután-este volt. De túléltük, és még bébiszittelnem sem kellett :P

Amit külön is meg kell említenem, az a FANTASZTIKUS időjárás!!! :D:D Az elmúlt három napban (szerda-csütörtök-péntek) 2-3 óra között sorrendben a következő volt a hőmérséklet: 17.7 °C, 17.7°C, 17.9°C. Holnapra 1-2 fokos "lehűlés" :D:D:D várható, meg reggelre egy kis zápor, de amúgy folytatódik ez a szép, tavaszias, már szinte nyárias időjárás. Nem bánjuk! Nagyon nem bánjuk!

Ma még az is kiderült, hogy pontosan mikor van az anyukának a szülinapja, és véletlen egybeesés, de pont ugyanazon a napon, amikor megérkeznek a látogatóim, azaz április 8 :) Az apukáé pedig május 11, na mostmár legalább nem fogom elfelejteni, le is van írva :D

Egyébiránt valamit még tuti, hogy le akartam írni, de a nagy facebook-ozás közben szépen elfelejtettem :D Úgyhogy ha majd eszembe jut, talán holnap este leírom :P Addig is küldöm Eszternek és Magdinak ezt a számot :)

UPDATE: Jelentem, eszembe jutott, amit leakartam írni, mindössze 3 perccel a bejegyzés kitétel után :P :D Szóval, úgy gondoltam, hogy nagyobb közönség előtt is meg kell osztanom az egyik legfrissebb alkotásomat. Íme:

Bristol-London coach-jegy: £11

Mozijegy két fő részére: £15

Birminghami kiruccanás a magyar au-pairekkel: £90

London-Párizs: kb £150

.

.

.

.

.

.

.

Au-pairkedni az Egyesült Királyságban: FELBECSÜLHETETLEN :D

Van, amit nem lehet pénzért megvenni!

Minden másra ott a Lloyds TSB Visa Debit Card!

Beautiful day - UPDATED

Nagyszerű napra ébredtünk ma! :) Már felkelésemkor is napsütés fogadott, ami az egész napot végigkísérte. Az ilyen napokon az embernek alapból is jobb kedve van :) Mondjuk a nagy jó idő ellenére semmi érdemlegeset nem csináltam 9-15 óra között :P, pihi volt a program :P

Ezen a képen éppen 17.5°C-ot mutat a "hőmérő", viszont 3 előtt 17.7°C-ra is felment :D Ma este 9-kor pedig még mindig 11.2°C volt. Szóval tavaszodik. Örülünk neki. Ennél már csak jobb idő legyen mostantól :P 3 előtt, mielőtt mentem a suliba, még útbaejtettem a Lloyds-ot, mivel már ma meg is érkezett a PIN-kódom és a csekkfüzetem :D :P, úgyhogy megpróbáltam pénzt berakni, viszont boríték nem volt az automatánál, és mivel, jó szokásomhoz híven :P, késésben voltam, így nem mentem be a fiókba. Majd holnap délelőtt benézek.

Délután suli után az egyik kislány részéről volt egy kis hiszti, merthogy, ahogy már az előző bejegyzésben említettem, hogy mindenki mindenből az első falatokat akarja megkapni -.-, és most a legkisebb fiú kivette előle a legfelső ricecake-t, erre bemondta a durcit, és a konyhapadlóra összegörnyedt. A tapasztalatokból kiindulva tudomást sem vettem róla, mivel egy idő után úgyis odajön az asztalhoz, mivel még a suliban ő mondta, hogy éhes :P Így is lett. Szépen leültünk 4-en, ők ettek, én kenegettem nekik, mivel mézet kértek, és azt jobb, ha nem hagyom rájuk, mert akkor még az Isten f.sza is mézes és ragacsos lesz... Mondjuk azért így is elég szépen olyan lett az asztal. Hú, de utálom én a mézet :S :P A legjobb rész még csak most jön. Adom oda a másik kislánynak a mézet, amin az a sárga tető van, amit már egyik korábbi bejegyzésbe beszúrtam, és most ő járt vele pórul, ugyanis leesett az üveg, a kislány kezében maradt a sárga tető :P, és az üveg pontosan rá a tányérjára, amit szépen eltört :D Íme:

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már alig volt a "mézescsuporban" méz, így az csak egy nagyon pici ment ki a földre :P

Ma vacsira semmi extra nem volt, gyorsan összedobtam nekik bolognai spagettit, én is jól belakmároztam belőle, mert ez az egyik kedvenc kajám, két jó, nagy tányérral szedtem :) Ja, a munkások ma is dolgoztak egész nap, mostmár elkezdték a téglasort építeni, ami, ha jól láttam, ugyanolyan lesz, mint a szomszédé. Majd meglátjuk. Holnap egyébként 11 körül megyek festeni (falat, nem festményt :P)

Update: mert ugye természetesen mindig akkor jutnak eszembe a dolgok, amikor már elküldtem a bejegyzést :P Szóval a ma esti zuhany nem igazán tett jót a tegnap megvágott kisujjamnak, mivel megint elég erősen elkezdett vérezni. Igaz, azóta már elállt a vérzés, viszont nem néz ki túl bizalomgerjesztően a kisujjam :P :D :S

Elmélkedés

Milyen jó is lenne az életünk, hogyha a legidősebb testvérek valahogy nem lennének, vagy legalábbis nem úgy viselkednének, ahogy... Az elmondottak alapján nem csak az én családomban, hogyismondjam :/, nem a legkedvesebb családtag a legidősebb gyerek. És akkor még a "nem a legkedvesebb" szókapcsolattal nagyon-nagyon szofisztikáltan fejeztem ki magam -.- 

Hogy miért is írok most erről?! Mert ahogy már az előző bejegyzésben is írtam, tegnap is itthon volt a legfiatalabb fiú, és játszottunk két parti biliárdot, majd dél körül kimentünk a hátsókertbe focizni is. Mindkét játék közben olyan szépen megvoltunk. Még a biliárd előtt pont teregettem, és már kérdezgette, hogy mikor játszunk már :) Illetve tényleg, közben még egy kicsit talán "oltogattuk" is egymást, ha mondhatom így :P, de nem úgy, mint mikor a legidősebb fiúval csinálják, tehát nem úgy, hogy mindíííg, minden körülmények között én vagyok a Nr. 1. Ezt gondolja magáról a legnagyobb fiú, felőlem gondolhatja, engem nem zavar, nem figyelek rá, és kész, de hogy a fiútestvéreit állandóan le kell győznie, mindig neki kell lennie az elsőnek, ezt nem tudom megérteni. Vagyis az egész gyerek attitűdjével van a legnagyobb gond. Szóval, visszatérve a legkisebb fiúra, alapjáraton egy kedves fiú, viszont természetesen akaratos, de tegnap olyan szépen elvoltunk, hogy csak na :)

A középső fiúval már az elejétől, tehát az ideérkezésemtől fogva megtaláltuk a közös hangot. Szinte minden nap, minden reggel kérdezget, hogy tegnap este voltak-e focimeccsek, és ha igen, akkor mik az eredmények, úgyhogy ezért is naprakésznek kell lennem. Meg amúgy is, imádom a focit :P Vele nagyon jól kijövök amúgyis, ő szokott a legtöbbet segíteni a főzésnél, főleg szerdánként, hogyha kell segítség, mert mondjuk akkor eleve miatta kell hamarabb csinálnom a kaját :P :D Illetve vele tényleg bármikor lehet beszélgetni.

A két kislány is rendben van. Természetesen hisztik előfordulnak, dehát hol nem?! Ikrek, de ennél különbözőbbek már szinte nem is lehetnének :P :D Az egyikük kompromisszumkész, ő szívesen megosztja a kajáját is általában a testvéreivel, könnyebb vele, míg a másik "bossy" :), azaz főnökösködő, nagyon akaratos, úgyhogy vele néha vannak összetűzések, de már ezeket is nagyon jól megtanultam kezelni :) Ők ketten együtt nagyon jól elvannak, eljátszanak. Vagdosnak, festegetnek, ragasztgatnak, szóval a papír középpontban van az ő életükben :)

A legnagyobb fiú ezekkel szemben, sajnos, már elnézést, de a megtestesült gonosz :/ Úgy mondanám, hogyha ezzel a családdal megfogtam az Isten lábát, akkor az Ördög (azaz a fiú) lába is állandó vendég nálunk :P, de "csak" a többi gyerekbe "rúg bele" olykor (=mindig). Sajnos ő belátható időn belül nem fog változni, legalábbis jó irányba nem hiszem. Nem tudom, minek kéne történnie, hogy valamiféle pozitív változás álljon be a viselkedésében, de leginkább a testvérei felé tanúsított magatartásában. Igazából addig van nyugalom, amíg nincs itthon, vagy mi nem vagyunk itthon a többi gyerekkel, így nincs lehetőség konfrontációra. Meg az a hangnem. Véletlenül sem engedne semmit sem, ha ő kérdez, akkor mindenkinek rá kell(ene) figyelnie, de főleg annak, akit kérdez. És ha nem figyel oda az illető, akkor olyan mimikát levág, és megsértődik, hogy csak nézek (12 éves!!!, de a többi gyerek nem csinálja így...) Mondjuk én nagyon ritkán "beszélgetek" vele, akkor is legfőképpen ő beszél, én meg Yes, Sure, Really?, szavakkal :P "viszem előre" a "beszélgetést". Mondjuk legfőképpen akkor talál odajönni, amikor dolgom van (tehát pont már vacsora után, mikor rendbeszedem a konyhát, meg ilyenek :P) Könnyebb lenne sokkal az életünk, ha csak 4 gyerek lenne... :/

Igaz, június-júliusban csak 3 lesz, a két kislány és a legidősebb, mert a másik két fiú ottmarad Németországban, és abban a 1,5 hónapban ott fognak suliba járni, így legalább gyakorolják a nyelvet, és a nagyszülőkkel lesznek. Úgyhogy várhatóan abban a 1,5 hónapban itthon egy kicsit nyugalmasabb idők várnak ránk :)

Amit még nem bírok felfogni: miért akar mindig, mindegyik gyerek első lenni, de főleg elsőként kapni vacsoránál a kajából?! Mintha nem lenne elég kaja! És mivel lehetetlen egyszerre 4-5 gyereknek elsőként adni, valaki mindig elkezd sírni -.- Meg tudnék néha őrülni ettől, de már olyan jó színész vagyok, és olyan türelemre tettem szert az ittlétem alatt, hogy leplezem.

Tereprendezés

Vasárnap este megkérdeztem már az apukát, hogy május 27-e hogyan lesz, mert ők akkor mennek Németországba, mi meg néhányan akkor mennénk Párizsba, mert az a hétvége a jó a többieknek. Mint kiderült, reggel a gyerekek mennek még suliba, és majd délután, valami 3-4 óra között repülnek Németországba, gondolom Berlinbe, de azt nem is igazán kérdeztem. Úgyhogy megkérdeztem, hogy szüksége lenne-e rám aznap, mert valszeg Eurostarral mennék London St.Pancras állomásról Párizsba, így oda még nekem fel is kell jutni, tehát minimum 3 órával előtte (de inkább többel) el kell indulnom Bristolból. Ja, és valamikor napközben, kora délután tervezzük, hogy indulunk Londonból, hogy azért még pénteken is szét tudjunk nézni a városban :) Szóval, azt mondta, hogy valszeg aznap nem fog menni dolgozni, úgyhogy nyugodtan mehetek majd korán is akár, nem gond. Most nekem van a legjobb fej családom, vagy nekem van?! :D Még az is kiderült vasárnap este, hogy az anyuka majd csak szerdán indul utánuk, mert ő addig dolgozik, nem tudott már szabadságot kivenni, és ő kocsival megy utánuk, szóval egy jó, "rövid" útja lesz :D Így majd egészen június 9-ig (csütörtökig) leszek egyedül itt. 

Ezek örömére, miután beszéltem az apukával, mentem kipakolni a mosogatógépet, és olyan "ügyes" voltam :D :P, hogy sikeresen eltörtem a nagyfiú Coca-Colás poharát :D Tehát csináltam magamnak még egy kis melót aznap estére :P Egy picit meg is vágtam a jobb hüvelykujjamat, dehát mit számít az :)

Hétfőn a legfiatalabb fiú itthon maradt, mert ismételten nem érezte jól magát, mondjuk most tényleg úgy tűnt, hogy rosszabbul van, mint pl pénteken, amikor szintén itthon maradt, mert tegnap reggel elég szépen köhögött, igaz később már elég jól volt, de annyira már nem, hogy ma is menjen suliba :P Szóval hétfőn többszörösen is itthon kellett lennem. Egyrészt ugye a gyerkőc itthon maradt, és nagyon nem szabad magára hagyni, bár ő bőven elvan magában :) Másodrészt, már reggel 8 előtt jöttek a "kertépítők", akik az előkertet alakítják át, azaz egyenlő szintre hozzák ki a szomszédéval, mivel ikerházban lakunk, és úgy lenne az igazi, hogyha a kertek sem ütnének el egymástól nagyon-nagyon. Tavaly őszig még egy kerítés is volt a két kert között (én nem is emlékszem a kerítésre, pedig állítólag októberben lett kiszedve :P :D) Eddig az utcafronton egy 1-1,5 méter magas téglasor szegélyezte az előkertünket. Na, az tegnap onnan eltűnt :D Azért is írtam idézőjelbe a kertépítőket, mert eddig inkább a rombolás rész ment :P De annyira jól ment, hogy már tegnap megtöltöttek egy nagy konténer a tégladarabokkal :P Szóval itt kellett lennie valakinek, hogyha kérnek kávét/teát, akkor kiszolgáljam őket. Harmadrészt pedig valamikor a nap folyamán várható volt a hátsó kertbe is egy brigád, akik már múlthét hétfőn is jöttek. Végül tegnap valamikor a délután folyamán estek be, de 5 percnél biztos nem töltöttek többet a kertben, valamit permeteztek, aztán csá :D

Délután most kivételesen nemcsak az én két kislányom jött velünk haza a suliból, hanem Delyth (akihez járok takarítani péntekenként) lánya is, mert nem tudtak érte menni időben, így még vasárnap este felhívtak minket, hogy el tudnám-e őt is hozni. Miért is ne? Így tegnap délután csak azért nem volt 6 gyerek velem :D :P, mert a középsőnek fociedzése volt a suliban. Amúgy Delyth lánya csak fél 5-ig volt itt, akkor jött érte az anyukája. Ezt követően a lányokkal elkezdtünk festegetni :) És természetesen mit festettem először? Egy magyar zászlót!

A nap további része problémamentesen zajlott, semmi érdemleges nem történt. Ma is nagyon megszakítottam magam eddig :P, kiteregettem (kb 20 perc), majd játszottam a legkisebb fiúval 2 parti biliárdot. Ja, még reggel, néhány perccel 9 után hívtak a suliból a vezetékesen, hogy a középső fiúnak valami atlétikai versenye van valahol máshol, viszont ő még mindig a suliban van. Az anyuka még nem volt itthon, így gyorsan hívtam, elmondtam a szitut, ő meg 2 perc múlva futva érkezett :P És természetesen ilyenkor nincsenek kéznél a cuccok, úgyhogy még azzal is eltelt 1-2 perc, hogy kereste a ruhát meg a cipőt.

Reggel meg még, mielőtt indult volna, az hostapám megkérdezte, hogy mik a terveim mára. Hát, mondom, konkrét terveim nincsenek (kibúvó válasz :P :D), mégse mondhatom azt, hogy döglök egész nap :D

Wells

Pénteken este megbeszéltük néhányan, hogy szombaton elugrunk várostnézni Wellsbe. A délután 1-kor induló buszra pályáztunk, így 12.45-re beszéltük meg a találkát a Primark bejáratánál. Mivel csütörtökön a headsetem egyik fele, ezért kénytelen voltam venni egyet tegnap. £10 volt, gyakorlatilag ezért dolgoztam pénteken Delythnél :D:P Tehát egy kicsit hamarabb mentem be a városba, hogy bőven legyen időm megvenni, amiket meg kell. Úgyhogy headset-vásárlás, majd Poundland után találkoztam a többiekkel. Végülis 5-en mentünk: Anika, Judith, Magdalena és Maria, na meg persze én :P

Nagyon jó idő volt, ilyen igazi kirándulós. Ennek hatására én nem is vittem semmi kabátot, csak egy hosszú felsőt. Elég is volt! Kb 1 óra buszozás után megérkeztünk Wells városkájába, ami, a brosúrák szerint Anglia legkisebb városkája. Van egy nagyon nagy katedrálisa, amit kívül-belül körbejártunk. Ilyen tipikus angol kisváros, szűk utcácskákkal, piaccal, pubokkal, pici boltokkal. Tök jó feelingje volt az egész helynek :) Wells külterületén található még a Wookey Hole nevű barlangrendszer, ahova most nem mentünk el, mert egy kicsit kevés lett volna rá az idő, meg most annyira keret sem volt rá :P Természetesen kávéztunk egyet a Starbucksban :D, ahol mindenki elfogyasztotta a hozott szendvicsét (én még az ott vett cheesecake-et is :P, inkább ne lenne cheesecake a kávézókban, mikor megyek, mert mindig veszek egy szeletet :P)

Aztán 5 óra után néhány perccel megtaláltunk egy nagyon régi édességboltot, ami elvileg 5-kor zár, de még ott voltak az eladók, és be tudtunk menni. Biztos látták, hogy turisták vagyunk, így biztos fogunk is venni valamit. Hát vettünk is :D Marshmallow-t és ilyen legó alakú édességet vettem. A marshmallow már rég elfogyott, a másikkal viszont csak a szenvedés van :P Ezután pont lekéstük az 5.19-es buszt, így még beültünk egy pubba, ahol Anika és Maria ettek levest, mi meg kávéztunk újfent :P Aztán már jó hamar kimentünk a buszmegállóba, nehogy ismét lekéssük a buszt, mert ilyenkor már csak óránként jártak :D Visszaérkeztünk Bristolba, én még "véletlenül" betévedtem a Tescóba, és hát fánk lett a vége... Majd hazabicajoztam, de nem szakadtam meg a röhögéstől, nem volt nagyon meleg ekkor már, sőt... De kesztyűt azért sem vettem fel :P

Ma szépen lazán, 11 előtt felkeltem, ettem egy félszelet zsemlét, meg a maradék fánkot :D aztán lenyírtam a hajam, lezuhanyoztam, majd egy kicsit takarítottam a szobámban, mert már ráfért :P Főleg az asztalomon voltak gátlástalan állapotok :D De mostmár úgy néz ki, mint egy normális asztal. Úgyhogy most megy a pihenés:P

A főzésszakértő

Vége a hét munkával teli részének. Egy "kicsit" később végeztem, mint amúgy szoktam pénteken, mert a kis családom szépen elkezdett valami filmet nézni, és így egészen 19.55-ig nem vacsoráztunk... -.- Amúgy normális esetben 18.30-kor szoktunk vacsizni, meg is csináltam a vacsit akkorra, dehát nem ettünk... Nekem meg nem mondták, hogy filmet néznek, ami eddig tart, így én vártam a konyhában, közben olvastam, majd 7 után jött az apuka, gondolom már ő is majd éhenhalt :P, aztán mondja, hogy még megnézik a filmet, dehát ő se mondta, hogy meddig tart, így lehúztam a szobámba, netezgetéssel és olvasással ütöttem el az időt :P

Amúgy a mai nap ilyen tipikus angol napnak tekinthető, értsd ezalatt reggel még esőben mentünk a suliba, majd délután már napsütés, estére pedig megint szépen lehűlt a levegő... A mai nap híre, hogy reggel nem érezte jól magát, és így nem is ment suliba a legkisebb fiú, viszont nem volt semmi komolyabb baja, tévézett, néha szgépezett. Én voltam ismét Delythnél takarítani, most konkrétan porszívózni, és nemsokára majd festeni megyek, mert kérdezte, hogy tudok-e festeni, hát mondom, hogy a fenébe ne tudnék, mikor Apukám ;) festő, és nyaranta szoktam neki segíteni :) Úgyhogy majd itt is megmutatom a tehetségemet ;)

Aztán hazajöttem, a gyerek már úgy várt, mert kajás volt :P Nem is reggelizett... Úgyhogy tükörtojást kért ebédre, meg még evett egy eperlekváros kenyeret. Közben én is szépen megebédeltem, szendvicsekkel :P majd gyorsban felmostam, aztán tunyultam egy kicsit, majd mentem a srácokért a suliba. Minden oké volt, már "Alriiiight" Mervyn is itt volt, aztán megjött a szállítmány, amire egész nap "vártam" :D Hoztak cementet, homokot, meg még valami anyagot, aztán, mivel az "ifa" :D nem fért volna be a kocsibejárón, így az utcán ledobta a csávó :P Ezután minden okésan zajlott.

Tegnap ismételten én főztem vacsit, mert az anyuka a fiúkkal ment el focicsukát venni, meg amúgy egész nap egy továbbképzésen volt, este pedig valahova ment el, így nem is vacsizott velünk, csak leült az asztalhoz, így nekem kellett valamit gyirsen-gyorsan :D kitalálni vacsira. Szerencsére volt sausage, főztem ki rizst, meg pároltam répát és karfiolt :P

Egy kis címmagyarázat: az elmúlt 4 napban majdnem teljesen egyedül csináltam vacsit, mindig meg is köszönte az anyuka és/vagy az apuka, ma pedig még egy olyan mondatot is elejtett, hogy You're a cooking expert = Egy főzésszakértő vagy. És hogy mire értette? Hát hogy mostmár teljesen könnyedén megy egy 8 fős családra a főzés nekem :P :D

És már csak 3 hét!!!

Bristol, I love you :) - avagy az első 6 hónapom itt

Múlt hét szombaton (március 12-én) volt pontosan 6 hónapja, hogy elkezdtem karrieremet Bristolban, ezért is született ez a bejegyzés. Hol is kezdjem?! Kezdem a legelején, azaz, hogy hogyan kerültem Bristolba.

A tavalyi évemet is au-pairként töltöttem, akkor Tiptree-ben éltem, ami Londontól északkeletre van kb 1-1,5 órára vonattal, Ipswich irányába. Onnan július végén mentem haza néhány hétre, de még június végén, vagy július elején, már pontosan nem emlékszem, mikor, elkezdtem keresni másik családot, lehetőleg nagyvárosban. Azért nagyvárosban, mert Tiptree egy kb 12 ezres település volt, ahol semmi, de szószerint semmi kikapcsolódási lehetősége nem volt egy huszonéves fiatalnak... Tehát valamikor június-július fordulóján ismét regisztráltam az aupair-world-re, ahol bejelölgettem családokat, és vártam. Egy idő után visszaírt a jelenlegi családom, majd írtak emailt is. Ebben leírta az apuka, hogy mit kell tudni róluk, mit szeretnek csinálni, mivel foglalkoznak, nagyjából mit fog kitenni a munkám, stb-stb.

5 gyerek. Nem mondom, hogy elsőre túl bizalomgerjesztő volt ez a szám :D De aztán kiderült, hogy az előző au-pairjük (aki szintén magyar volt) 2,5 évig volt náluk, ami elég jó "referencia" egy családnak szerintem :D Gondoltam, csak nem lehet olyan rossz, ha 2,5 évig itt lakott velük, csak nem szereti magát szenvedtetni, ha szar a hely :D Mindent letisztáztunk, a mostani hostapám felhívta Alice-t, az előző hostanyukámat, aki excellent (kiváló) referenciát adott rólam :P, így minden oké volt. Nemsokkal ezután felvetették, hogy mi lenne, ha még most nyáron eljönnék hozzájuk, mielőtt hazautazok augusztusra, és akár egy bőröndnyi cuccot el is hoznék, amire nem lesz szükségem a nyár alatt. Éltem a lehetőséggel, mivel még fizették is az utamat Tiptreeből Bristolba.

Már első alkalommal is nagyon szimpatikusnak tűntek, bolognai spagettit csináltak a látogatásomra. Nagyon szép idő volt, kiültünk a hátsókertbe beszélgetni, ekkor találkoztam Lacival is, aki néhány bennfentes infót is megosztott velem :D Mindent lefixáltunk, a £60-os heti fizetést, amiért nagyjából 25 órát dolgozok hetente, mondták, hogy a nyelviskola felét állják, mivel támogatják az au-pairjeiket a céljaik elérésében (és tényleg!), valamint hogy a repjegyet megveszik az au-pairnek. Ilyen szempontból annyira nem vészes a £60-os heti fizu, mivel pl az előző helyemen heti £90-ot kaptam, viszont abból a repjegyet, és a teljes nyelvsulit is nekem kellett fizetnem, és akkor 40 órát dolgoztam egy héten, míg itt 25-öt kell. Illetve mondták, hogy a szomszédoknál előfordul, hogy lehet csinálni kis fusi munkákat, mint fűnyírás, kutyasétáltatás, takarítás, bébiszittelés, stb. Úgyhogy már ekkor sem bántam meg, hogy őket választottam. Ja, azt majdnem elfelejtettem, hogy csak azért vállaltam be egy 5 gyerekes családot, mert nem angolok!!!

Aztán szeptember 12-én éjfél körül (már lehet, hogy éppen 13-a volt) megérkeztem, és elindult a bristoli kalandom. Az első hetekben még a megszokási fázisban voltunk, mondjuk szerencsére a gyerekek elég hamar elfogadtak, a lányok már kb rögtön :D, de a fiúkkal sem volt bajom. Amikor meg határozottabbnak kell lenni, azaz fel kell emelni a hangomat, akkor meg kell tenni, nincs mese. Meg kell nekik mutatni, hogy ki a főnök ;)

A szülőkkel nagyon jó a kapcsolatom, még egy hangos szavuk nem volt hozzám (nem úgy a gyerekekhez :D), ha valamit véletlenül nem jól csinálok, akkor szépen megkérnek, hogy legközelebb máshogy csináljam. Teljesen korrektek :) Ott segítenek, ahol tudnak, pl az sem volt probléma, hogy múlt hét pénteken a nyelvvizsga miatt nem tudtam sem elvinni a gyerekeket, sem hazahozni őket a suliból. Megoldották, reggel az apuka így egy kicsit később ment dolgozni, az anyuka pedig hamarabb jött haza a munkából délután. És a legjobb, hogy tényleg egyenrangú félként kezelnek, ez az, ami nagyon sok au-pairnél, sajnos, nem így van :S Mondjuk nekik tényleg szükségük van valakire, jelen esetben egy au-pairre, mert 3 napon mindkét szülő dolgozik, így akkor tényleg nem nagyon tudják elvinni, de főleg hazahozni nem a gyerekeket.


Az én kapcsolatom a gyerekekkel úgy érzem, hogy nagyon jó. A lányokkal már az elejétől kezdve nagyon jól kijövünk, mondjuk a fiúkkal is nagyjából. Többnyire hallgatnak rám, ha a szülők nincsenek itthon, én vagyok a főnök, és ezt keményen :D be is tartom :D Próbálok nagyon következetes lenni, ami az esetek többségében sikerül is. Ami még nagyon feltűnő számomra, hogy mennyire türelmes vagyok a gyerekekkel. Persze, előfordul, hogy amikor elkezdenek hisztizni mondjuk, akkor megfogom, és kiteszem őket egy másik szobába, vagy mittudomén, mert pont olyan kedvemben találtak, de amúgy nagyon jól megtanultam kezelni ezeket a szituációkat. Mostanra már jól ki is ismertem őket, így nagyon jól tudom, hogy mikor hisztiznek, és mikor van tényleg valami bibi.

A családdal való jó kapcsolat kialakításában fontos szerep jutott a közös programoknak is. Voltunk még szeptemberben, a második hétvégémen, azt hiszem, rugby-meccsen, aminek a hangulata teljesen magával ragadó volt, igaz maga a rugby, mint sport, nem nagyon fogott meg, de az egész stadion hangulata nagyon jó volt :) Aztán voltunk a család fiútagjaival, és néhány baráttal horgászni is. Nem volt jó napunk a fogást illetően, viszont én nagyon élveztem az egészet. Gyakorlatilag a tengeren hajókáztunk, Wales és Anglia között, hihetetlen jó volt! Aztán volt még bowlingozás, gyerekeknek különböző előadásaik, fiúk focimeccsei, szülinapi vacsora, stb. Szóval én jól érzem magam velük.

Rengeteg új embert, új au-pairt ismertem meg az ittlétem alatt, fel se tudnám most sorolni mindet. Ez a rengeteg ember nagyon sok nemzetiséget ölel fel, a teljesség igénye nélkül voltak köztük természetesen magyarok :) ;), nagyon sok német és francia, van osztrák, svéd, bolgár, cseh, stb-stb. Jártam nyelviskolába is, de a legtöbb au-pairt nem onnan ismerem, hanem a Facebookról, ahol a különböző csoportokon keresztül találtuk meg egymást. Nagyon hasznos "kis" weboldal :P:D Most úgy mondom, hogy szerencsére :P kevés magyar au-pair van Bristolban és környékén, mivel én angolt jöttem ki tanulni, ami az elmúlt 6 hónapban jóval többet fejlődött, mint az ezt megelőző 1 évem alatt Tiptreeben :P Úgyhogy nagyon hasznos volt, hogy egész héten (leszámítva a blogot, az msn-t és a skype-ot :P) élőben csak angolul beszéltem. Ennek az eredménye lett az, hogy most gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartom, hogy ne sikerüljön a nyelvvizsgám, amit egy hete tettem.

Ennek ellenére, vagy éppen ezért, hogy angolt jöttem ki tanulni, és eddig szinte csak angolul beszéltem, nagyon jó volt az elmúlt hétvégén lezajlott magyar au-pair-tali Birminghamben. Nagyon jó volt azokkal az emberekkel találkozni, akiknek eddig csak a blogját követtem, igaz néhányukkal már találkoztam korábban, de a nagy többséggel még nem. És nagyon jó volt csak magyarul beszélni egy egész hétvégén át :) Teljesen feltöltődtem, és készen állok a következő utazásokra :D Főleg, hogy mostmár kezd jobb idő lenni (írom ezt most, mikor esik az eső :P :D) Itt a tavasz, mindjárt a nyár is, tervek pedig vannak dögivel, már csak a megvalósítás hibádzik :P:D

Összefoglalva mindent, én nagyon szeretek Bristolban lakni, akár hosszabb távon is el tudom képzelni, hogy itt maradok, ebben a városban, és legalább júliusig ennél a családnál maradok :)

Tetszik ez a hét

Hát mit ne mondjak, tegnapot leszámítva, eddig ez a hét tökéletes. A tegnap is csak a kicsit hidegebb időjárás miatt van külön megemlítve. Viszont a gyerekek feltűnően jól viselkedtek tegnap is, pedig egyszerre volt itthon mind az 5 velem :P délután. Lehet, hogy a tavasz rájuk is jó hatással van?! :) Ámen.


Egyébiránt ez a múlt hétvége (már a pénteket is ideveszem) olyan jó volt, hogy azóta kezdek visszaállni egy normális életvitelbe, azaz viszonylag időben lefekszem, így elég könnyen (ami nagy szó engem ismerve :P) felkelek reggelente, és nem is vagyok álmos egész nap :) Ezt én két okra vezetem vissza: 1. túl vagyok a nyelvvizsgán, azaz napközben nem kell tanulnom, hanem bármit csinálhatok, amit amúgy múlt hét péntekig csak vacsora után, este csináltam (értsd, filmnézés, korlátlan fb, msn, skype :P, stb), és így hamarabb fekszek le, 2. ez a birminghami au-pair tali, MAGYAR au-pair tali nagyon jó volt :D Kösz, csajok! ;) Nagyon jó volt a hangulat az egész hétvégén, éshát azért jónéhány hónap csak angolul beszélés után gyakorlatilag 2 teljes nap csak magyar beszéddel töltve nem volt rossz, és akkor még finoman fogalmaztam! Aki még nem élt hosszabb ideig távol, az nem tudja elképzelni, hogy milyen jó érzés ez! Egyszerűen feltöltött a következő hetekre!!!

És akkor még a tavaszról alig szóltam. Már vasárnap óta napsütéses idő van (szerdát leszámítva), ma is annyira jó az idő, hogy az előbb kint, a hátsó kertben ebédeltem és süttettem magam :P :D

Amúgy tegnap összeszerkesztettem a videót a birminghami kiruccanásról, valamint estére rakott krumplit csináltam, telepakoltam még jobban a tálat a hozzávalókkal, mint múltkor, de következőnek majd még többet kell csinálni, mert megállapítottuk az apukával, hogy már bőven kezd kevés lenni :P Hát ugye nőnek a gyerekek, és egyre több a kajaigényük :) Vacsora után mesélt a terveikről, meg hogy mik várhatóak a következő időkben náluk. Asszem jövőhéten jön egy kertész, aki az előkertet fogja széppé megcsinálni, mert tavaly októberig a szomszéd és köztünk volt egy kerítés, amit akkor kiszedtek, és azóta egy "szép" lyuk van annak a helyén, úgyhogy ki kell egyenlíteni, mert már a családnak és a szomszédnak is szúrta a szemét. Most pedig az egyik fenti fürdőszobát újítják fel, vagy fogják felújítani. De ezek még ilyen kicsi beruházások ahhoz képest, amit ezután mondott. Napelemeket terveznek, hogy szereltetnek a garázs tetejére, amelyik felét éri a nap, hogy így maguknak termeljék az energiát. Ez "mindössze" £15000-os beruházás :P, de rövidesen el kell dönteniük, ha csinálni akarják, mert a kormány már csak egy évig támogatja.

Hamarabb vacsiztunk egy jó félórával, mert a középső fiúnak úszógálája (ti. versenye) volt 19.15-től, így legkésőbb 6-kor ennünk kellett, így akkorra prezentáltam a vacsit :) A korábbi vacsizásnak köszönhetően jó hamar végeztünk, így volt időm bőszen elpakolni a BL-meccs előtt, merthogy végre láthattam (volna) időben egy BL-meccset. Végülis mondjuk néztem a Chelsea-Koppenhágát, dehát elég fostos volt :P Ilyen a formám, hogy egy jó gyenge meccset tudok nézni végre élőben :D:D Na mindegy.

Azt el is felejtettem írni, hogy tegnap megjött a Lloyds TSB banktól a csomagom, hogy a számlámat megnyitották, mostmár csak be kell mennem egy fiókba, bemutatni az okmányokat, aztán indul a banzáj! Szóval ezt ma meg is ejtettem, igaz, egy kicsit tovább tartott a bankban az ügyintézés, mint amúgy tartott volna, mert az ügyintéző hölgy M betű helyett N-et ütött a Tamásban :D De most már úton van az angol bankkártyám! Kúúúl!

Most pedig a további utazások szervezése van folyamatban :P


Ciao!

Vidijó B'hamről :D

Birmingham from Tamás Simon on Vimeo.

Az elmúlt napok

Mi volt tegnap?! Ja, vasárnap este mondta az apuka, hogy miután reggel letettem a gyerekeket a suliban, egyből jöjjek haza, mert 9.15-re jön valami "füves" ember (nem, nem díler :D), aki a hátsókertben lévő füves területek minőségét hivatott javítani, és segíteni kéne neki egy nehéz masinát felcipelni, átemelni a kerítésen. Hát időben, 9.40 körül már me is érkeztek :P, 4-en voltunk, akik a felemelési folyamatot véghezvittük, de kellett is annyi ember, mert tényleg valami brutálisan nehéz volt a gép :S Aztán miközben a főfüves csávó (milyen jó megnevezés, nem? :D), Bob csinálta a dolgát, azaz a géppel ilyen kis darabokat szedett ki a földből, amit Ben, a segédje, egy fiatal csávó, összegereblyézett, majd Bob lepermetezte valamivel. Közben amíg kellett cipelni a gépet, még az egyik szomszédunk is itt volt segíteni, és beszélgettünk egy kicsit. A gyerekei az én két nagyobb fiammal egyidősek, azaz 10 és 12 évesek, ők is ugyanabba az egyházközösségbe járnak, mint az én családom. És mondta, hogy nagyon jó az angolom :) Hát nem mondom, hogy rosszul esett :D Nem ő volt az első az elmúlt néhány hétben, aki mondta, úgyhogy a végén még elhiszem nekik :D :P

Miután elmentek, ebéd, közben skype-beszélgetés az otthoniakkal, a nagyszülőkkel is, mivel otthon most hosszúhétvége volt, így hétfőn is otthon volt az egész család :P Majd kitettem a blogbejegyzéseket a nyelvvizsgáról, majd a birminghami au-pair-taliról, aztán már mehettem is a gyerkőcökért. Hát nagyon jó idő volt, így ott is maradtunk a suliban vagy fél 5-ig. Áldom az eget, hogy kezd egyre jobb idő lenni, mert így legalább nem kell itthon és bent lennünk a gyerekekkel állandóan :P --> nem veszekednek/verekednek itthon a fiúk :D

A nap további részére nem nagyon emlékszem, így írhatnék a mairól is, dehát ma sem volt túl sok dolgom, igaz vasalgattam, mert múlt héten a vizsgára való felkészülés jegyében ugye természetesen nem vasaltam :P, úgyhogy azt be kellett hozni, meg az én hétvégi termésemet is ki kellett :D Ma pedig már 16°C is volt délután!!! El is mentem legalább a "falu" központba egy-két dolgot venni, és csak egy véknyabb hosszúujjú felsőt vettem fel, de visszafelé már majdnem abban is melegem volt :) Ja, amúgy £2.95-ért volt egy ilyen 12 zacskós chips, tehát amiben 12 kicsi zacskó van, és most olyan akció volt, hogy egyet fizet, kettőt kap, így simán vettem kettőt :D Majd szépen lassan elfogyik :P Ma este tortillát ettünk, én jól be is lakmároztam belőle :P Aztán rohamtempóban összepakoltam a konyhában, és jöttem is megpihenni :D Most olyan jó egy kicsit, hogy ennyire ráérek, és nem kell csinálni semmit határidőre, viszont valamit találni kell hamarosan, mert, igaz, hogy el lehet lenni így tengve-lengve, dehát ezzel nem jut előrébb az ember :S Na mindegy, majd kitalálok valamit :D

Magyar au-pair-tali, 2011. március 12-13, Birmingham!

Szóval ott fejeztem be az előző bejegyzést, hogy 2.30 körül kerültem ágyba. Na, mivel tudtam, hogy hogyha 6-ra állítom az ébresztőt, akkor 6.30-ig legalább nem kelek ki az ágyból :P, ezért 5.30-ra állítottam, és így tényleg 6 után 1-2 perccel már fenn is voltam :D Első dolgom volt, hogy a fűtést felnyomtam :P, mert még zuhanyozni is kellett, éshát nem akartam megfagyni a zuhany alól kijőve. Jó, minden oké volt reggel, leszámítva a szokásos későn indulást :P 7.26-ra volt kiírva a busz (az 1-es), én meg 7.24-kor indultam el itthonról bőrönddel :D, és 7.28-kor már ott is voltam, Na mondom, az fas.a lesz, hogyha lekéstem, de nézem a menetrendet, és 7.29-kor jött volna a 20-as számú busz is (amit még soha nem vettem igénybe), és az is letett volna valahol a központban. De szerencsére végülis most az 1-es késett, így azzal tudtam menni.

Az úton minden oké volt, igaz, már mire felszálltunk a coach-ra, két kávé volt a gyomromban :P, és még alig múlt 8.30... Eszti, Zsuzsi és Timi busza is időben ért be a station-re, úgyhogy ők is simán elérték a buszt. Sajnos már nem tudtunk egymás mellé ülni, így egymás közelébe kerültünk, én Timivel végigbeszélgettem az utat.

Szerintem időben megérkeztünk a birminghami coach stationre, bár az időt nem néztem, meg már amúgy sem emlékeznék rá :P, majd egy néhány perces várakozás után már hipp-hopp, 10-en lettünk :), úgyhogy gyűlt a csipet-csapat :) Majd nagy nehezen megtaláltuk a vonatállomást, hát nem volt egyszerű, mert a térképek nem segítettek túlzottan... -.- De odaértünk, és már szinte mindenki ott volt, mondhatni majdnem 100%-os volt a "megérkezettség" :D:D Aztán elindultunk erre-arra, keresve az utat a hostelhez. Egy kis bolyongás után egy fószert megkérdeztünk, aki elmagyarázta, és tényleg odataláltunk :)

Szerintem jó volt a szállás, volt ilyen közös helyiség, gyakorlatilag ebédlő, mellette konyha, meg még a közös helyiségből nyíló másik két szoba. A szoba ára tartalmazta a reggelit és korlátlan kávét és üdítőt, úgyhogy a reggelivel sem volt gond másnap. Tehát mint ahogy mondtam, 20-an, vagyis most nézem, még nem mondtam :D, szóval most mondom, 20 magyar au-pair volt ezen a találkozón (19-1 volt a nemek aránya :)), és a szobák beosztása 8-6-6 volt, tehát volt 8 ember egy 12-es, 6 ember egy 8-as, és a maradék 6 (köztük én is) egy 6-os szobában. Ebből a 20 (mínusz én), tehát 19 emberből eddig a hétvégéig azt hiszem csak 4 emberrel találkoztam, igaz néhányukkal az internet adta lehetőségeket kihasználva már felvettem a kapcsolatot, dehát mégis a személyes találkozó az igazi :) Úgyhogy sok új embert ismertem meg, most itt nem fogok mindenkit felsorolni, mert még amilyen ügyes vagyok :P, biztos kihagynék valakit, az meg nagyon ciki lenne rám nézve :S

Utcai zenész from Tamás Simon on Vimeo.

Megérkezés és lepakolás után egy kicsit leültünk a közös helyiségbe, ahol még egy kv lecsúszott :P Mondjuk csak akkor voltak a nap folyamán problémáim, amikor egy kicsit nyugi volt, tehát pont nem csináltam semmit, mert akkor az álommanó várt, hogy lecsaphasson rám :P, de ellenálltam :D:D Miután az álommanót kiütöttem a 3. kávéval, lassan elindultunk a következő "napirendi ponthoz", azaz a Pizza Expressbe, ahol 15.00-ra volt 20 emberre lefoglalva "egy" asztal :D Körülültük, természetesen én kerültem, én ültem az asztalfőn :D, a másik végén az asztalnak pedig Melinda, így mondhatjuk, hogy a két Simon felügyelte a "gyerekeket" :D:D Én egy Calabrese nevű pizzát rendeltem. Az tetszett meg ebben a pizzában, hogy legalább volt rajta 2 fajta húsos feltét, megmondom őszintén, a többi feltétet nem is nagyon figyeltem :P, na amikor kihozták, azért egy kicsit érdekesnek tűnt :P Íme:

Az egy kicsit elkerülte a figyelmemet a pizza leírásánál, hogy van rajta rocket saláta is :P Ja, és a paprika nagyon ütött, meg se bírtam enni az egész pizzát :P Amúgy nem volt rossz a pizza, csak a pizzatészta vastagsága, vagyis inkább vékonysága volt durva. Szinte már egy vastagabb papírlap is vastagabb volt, mint az :P, meg a kések is ilyen tiszta áltsulis feelinget árasztottak. Hogy mit jelent ez? Gyakorlatilag berendezési tárgy szerepkört töltöttek be, mivel vágni nem lehetett velük, az biztos :D De azért próbálkoztunk. Mondjuk a végén már úgy ettem, mint a tortillát, ilyen összetekerve, mivel úgy volt a legegyszerűbb :)

Innen az utunk a hostelbe vissza vezetett, igaz, útközben a teszkóban bevásároltunk estére :P, ki-ki még másnapra is :) Ekkor már siratott minket az idő, mivel csepergett az eső :P Visszatérve elfoglaltuk a szobáinkat, meglett a beosztás, és megkaptuk a szobánként 2-3 "kulcsunkat", azaz belépő kártyánkat, amivel a szobákat ki lehet nyitni :) Tisztára mint az amerikai filmekben láthatjuk :P Természetesen én magamhoz vettem egyet :D Az én szobámban volt még Gabi, Zsuzsa, Éva, Magdi és Anita, szóval az ő nevükre tisztán emlékszem :D

Ezután levetődtünk, és bevettük az egyik kisebb szobát, ahol hát indult az esténk :D Egy kis játék, egy kis alapozás :), majd mindenki néhány mondatban bemutatkozott, hogy azért ismerjük már meg egy kicsit egymást :) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét 3-an képviseltük ;) (Éva, Melinda és én) Olyan 9 körül elindultunk az egyik recepciós sráccal Pub Crawl-ra, amiből annyi lett, hogy bementünk egy kb 5 percre lévő pubba, ahonnan utána a Walkabout nevű szórakozó helyre mentünk, azaz diszkóba :D Jóóó volt :) És mivel azzal a recepciós sráccal mentünk, ő soron kívül, ingyen bejuttatott minket :P Nájjsssz ;) Jó party volt, a zenék is rendben voltak, igaz nem voltunk túl sokáig, mert menni kellett vissza, hogy azért másnapra ne hullák legyünk, így egy kis alvást be kellett iktatni a programba :P A buli után még egy kis meki volt a program, mert hát az kell, na! :D Majd még az éjszaka folyamán, leszaladtam a recepcióra, hogy kérjek egy törülközőt, mert ugye azt is elfelejtettem vinni :P A legnagyobb pozitívum ebben a törülközős akcióban, hogy szinte az összes aprómat odaadva fizettem, mert egy font volt, és nem volt egy fontosom, csak nagyon apróban összeszedve :D Amúgy magyarokkal a legjobb bulizni!!! :)

Vasárnap reggel megreggeliztünk, majd egy kis kvízt tervezett a programba Melinda (a főszervezőnk, akit innen is csókoltatunk a szervezésért ;)). Jó móka volt, bár hát vasárnap hajnalban ilyet csinálni egy buli után... Huh, hát nem egyszerű :D:D Aztán átadtunk neki egy "Thank you"-kártyát, hogy megszervezte az Angliában élő magyar au-pair-eknek ezt az egész hétvégét.

Vasárnapra egy biztos program volt,  11-re a Bullringben lévő Cafe Rouge-ba volt (elvileg) lefoglalva asztal nekünk, de az étterem/kávézó (gondolom) főnöke szerint nem volt foglalásunk, de Melinda megmutatta nekik a visszaigazolást, így végülis összedobtunk egy pár asztalt, igaz, azt mondták, hogy csak 45!!!! percünk van, mert utána kell nekik az asztal... Hát no comment. És még 10% borravalót is felszámoltak -.- Inkább még 10% discount-ot kellett volna adniuk ilyenek után :P Én egy lattét, és két gombóc fagyit nyomtam be.

St. Patrick's Day from Tamás Simon on Vimeo.

Dudások :) from Tamás Simon on Vimeo.

Ezután pedig elmentünk megnézni a St. Patrick's Day Parade-ot, elég közel volt, rengeteg videót és képet csináltam, és egy sapkával is gazdagabb lettem :D:D Ezután még volt egy kis időnk a busz indulásáig, és ezt mi szendvicsvétellel és -evéssel ütöttük el, majd találkoztunk a Bika-szobornál, és elbúcsúzkodtunk, majd lassan indultunk az állomásra. A buszunk 15 perces késéssel indult, de Eszti és Zsuzsi szerencsére így is elérték a buszukat Bristolban, úgyhogy nem volt ebből probléma :)

Dudások vol 2. :) from Tamás Simon on Vimeo.

Táncosok, zenészek from Tamás Simon on Vimeo.

Hát így, ilyen gyorsan eltelt ez a hétvége. További képek a Picasára vannak feltöltve, illetve tervezek egy hosszabb videót is összevágni, de még nem volt hozzá erőm és időm se...

Egy kis pantomim from Tamás Simon on Vimeo.

ui: több képet a Picasára töltöttem fel, ott elérhetőek.

ui 2.: ha véletlenül valaki, akivel most találkoztam Birminghamben, vagy bárki más, aki nem volt ott, de olvassa a blogot, és mondjuk eljönne Bristolba szétnézni (higgyétek el, nagyon érdemes ;)), akkor írjon nyugodtan, szállást is simán megoldhatjuk. Nagyon jó volt most egy egész hétvégén csak magyarul beszélni :) és néha nem árt megismételni :D