Pancake Day

Már két napja ismét suli van a fiúknak, úgyhogy visszatértünk a kora reggeli keléshez, és a sulibamenetelhez. A reggelek elég jól lementek eddig, bár hétfőn majdnem elkéstünk, mert East Finchleyben beállt a forgalom, úgyhogy a végén már gyalogolni (=futni :P) kellett, hogy nagyjából időben odaérjünk, és már pont zárták volna lakatra a kaput, de még éppen becsusszantak a fiúk. Mondjuk ma reggel megint azt akarta eljátszani a kisfiú, amit még a Half Term előtti csütörtökön, vagyis hogy nem megy suliban, mert az anyukája nem ölelte meg reggel -.-. De mivel ezt már eljátszotta, így vissza tudtam utalni neki rá, hogy ugyanazt akarja, mint ami akkor történt, mert akkor nem voltam vele túl kedves, mivel menni kellett :P Úgyhogy egy-két perc után csak rájött, hogy inkább felöltözik és készül :D

Még tegnap délután történt, hogy egy kis zavar állt be az erőben, legalábbis a TfL (Transport for London) Live Bus Departure-ös rendszerében, ugyanis egyszer még mutatott 2 buszt, ami jött, utánavaló percben pedig már nem, ennek hatására én el is indultam gyalog North Finchley-ből East Finchley-be, mert már marhára késésben lettem volna, hogyha tényleg nem jönnek a buszok, de végülis jöttek, és néhány megállóval arrébb felszálltam rá, úgyhogy csak egy kicsit késtem. :P :D

Még mindig utazás, merthogy még nem értünk haza a hétfői buszozásból, igaz már leszálltunk a második buszról is, és kb 1, maximum 2 percre voltunk már csak a háztól, amikor mondja a középső fiú, hogy fogjam már meg a lunchbox-át és a szatyrát, amiben az úszófelszerelése van, merthogy neki pisilnie kell. Mondom, oké, de még tartsd már vissza, mert már rögtön otthon vagyunk. Oké. Átkelünk az úttesten, és kb 20 méterre voltunk már csak a bejárati ajtónktól, erre mondja, hogy nem tudja visszatartani, és a BEGOMBOLT NADRÁGON KERESZTÜL PISILT A JÁRDA KÖZEPÉN… Hát én ott lepetéztem, komolyan mondom, nem is tudtam mit mondani, csak azt, hogy ezt nem hiszem el. Legalább állt volna félre, és kigombolja a sliccét :/

Mivel az anyuka tegnap is egy kicsit később ért haza, így én főzőcskéztem, és mivel előző nap a kisfiú kérte (!!!), hogy legyen fehérboros csirkepöri, így azt csináltam :P :D Még nem csináltam korábban, így az anyuka elmagyarázta, hogy ő hogy szokta, és én is úgy csináltam. Természetesen vacsoránál a kicsi már nem emlékezett, hogy ő kérte volna ezt a kaját… :D :P Illetve megint jött a középső a szokásos kommentjével, amit mindig akkor mond, amikor csak éppen rápillant a kajára, még meg sem szagolja, hozzá sem nyúl… (Disgusting = Undorító) Ilyenkor úgy lekevernék neki egyet, mert azért csak készülni kell a kajára, és ilyen beszólással nyitja a vacsit -.- Eleve megadja az alaphangunkat (mármint a felnőttekét), mert ezek után hogy álljunk pozitívan hozzá?! Főleg, hogyha ugyanolyan szenvedősen eszik, mint az esetek 99%-ában…

Ma délelőtt Finchley-ben összefutottam Michaelával (cseh au-pair) és Petrával (magyar) a Costában, mert már régen taliztunk J Majd a Tescóban beszereztem az ebédemet, és jöttem is haza. De még mielőtt mentem volna délután a fiúkért, elmentem bevásárolni néhány cuccot a vacsihoz, merthogy ma Pancake Day (Palacsinta Nap) van/volt, így azt csináltam J Egyébként a Pancake Day elsősorban az angol anyanyelvű országokban elterjedt szokás, ami a Nagyböjt előtti utolsó napra esik, mivel a palacsintát cukorból, lisztből és tojásból készítik, amit a böjt alatt tilos enni, így még egy „utolsó” lakomát csapnak az emberek azelőtt. Úgyhogy mi is így tettünk. A középső fiú egyik barátja is jött velünk haza délután egyébként, de nem sok vizet zavartak a fiúk. Most kivételesen nem volt semmi negatív komment a palacsintára (még jó, ha ezt sem szeretnék, nem tudom, mit szeretnének :D :P), és még szépen meg is köszönték, miután befejezték az evést J De ekkor én még bőven sütöttem, mert bőséggel kevertem be alapanyagot :P És mivel maradt még egy bontatlan tehéntúró a 2,5 héttel ezelőtti magyar összejövetelről, így nem is volt kérdés, hogy a nap főfogása számomra a TÚRÓS PALACSINTA lesz! :D Azért ettem még lekvárosat is, ill. tejszínhabosat is. :P Annyira teleettem magam, hogy azóta alig bírok megmozdulni! :D De még maradt holnapra is anyag ;) 

Készülnek-készülnek a palacsinták :D 

És igen, a túrós!!! :)

Leicester Square Pub Crawl

Nagyszerű ébredésem volt szombat reggel, ugyanis a kisfiú megint “elemében” volt, semmit nem volt hajlandó csinálni, amit az anyja kért tőle, úgyhogy veszekedésre keltem :P :D “Nagyszerű” volt :D Majd miután ettem egy kicsit, és megittam a jól megszokott “kutyulós” kávémat, egy kicsit megkésve bár, de törve nem elindultam Victoriára, merthogy Gabi oda érkezett.

Majd miután ő is beért, elindultunk néhány nevezetességet megnézni, mert a hostcsaládja, vagyis a kislány a családból megkérte, hogy csináljon már néhány látnivalóról képet. Úgyhogy Buckingham Palota, Big Ben, Parlament, London Eye, majd Waterloo-ról metróval London Bridge, majd Tower, majd onnan gyalog The Monument és St Pauls Cathedral. És ahogy haladtunk előre az időben, úgy haladt az időjárás is az egyre rosszabb felé, ugyanis kb a London Eye körül kezdett el cseperegni, majd a The Monument-nél már egészen “szépen” esett... Sőt, miután leszálltunk Finchley Centralban a metróról, és bementünk a Tescóba, és miután kijöttünk, konkrétan szakadt az eső, és a Tesco és a buszmegálló közötti 20 méteren szarrá, de tényleg szarrá áztunk... -.-

Gabinak egyébként ma (azaz február 19-én) van/volt a szülinapja, úgyhogy ebből az alkalomból is jött be Londonba egy bulizásra! J Szerencsére most szombatra jó sok lehetőség volt adott, úgyhogy még válaszhattunk is, hogy hova megyünk, és ahogy már az előző bejegyzésben is írtam, a Leicester Square Pub Crawl-ra esett a választásunk. Az első helyszín a Verve volt, ott lehetett megvenni 10 fontért a jegyet, és kaptunk egy karszalagot, ami feljogosít minket a további helyeken az ingyen belépőre, valamint egy fehér pólót (amit nemsokára láthattok a képeken :D), illetve ilyen foszforeszkáló karkötőket. Ja, és persze minden helyen egy ingyen felest :P :D

Szóval az első pub/bár/klub a Verve volt. És itt mi történt velem?! Mennék ki/fel a lenti klubhelyiségből, át a táncparketten, már majdnem az ajtónál járok, és teljesen véletlenül egy csávó meglendítette a karját, és leveret a szemüvegemet... Mivel nagyon rossszak a szemeim, így nyilvánvalóan nem láttam semmit, hogy merre lehet, és a klubban lévő sötét sem igazán segítette a lokalizálást :P Gondoltam, hogy olyan nagyot nem repülhetett a szemüveg, úgyhogy léptem egyet… PONT RÁ A SZEMÜVEGEMRE!!! Öröm az ürömben, hogy „csak” a szárra sikerült rálépni, úgyhogy a lencséknek semmi baja nem történt, viszont a szár az olyan szinten eldeformálódott, hogy ott kellett a helyszínen, olyan „MacGyver”-ösen hajlítgatnom, míg viselhető állapotba nem került :D :P Sikerrel jártam, bár egy kicsit még ferde, de már dolgozom az ügyön :P

Nagyon sok ember volt ezen a Pub Crawl-on, szerintem több, mint 100 lehetett, mert ahogy az egyik helyről a másikra mentünk, úgy néztünk ki, mint valami szurkolói csoport, akik valami nagy meccsre mennek, mivel többen énekeltek is a menetelés közben, igazából már csak a rendőrök hiányoztak ehhez a feelinghez :D

A második hely valami olaszos nevű klub volt, nem igazán figyeltem oda, úgyhogy ezt most nem tudom megmondani, hogy pontosan, annyira nem is lényeg. Ezt követően a Piccadilly felé vettük az irányt, ahol előbb a Bar Rumbába, majd a Piccadilly Institute-ba mentünk be, és azután már nem is mozdultunk máshova. Igaz, még az Institute előtt kettévált a csoport, és néhányan elmentek a Ministry of Soundba, de mi nem :D Úgyhogy a csapat érdemi része maradt itt, és ott nyomattuk kb fél 3-ig. Jó buli volt, jó sok ismerőssel találkoztam/találkoztunk, illetve új emberekkel is természetesen J Egész sok magyar jött el egyébként erre a rendezvényre, tök jó volt J

A változatosság kedvéért ma is a kisfiúra ébredtünk -.- mondhatom, kellemes volt… Volt ma 13.30-tól egy au-paires találkozó a British Museum-ban, de sajnos arra én nem tudtam menni, mert 3-tól én voltam itthon a fiúkkal, mert a nagybácsi csak addig tudott maradni, az anyuka a barátjával pedig galériákba, kiállításokra ment, és 6 körül jöttek haza. Szóval a fiúk elvoltak, én a szobámban próbáltam ébren maradni :D Gabi dél után néhány perccel indult el, és ő el is ment a British Museumba, azt mondta most este, hogy szép, tetszett neki. Egyszer már végre én is eljutok oda :P :D

Holnap vissza a „normális” kerékvágásba, nagyon remélem, hogy a kisfiú most jobb kedvvel ébred, mert ha nem, ismét egy felejthetetlen reggelnek nézünk elébe :D De ez már a holnap zenéje. De már csak 7 nap a Dumaszínházig Londonban!!!! Hadházi és Litkai jönnek, de jó lesz! 

Egy kis vidámság a végére is :D

Egy érdekes diák

Nem is én lennék, hogyha a tegnapi “elfelejtett gondolatos” bejegyzésemből sem felejtettem volna ki valamit :D Szóval, ahogy már korábban jónéhány bejegyzésben előkerült, jelenleg lakik velünk egy francia srác. Ő angolt tanulni jött Londonba, minden hétköznap megy reggel suliba, és délutánig van, kb akkor jön haza, amikor én indulok a fiúkért, plusz-mínusz néhány perc. Nem is ez a lényeg. Ahogy megtudtam még szerdán, az anyuka mintegy 1,5 éve csinálja ezt, tehát hogy kiadja azt a kis szobát egy diáknak, mert ugye ez a bevétel is jól jön neki. Elmondása szerint az eddigiekkel elég szerencsés volt, mert mindössze 2 „tag” volt, akik nem igazán jöttek be úgymond, a többi nagyon könnyen alkalmazkodott a helyzethez. És mivel most is francia srác van itt, Pascal, megemlítette, hogy volt már korábban egy francia srác itt, náluk, aki szintén ilyen partyarc volt, azaz szinte minden nap ment valahova, alig volt itthon. És utána kérdezte, hogy tudom-e kicsoda Nasri?! Először nem értettem rendesen a nevet, majd mondta, hogy az a focista, aki az Arsenalban játszott, merthogy NASRINAK AZ UNOKATESTVÉRE LAKOTT ITT 6 HÉTIG még tavaly, amikor Nasri még az Arsenalban játszott, és kb mindig ment valahova. WTF?! És én miért nem akkor voltam itt? :/ :P Az biztos, hogy hirtelen nagy barátságba kerültem volna a sráccal :D El se hittem, mikor először mondta!

Miután ismételten felszedtem az államat a padlóról :D :P, elmondanám még, hogy a fiúk hazaértek, „mindössze” 3 órával az eredetileg megbeszélt időpont után :P Bár legalább az apuka hagyott egy üzit a hangpostámon, így tudtuk, hogy később jönnek, de hogy ennyivel?! 2 után indultak el Newportból (Wales), és 7.20-kor értek haza… A fiúk persze aludtak legalább 3 órát a túra alatt, így jó későn mentek ágyba… Mindegy, holnap én megyek el reggel, a Victorián felszedem Gabit, aztán valszeg egy kis városnézés J, majd vissza ide, este pedig Leicester Square Pub Crawl! Biztos jó lesz!

Sokadik elfelejtett gondolatok és majdnem focimeccs

Ez a mostani bejegyzés innen-onnan összeszedett, vagy mondhatnám úgy is, hogy éppen most, vagy legalábbis a mai nap folyamán eszembe jutott dolgokat fog tartalmazni, és korábban elfelejtettem megemlíteni őket. :P

Az első téma az egyik visszatérő problémám, a körömrágás :S. Korábban nagyon hardcore voltam ebben a témában, de mára legalább már arra a szintre eljutottam, hogy megvárom, míg megnő a körmöm, levágom ollóval, viszont utána ismét lerágom kicsire -.- :S Nem tudom, hogyan és legfőképpen mikor fogok erről a nagyon rossz szokásról leszokni, mert már nagyon idegesít engem is :S Most apukámtól azt a tanácsot kaptam, hogy rágózzak, hátha az eltereli a figyelmemet, és így nem a számban fognak landolni az ujjaim. Próba cseresznye. Most a növesztés fázisában vagyok, majd akkor fog a majom a vízbe ugrani, amikor ismételten körömvágásra kerül a sor :P

Sztárom a párom. Bizonyára mindenki látta már legalább egyszer ezt a filmet, amiben Hugh Grant a főszereplő, illetve az egyik, a másik, vagyis a sztár pedig Julia Roberts. Azért említem most meg ezt a filmet, mert ahogy a film eredeti, angol címéből (Notting Hill) ki lehet találni, igen, bizony, Notting Hill-ben forgatták a film nagy részét. Én pedig kedden voltam a Portobello Road Market-en, ami Notting Hill-ben van, így még előtte felkutattam, hogy melyik ház is volt a filmben Hugh Granté, hogy legalább megcsodáljam, ha már úgyis arra járok. Meg is találtam, viszont annyira semmilyen, egy sima sorház, mint ahogy a filmben is, hogy még fotót sem csináltam róla :P Komolyan mondom, a mi ajtónk komolyabb, mint azé a lakásé :D :P

Még szintén keddi a történet. Kedd esti, egészen pontosan. Mivel az első busz, ami jó lett volna Nórinak hazafelé, valamilyen titokzatos oknál kifolyólag nem állt meg az intésére -.-, így a következő, sokkal jobban látható buszmegálló felé vettük az irányt. Beszélgettünk-beszélgettünk, a franc sem figyelt arra, hogy útkereszteződés, és akár még kocsik is jöhetnek :P :D, és keltünk át a zebrán, már majdnem a közepén jártunk, mikor előttünk, vagyis inkább mellettünk néhány centivel fékezett le egy teherautó :P :D, akinek a sofőrje olyan pillantást vetett ránk, amivel ölni lehetett volna :D :P De túléltük, az a lényeg.

Tegnapi napom krónikájából kifelejtettem, hogy délután, még mielőtt megtudtam volna, hogy nem megyek este moziba, mert Brooke lemondja, elkezdtem varrni :P :D Az egyik farmerom nem is tudom hogyan, de a bokánál kiszakadt, úgyhogy azt meg kellett varrnom, mert elég igénytelenül nézett ki egy lyukkal rajta :D :P. Illetve még a zakó gombjait erősítettem meg, mert eléggé instabilnak néztek ki, meg azok is voltak, úgyhogy egy kis varrásgyakorlást végeztem.

És mivel este nem mentem moziba, itthon „moziztam”. Első film, amit megnéztem a Battle Los Angeles volt a tévében, majd bekapcsolódotam az Amerikai pite: Az esküvőbe, ami még mindig annyira meg tud nevettetni, hogy nem is hiszem el. Na és a filmzenék benne! Nagyon jó film!

Ja, és még a mai naphoz tartozik, vagyis tartozott volna, hogy majdnem mentem Európa Liga-focimeccsre Stoke-ba :P :D Álex, a spanyol au-pair-srác (aki Valenciából való, és természetesen így nekik is szurkol) írt tegnap este, hogy szabad vagyok-e ma, merthogy egyedül nem, de társasággal szívesen elmenne a meccsre. Úgyhogy este nagy keresgetésbe fogtunk, majd ő fórumokon beszélgetett Stoke-szurkolókkal, de mivel nem volt garantált, hogy a meccs előtt is tudunk venni jegyet, így végülis lemondtunk az útról… :/ Majd legközelebb!

Kensington Gardens és Portobello Road Market

Tegnap úgy döntöttem, hogy miután a fiúk elmennek, én is elhagyom a házat, és elmegyek London eddig általam még nem megnézett részére. A fiúkért az apjuk 9.30 körülre volt várható, és elvileg csak én lettem volna itthon, mikor jön, úgyhogy 9 után nemsokkal fel is keltem, de hallottam, hogy az anyuka és a bátyja is itthon vannak, úgyhogy nem feltétlen kellett volna felkelnem, de jobb is volt így, legalább nem aludtam délutánig :P Az apjuk tehát elvitte a fiúkat, és pénteken délután 15.30-16.30 között várható, amikor itthon kell lennem, mert az anyukának mennie kell dolgozni a suliba.

Nemsokkal azután, miután elmentek, én is elindultam, az első cél Kensington Gardens és a Kensington Palace volt. A Kensington Gardens a Hyde Park mellett fekszik, de addig még sohasem mentem el, pedig a Hyde Parkban már voltam jónéhányszor. Nagyon nagy volt a forgalom, így 1 óra 20 perc kellett busszal, hogy beérjek a Tottenham Court Road-ra, onnan meg még 20-25 perc, mire odaértem a Lancaster Gate-hez.

Azt elmondhatom, hogy nem a legideálisabb időt választottam a park megtekintésének, mert noha nem volt túl hideg, a tél miatt a fák és a virágok nem igazán pompáztak legszebb színeikben. És akkor még enyhén fogalmaztam, így a parkba mindenképpen vissza kell majd mennem, miután beköszönt a jobb idő, és természetesen vissza is fogok térni oda ;)

Azért természetesen kattintgattam, úgyhogy néhány jobban készült képet meg is osztok veletek. Említést érdemel még a Serpentine Gallery, ami a Kensington Gardens-ben van, és ezek után egy kicsit átértékeltem a művészetet. Elöljáróban, nem vagyok egy művészlélek, és akkor még enyhén fogalmaztam, de amilyen művek ebben a galériában ki voltak állítva, és amilyen videókat játszottak a kirakott tévéken, hát, ezek alapján minden művészet! De tényleg! Ez most nagyon lesarkított vélemény lesz, de bármit teszünk, az művészet! Na jó, ebbe nem megyek bele, mert ez már tényleg nem az én asztalom :D

A Kensington Palace-hez is elmentem, azonban ez március végéig le van zárva felújítás miatt, úgyhogy csak távolról lehetett néhány képet lőni. De mindegy, majd ezt is lecsekkolom legközelebb.

Miután a parkban végeztem, Notting Hill felé vettem az utam, a cél a Portobello Road Market volt. Már sokat hallottam erről a piacról, de még nem jutottam el oda, és úgy gondoltam, hogy akkor már összekötöm a Kensington Gardens megnézésével, mivel nincs túl messze egymástól a kettő.

A Portobello Road Market, mint ahogy a nevében is benne van, a Portobello Road-on van, az egész úton végig. Sokfajta üzlet található rajta, szinte minden megtalálható itt. Kedd lévén nem volt túl sok ember, ami látható is a képeken.

Hazabuszozásom után, de még vacsi előtt elmentem egyet futni. Tökéletes feltételek között futhattam, kellemes idő volt, a talaj is szinte tökéletes, és már közben is éreztem, hogy megfutom az eddigi legjobb időmet ezen a 2,7 km-en. Egészen pontosan 12 perc 43 másodperc alatt futottam le ezt a távot. Viszont valószínűleg túl keményen nyomhattam, mert ma már úgy keltem, hogy a jobb lábfejem fáj, úgyhogy ma ki is hagytam a futást.

Este úgy döntöttünk, hogy összefutunk Nórival. Az Embankment állomásra beszéltük meg a talit, természetesen késtem :P :D A Walkabout Temple-be gondoltam, hogy beülünk, de végülis sétáltunk a Temze partján, mert nagyon szép idő volt, és azért nem mindennapi látvány a kivilágított London sem! J

Nóri új hostanyuja kölcsönadta neki a Travelcard-ját, azonban az csak a 2-3-as zónára volt érvényes, és mivel mi bőven az 1-esben jártunk, így természetesen nem tudott (volna) kijönni a kapun. Nem is sikerült, és akkor az állomáson álló TfL-es (Transport for London) emberke odajött megkérdezni, hogy mi a baj, és ezután jöttünk rá, hogy nem igazán tudna kijönni, így kénytelen volt használni az Oyster-ét, azonban mivel nem touch-in-olt, így a maximum utazást vette le a kártyájáról, ami jelen esetben £4.60-at jelentett, és így már mínuszba ment a kártya. Oda is jött a csávó, hogy a mi probléma, és akkor mondtuk, hogy így járt(unk), és a csávó kérdezte, hogy honnan jött Nóri, és elmondtuk, és kézi vezérléssel visszatett £2.60-ot az Oysterre!!! Nagyon rendes volt a csávó! Köszi ;) Még egy fogadást is megnyertem az este folyamán, de ez már szóra sem érdemes :P :D

Ma is akartam menni valahova, azonban dél után nemsokkal keltem fel, és mire szépen lassan megebédeltem, le is mondtam arról, hogy megyek valahova, mert estére mozi volt betervezve Brooke-kal, 18.55-től a Finchley Road-on. Úgyhogy, mivel néhány fürdőszobai cuccnak már a végét jártam, elmentem szétnézni a boltokba, hogy hol a legolcsóbbak ezek, és szépen megveszegettem.

Közben írt Brooke, hogy mégsem tud jönni moziba ma este -.-, úgyhogy nyugodtan megnéztem a Juve-meccset (vagyis nem olyan nyugodtan, mert nem nyert a csapat… :S), majd a nappaliban lebzselek azóta. Még egy focimeccset néztem a tévében, most pedig a Battle Los Angeles című filmet nézem.