A számok dzsungelében IV.

Egy félév eltelt az előző hasonszőrű bejegyzésem óta, úgyhogy egy kis összegzés ;)

Szemelvények

Még mindig nyögöm a vasárnapi napozás következményeit. :D Valahogyan csak a lábam égett le, de az szépen, olyan piros volt még ma is, hogy húúúú... Kenni is kellett krémmel, mert már az is fájt, hogyha csak a zoknit felvettem. :S :D De hát ennyit meg megéri szenvedni azok után, hogy a tengerben fürödhettem. Mivel tegnap (és ma is) nagyon jó idő volt továbbra is, megfordult a fejemben, hogy kifekszek a hátsó kertbe egy kicsit napozni, azonban nem találtam itthon naptejet, és amikor elmentem a közeli boltokba, egy kicsit sokalltam, így sms-t írtam már az anyukának, hogy vegyen ő, mikor jön haza. :P :D

Ákos-koncert, Damien Hirst-kiállítás, Piccadilly Institute, Bournemouth

Hello-hello mindenkinek!!! Mit is írhatnék erről a hétvégéről? Hmmm... Elöljáróban annyit, hogy – mint ahogy megjövendöltem – nem unatkoztam, haza gyakorlatilag pihenni, aludni jártam! Ja, és még azt is megemlítem, hogy a bakancslistámról is kihúztam egy újabb tételt. De haladjunk csak szépen sorjában.

Nyár van, nyár!!! :)

Egyszerűen nagyszerű ez az időjárás!!! És a legjobb az egészben, hogy az elkövetkező napokban is hasonlóban lesz részünk Londonban (vagy ahol éppen leszünk) ;). Megmondom őszintén, hogy már kijárt a 1,5 hónapos eső után :D :P. Most már annyira jó idő van, hogy így este 11 óra magasságában egy alsóneműben folyik rólam a víz, pedig tárva-nyitva van az ablakom :D. Szóval el lehet képzelni, mennyire jó az idő, de én egyáltalán nem bánom, csak élvezem!

No tickets found

Muszáj vagyok visszamenni még hétfő estére. Az anyuka elég későn jött haza (majdnem 10 óra volt), így én voltam a soros a fektetésben. A kisfiú megy először ágyba, így neki mondtam, hogy ugyan, öltözzön már át pizsamába a nappaliban. Azért ott, mert amúgy is ott szoktak reggelente az egyenruhájukba belebújni, így ott van szanaszét dobálva a pizsamájuk (ha éppen nem szólok rájuk, hogy tegyék – vagy dobják – a szófára). Ő mindenképpen fent, a szobájukban akarta, aminek az lett volna a vége, hogy ott hagyja szanaszét a ruháit (az is lett a végén), de mivel én ráparancsoltam, hogy a nappaliban csinálja, elkezdett hisztizni. Mivel sehova nem vezetett ez, felhurcoltam a szobájába, de természetesen ekkor már ott sem bírt átöltözni -.-. Ezért mondjuk úgy, hogy „segítettem” neki levedleni :P :D.

Activity, majd másnap Dumaszínház

Pénteken úgymond bébiszitteltem, de ez mégsem volt teljesen igaz, mert noha itthon voltam, a nagybácsi végül mégis át tudott jönni délután, és maradt késő estig, mivel megvárta az anyukát. Közben volt egy jó kis veszekedése a nagyfiúval, merthogy ő (mármint a nagyfiú) konkrétan semmit, de tényleg semmit nem csinál itthon azon kívül, hogy hazajön, és beül a laptopja elé, és azon a Minecraft nevű játékkal játszik az interneten.

Az elmúlt napok

Így az elején egy kis egészségügyi update: jól vagyok, szinte teljesen kijöttem a megfázásból, torokfájásból. Mondjuk amennyi vitamint és táplálékkiegészítőt/multivitamint bevettem, csoda lett volna, hogyha nem gyógyulok meg J Most még néha bedugul az orrom, de ezen kívül már semmi probléma nincs szerencsére. Úgyhogy túl vagyok rajta.

Betegség miatt filmmaraton

Ott hagytam abba, hogy csütörtök és megfázás. „Természetesen” nem múlt el péntekre, se szombatra, ami különösen azért volt bosszantó, mivel péntek déltől/délutántól szép időnk volt, ami eső nélküli, többnyire napos időt jelent. Na, ebből én alig tudtam valamit kiélvezni, mivel nem akartam még tovább beteg lenni, ezért úgy döntöttem (okosan, tapasztalatból), hogy itthon pihenem ki, úgymond kifekszem a betegséget.

Pénteken már csak ketten maradtunk itthon a nagyfiúval, ő elvolt magában, én is, mondjuk én aludtam többnyire napközben, aztán délután a „hasadra süt a nap” felkiáltásra is ébredhettem volna, mert olyan szépen besütött a nap az ablakon... Mondjuk ebből annyit élveztem, amikor délután elmentem a fiúkért a suliba. Ezen a napon volt egy kis vészhelyzet, ugyanis a hostanyukám rosszul lett a suliban (ahol tanít), óra közben elájult :S, és így néhány órára át is vitték a szemben lévő kórházba, aztán onnan később elküldték a háziorvosához (amikor már jobban volt), aki utána visszaküldte az ügyeletre. A múltkori műtétjének vannak utóhatásai, és a stressz sem tesz neki jót, ezért történhetett ez :S Szegény. Úgyhogy este a nagybácsi tette ágyba a fiúkat, az anyuka szószerint beesett az ágyba és elaludt.

Még pénteken este (ha jól emlékszem) beszéltem Nórival, és mondtam, hogy holnap reggel tuti, hogy úgy lesz, hogy mikor felkelek, lázas leszek és hétágra fog sütni a nap. Hát ebből szerencsére az első nem valósult meg, csak a második, de nem voltam jól, úgyhogy még jó is volt, hogy nem szerveztem semmi konkrétat erre a napra.

Dögrováson...

Javult volna az idő?! Maximum egy napig, ugyanis kedd este/éjszaka már ismét esőt hallottam kintről. Nagyszerű -.- Bár mondjuk tegnap még jó volt ilyen szempontból. Ugyanakkor már mikor reggel felkeltem, akkor éreztem, hogy a torkom nem az igazi. Elkapott egy kis torokfájás. Ez is nagyszerű -.-

Magyar étterem, Avengers, jobb idő

Az előző bejegyzéssel még nem ért véget a “magyaros hétvégém”, ugyanis itt, Angliában most hosszú hétvége volt, ugyanis május első hétfője mindig munkaszüneti nap (ún. May Day, ami gyakorlatilag az otthoni május 1-jének felel meg), úgyhogy nem kellett dolgoznom, főleg, hogy a fiúk sem voltak itthon, mivel az apjuknál aludtak vasárnap este, és majd csak hétfőn este érkeztek vissza.

Magyar hétvége és Juventus bajnoki cím!!!

Ismét egy Magyar hétvégét tartottam, aminek még igazándiból még nincs is vége, ugyanis hétfő Bank Holiday, azaz nem kell dolgozni, úgyhogy akkor is lesznek még programok, de úgy gondoltam, hogy itt az idő, és az energia, és legfőképpen ADRENALIN, hogy írjak egy jó kis bejegyzést a hétvége eddigi történéseiről.

Reni szülinap + Vote 2012

Tegnap végül is itthon töltöttem a napot, mert nem sikerült összehozni a talit Nikivel (nem válaszolt az sms-emre...), de azért reggel még elmentem a Sainsburys-be, mert este mentünk (mint utóbb kiderült) Edgware-be, Reni szülinapját ünnepelni, úgyhogy venni kellett egy-két dolgot. De ezt leszámítva itthon evett a fene.

Leszokás

Kellemetlen írni erről, de most már ki kell, hogy írjam magamból. Gyakorlatilag mióta élek, azóta fennállt ez a problémám, amit az elmúlt hetek-hónapok alatt sikerült leküzdeni. Mondhatni úgy is, hogy “leszoktam”, bár ez azért nem egy alkohol-, cigi- vagy droggfüggőség volt, de nekem akkor is kellemetlen volt, hogy még huszonévesen is megvan.