Magyar étterem, Avengers, jobb idő

Az előző bejegyzéssel még nem ért véget a “magyaros hétvégém”, ugyanis itt, Angliában most hosszú hétvége volt, ugyanis május első hétfője mindig munkaszüneti nap (ún. May Day, ami gyakorlatilag az otthoni május 1-jének felel meg), úgyhogy nem kellett dolgoznom, főleg, hogy a fiúk sem voltak itthon, mivel az apjuknál aludtak vasárnap este, és majd csak hétfőn este érkeztek vissza.

Szóval a magyaros hétvége utolsó napján végre eljutottunk a Golders Green-ben található The White Swan Pubba, vagy ha úgy jobban ismerik a londoni magyarok, a(z egyik) Londoni Magyar Étterembe! Gina és Reni jöttek velem. Az idő nem igazán kedvezett a kinti programoknak (esett... -.-), úgyhogy adta magát az étteremben étkezés. A lányok rántott sajtot és sonkával és sajttal töltött csirkemellet ettek, míg én TÖLTÖTT KÁPOSZTÁT! Végre, (egyik) kedvenc ételem, és már legalább ezer éve nem ettem. Finom volt. J

Nem nagyon változott pozitív irányba az időjárás, úgyhogy egy kis gyaloglás után Gina hazaindult, míg mi Renivel beugrottunk hozzám néhány maradékért szombatról :D (Nutella, lekvár :P), majd mentünk tovább, Borehamwood-ba, ugyanis én 17.10-től mentem Dominikával megnézni moziban az Avengers Assemble című Marvel szuperhősös filmet 3D-ben. Megmondom őszintén, nekem nagyon bejött ez a film, noha nem láttam az összes benne szereplő szuperhős eddigi filmjét, viszont nagyjából tudtam, hogy kitől mire számíthatok, és akcióban nem is volt hiány, az biztos! Na és persze poénokban sem!!! Úgyhogy én mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a filmet, érdemes megnézni!

Úgyhogy ma kezdtük meg ezt a 4 napos hetet, egész jól ment a felkelés, és a reggeli rutin is, úgyhogy simán el tudtuk érni a 382-es buszt, majd szépen, lassan, gyalogolva jutottunk el a suliba a fiúkkal. Elégedett vagyok a mai napommal, legalábbis az estig terjedő időszakkal, ugyanis az előre eltervezett dolgaimat maradéktalanul megcsináltam. Délután megyek a fiúkért, 3.20-kor már ott is voltam, rendben össze is gyűjtöttem őket, majd megyünk ki a suliból, és a zebra előtt már jó sok szülő áll a gyerekével, néhánynak a kezében papír, vagy egy kisebb tábla, amelyeken a következő feliratok voltak: „Don’t take our railings!”. Ez azt jelenti, hogy „Ne vegyék el a korlátot!”, ugyanis, amikor az elmúlt hetek folyamán felújították az iskola bejárata előtti járdarészt, a járda szélén lévő korlátot, ami a főutat választja el a járdától, egyszerűen kivették, és nem tettek helyette semmit. És el lehet ismerni, hogy ez nem biztonságos ilyen sok gyerek esetén, sohasem lehet tudni, hogy éppen melyik gyerkőc gondol egyet, és kiszalad az útra, vagy teljesen véletlenül valaki meglöki, és neadjisten kiesik az útra. Ezért is protestáltak a szülők, és néhány percre mi is beálltunk a fiúkkal! J

Elmondanám, hogy délután már olyan jó idő volt, hogy simán kabát nélkül tudtam menni a fiúkért a suliba, és ez nem változott egészen késő estig (mert most már azért esett egy kis eső...). Egy kicsit hamarabb ettünk, ugyanis a japán tanulólánynak, Hitomi-nak hamarabb kellett elmennie, és akart enni, de végülis semmi extra kaja nem volt, csak bacont csináltam gombával, aztán azt összekevertük tésztával, és ennyi :D Az anyuka is hazajött közben, úgyhogy 6-an vacsoráztunk, majd elég sok mindenről beszélgettünk (közben „megjavítottam” a trambulint, mert szombaton, nem tudom, hogy miattunk, vagy más miatt, a körülötte lévő háló egy kicsit elszakadt :D :P).

Aztán este próbáltam Skype-on beszélni a családommal, azonban röpke 40 percig hol volt net, hol nem, mint a mesében, aztán amikor végre-valahára visszatért, a Skype kezdett el állandó jelleggel ledobálni úgy, hogy engem nem is hallottak... -.- Egy „picit” voltam csak ideges -.- Mindig ilyenkor szarakszik a net, amikor végre tudnánk beszélni Skype-on, és erre nem! Nem igaz! -.- :S De ahogy hallottam, nemcsak nekem vannak problémáim a Skype-pal, bár mondjuk ez engem egyáltalán nem nyugtat meg... Komolyan mondom, annyira ideges voltam, hogy el kellett mennem futni (mondjuk amúgy is tervbe volt véve), hogy egy kicsit kiszellőztessem a fejem. Jelzem, sikerült! :D