Nyugalom és békesség

Az elmúlt napokban (szerencsére) nem nagyon volt időm lazsálásra, mondjuk szerda volt egy kicsit lazább ilyen szempontból, mivel akkor összefutottam Annikával, hogy elbúcsúzzunk, mivel holnap utazik haza Németországba. Mondjuk még a találkozás előtt, majd utána is festegettem egy kicsit, de nem vittem nagyon túlzásba :P

Tegnap 6 órán keresztül festettem a kerítést, illetve a kertben lévő fadolgokat, amíg el nem fogyott a festék :D Két pozitívuma van ennek a festegetésnek: 1, pluszpénz, 2, szépen barnulok J Bár tegnap délutánra annyira kifáradtam, hogy azt hittem, állva elalszok :P, hát igen, a nap megtette jótékony hatását :D

A délutánok zökkenőmentesek, azért nem mindegy, hogy 5 gyerek van, vagy csak 2 v 3. Ezen a héten, hogy csak a két lány volt itthon, kb mint a béke és nyugalom szigete a lakás. Nem kell rohanni, én is vacsora után szépen lassan, lazán, ráérősen elpakolgatok, de még így sem tart sokáig :P A vacsorakészítést sem stresszeljük túl, ami van éppen a hűtőben, abból alakítunk valamit, oszt szevasz.

Tegnap este, olyan 9 óra tájékán, hazajött Exeterből a nagyfiú, ennek következménye a ma esti bébiszittelés, mivel ma este 7-től van/volt a Colston Hallban valami fellépés (asszem), így a lányokkal vacsiztam, majd elpakoltam, aztán ágyba tettem őket, igaz az elalvás nem ment egyből :P Jópárszor visszamentem, és elég sokáig nem aludtak, mindig beszélgettek, de egyszer ottmaradtam jónéhány percig, a sötétben, hogy ne beszélgessenek :P, és végülis azután nemsokkal már mindketten aludtak. A család többi tagja még nem ért haza, kitudja mikor fognak.

Ma sem unatkoztam napközben. Még az volt a szerencse, hogy reggel az apuka elvitte a lányokat a suliba, így lett egy plusz félórám, aminek a segítségével mindennek végeztem, amit elterveztem a mai napra. Ezeket csináltam: 8.30-9.30 – vasalás, 9.30-12.30 – takarítás a szomszédban, 12.30-13.30 ebéd, felporszívózás, felmosás, 13.30-14.30 – vasalás befejezése, 14.30-15.00 – hajvágás és zuhanyzás. Majd mehettem a lányokért, de most majdnem egyből jöttünk is haza, mert esőre állt az idő, és nem akartam kísérteni a múltat, elég volt múlt héten elázni jópárszor :P :D

Holnap napközben pakolok a bőröndökbe, mivel vasárnap ugye megyek Londonba, és a téli-, valamint a vastagabb cuccokat elviszem a kövi hostcsaládhoz, annyival is kevesebbet kell majd hazavinni. A nap másik fontos eseménye pedig 19.00 órától lesz esedékes, méghozzá a Harry Potter and the Deathly Hallows: Part II megnézése. Holnap este azért majd még beszámolok róla, hogy milyen volt!

Hazaindult az első fecske...

Mivel a statisztikából úgy látom, hogy van igény az írásaimra :P, ezért ma is rittyentek egy rövidke bejegyzést nektek J

Jelentem, befejeztem a kerítésfestést. :P Erre válaszul most délután mondta az apuka, hogy pályát tévesztettem (mert elég jó lett a végeredmény, csak nem mondom a saját munkámra, hogy k.rva jó, de amúgy az lett :D:D). Hát igen, meglátszik, hogy ha az embernek festő az apukája, és az elmúlt néhány nyáron be-besegített neki alkalomadtán. Ekkor nemcsak a kosz és a festék ragad az emberre, hanem valamiféle tudás. Mostmár bátran kijelenthetem Apa, hogy tudok annyit, hogy majd a jövőbeli lakásomat kifessem! Mivel mindig ezt mondtad, hogy ha már annyit megtanulunk tesómmal, hogy a saját lakásunkat majd kifessük, akkor már megérte, hogy mentünk veled dolgozgatni.

Igaz, 8.50-tól 13.10-ig alig-alig álltam meg, mert ma mindenképpen be akartam fejezni a kerítést (már csak néhány ilyen rönk van hátra, illetve lehet hogy még majd lefestek más kerítéseket is, de ez még a jövő zenéje), viszont 14.30-ra mentem a Coach Stationre, hogy elbúcsúzzak Maggie-től, aki ma utazik (még ebben a pillanatban is) haza Bulgáriába. Úgyhogy festés után gyors zuhany (a már-már „tradicionális” saját magamat megvágom borotválkozás közben), kaja, majd bicajjal irány.

Ott csatlakozott hozzánk még Sophie is, majd egy kávé mellett nevetve eltelt az idő az indulásig. Az első fecske (a bristoli csapatunkból) elhagyta a várost… Nemsokára sokan követik… :/

Ezután én Poundlandeztem, majd megvettem a jegyeket szombatra, a Harry Potterre, hogy biztosan legyenek, bár így este 7 óra után negyedóránként !!! lesznek vetítések, tehát egyszerre vagy 5 teremben biztos, hogy adni fogják a filmet. Mi durva bevétele lesz így már az első hétvégén is. Már nagyon várjuk!!! J

Még mielőtt hazaindultam, beugrottam a teszkóba is, majd a mai bicajozásom második felét is letudtam. Nem voltak itthon a többiek, én szépen lassan összehajtogattam a ruhákat, majd behuppantam a laptop elé.

A vacsorában most alig kellett valamit segítenem, így lejöttem a szobámba, és elkezdtem pakolgatni, vagyis szortírozni a papírokat, tehát hogy mi kell, mit akarok meghagyni, mit hagyok itt (ilyen térképek, szórólapok, stb.), úgyhogy mostmár ez is letudva. Ennyivel is beljebb vagyok, legalább nem szombaton kell majd ezzel is szórakoznom, amikor összepakolom a ruhámat. Előrelátó vagyok, mi? ;)

Holnap Annikával találkozok napközben, mivel ő pedig szombaton utazik haza, Németországba, így vele máskor már nem nagyon lenne lehetőség összefutni.

Visszaszámlálások

Gyakorlatilag utolsó fejezetéhez érkezett a bristoli évem, ugyanis egészen pontosan 10 nap múlva fogom elhagyni a várost… Eltelt ez az év is. Másik apropója a mai bejegyzésnek, hogy kb egy hónap múlva pedig megérkezek Londonba, hogy elkezdjem az ottani évemet J

Egyébiránt folyamatos emailkapcsolatban vagyok a leendő hostanyámmal, és most éppen arról folyik a diskurzus, hogy milyen ágyat szeretnék a leendő szobámba, ugyanis ott még jelenleg a legnagyobb fiú lakik, de ő át lesz paterolva  másik két fiúhoz a nagyobb szobába :P, és nekem lesznek véve (de legalábbis beszerezve) új bútorok. De ezt majd még most vasárnap ráérünk megbeszélni, miután jobban megnéztem, hogy mekkora lenne az ágy, így mennyi hely maradna a szobában, stb-stb. Amúgy elkezdtem egy nagyon maszek listát írni, hogy mi mindenem van itt, mivel két bőröndöt kell majd vinnem most vasárnap, mert a kb 3 otthon eltöltendő hétre nem kell olyan sok cucc, az idő rövidsége és maga az időjárás miatt, és hát amúgy is 3 bőröndöm van, azok közül meg nem akarnék egyet sem itt hagyni :P

A mai napom nagyrésze festegetéssel telt, ugyanis múlt hét kedden volt itt egy fószer, aki berakta az újonnan vett kerítéspaneleket, és azokat le kell festeni, én meg mondtam, hogy meg tudom csinálni. 1 panelt még múlt héten lefestett az apuka, így maradt még 9, ebből ma 4 nagyobbat lefestettem (3,5 óra alatt), remélem holnap sikerül befejeznem.

Holnap egyébként délután még találkozok Maggievel, aki holnap 3.30-kor indul Bristolból Lutonra, és előtte a Coach Stationön még egy búcsúkávéra összeröffenünk.

Btw, teljesen úgy fogok kinézni, mintha valami nyaralásról tértem volna haza :D

Most nézem, hogy már ezer éve nem linkeltem zenét nektek, úgyhogy most már éppen itt az ideje :P

Rossz idő: betegség; jó idő: jobbulás :)

Péntek reggel az előző két napi elázásnak köszönhetően nem gyenge megfázással keltem :S, ami egész napon át „boldogított”… Pénz szempontjából nem, viszont most a megfázás szempontjából örültem, hogy nem kellett menni a szomszédba takarítani, mert így legalább tudtam pihenni egész délelőtt. És, hogy a sorozat ne szakadjon meg, délután ismételten megáztam -.-, mivel mentem a lányokért, természetesen akkor kezdett el esni az eső, én meg magamnak nem vittem esernyőt, mert inkább elázok, csak tudjam fogni mindkét lány kezét, mert azért kiszámíthatatlanok (lásd egy korábbi esetet…)

A délután eltelt, alig vártam már, hogy vége legyen, mert nem voltam egyáltalán jól. Ittam a teákat, szedtem a gyógyszereket, este ugyanez, közben sorozatozás.

Így tegnap jó későn is keltem, nem terveztem, hogy megyek akárhová is, ilyen állapotban, pedig korábban még arról beszéltünk a többiekkel, hogy szombat este megyünk bulizni, dehát taknyosan nem az igazi :P Viszont a Forma1 időmérő után már elég jól voltam, így úgy döntöttem, hogy mégis bemegyek a városba, meg hát jó idő is volt. Úgyhogy a Starbucksban találkoztam Maggie-vel, Sophie-val és Mariával, aztán elkezdtünk filmezni, de nem sokáig tartott :P (szerencsére, mert a The Social Network-öt kezdtük el nézni, ami nekem nem igazán jött be első nézésre sem). Majd Sophie távozott köreinkből, majd mi egy-két boltba betértünk, aztán Castle Park, majd megint egy-két bolt :P, üldögélés a Cabot Circusben a lépcsőkön. Aztán mentünk a Bella Pizzába All you can eat-et művelni :D Ez volt Maggie utolsó hétvégéje Bristolban, ezért is akartunk még egyszer találkozni. Bár még kedden is fogunk, pont mielőtt utazik.

Szombat este egyébként a hostszüleim egy ilyen „Fish-partyt” tartottak, két ismerős pár jött, én meg pont a party kezdete előtt futottam be, úgyhogy besegítettem nekik, vagyis én fektettem le a lányokat, hogy nyugodtan tudjanak bulizni :D Kb éjfélig partyztak, akkor hallottam őket elmenni J

Ma is jól belehomorítottam az alvással :D, de azért a 13 órakor kezdődő Forma1 előtt már felébredtem :D Kb a futam felénél kezdtünk ebédelni, majd mondták, hogy délután mennek barbecue-partyra, és nem tudják mikor jönnek haza. Én meg gondoltam, hogy Forma1 után elmegyek sétálok egyet, kihasználva a szép időt, így nyugis tempóban elsétáltam egészen a Whiteladies Rd kb közepére, a Clifton Down Shopping Centre-ig, aztán ott leültem néhány percre, néhány fánkra :P, aztán szépen lassan indultam haza. Már majdnem hazaértem, mikor az egyik kereszteződésben láttam a családom megmaradt részét (mert ekkor már a nagyfiú nem volt itthon, mivel elment Exeterbe, ahogy már a korábbi bejegyzésben is említettem) kocsival elhúzni.

Jelentem, mára szinte teljes egészében elmúlt a megfázás, úgy látszik, szerencsére, ez egy ilyen rövid lefolyású betegség volt, amit nagyon nem is bánok, mivel jövőhéten ismét egész héten 20 fok fölötti idő várható, úgyhogy nem szerettem volna itthon dögleni a betegséggel küzdve :P Nem is fogok, szerencsére. Gyakorlatilag minden napra van már valami program :D, úgyhogy nem fogok unatkozni, holnapra egy kis festést terveztem, mivel felajánlottam az apukának, hogy lefestem a nemrég betett kerítéspaneleket, mivel azokra még semmilyen festék nem került, és hát nekem úgyis van időm, és gyakorlatom a festésben, úgyhogy bevállaltam.

FYI: mielőtt elköltözök Bristolból, még legalább egy videót fogok feltenni a blogra

2 hét múlva...

A tegnapi és a mai napban két közös dolog volt: esett az eső veszettül többször is a nap folyamán, illetve, hogy mindkét nap szarrá áztam ennek köszönhetően :P Mondjuk tegnap még bónuszként a kislányok is megáztak, mert pont akkor kezdett el szakadni, amikor jöttünk hazafelé a suliból délután… Ma pedig találkoztam már a bristoli au-pairekkel, és hazafelé jutott bőven az égi áldásból. Mondjuk annak most ittam meg a levét, hogy néhány hete megint leesett az első sárvédő, így konkrétan az arcomba kaptam a mannát a bicikli kerekéről :D És még most este is szépen rákezdett az eső. Na de ennyi elég is az időjárás-jelentésből szerintem.

Mi más történt mostanában? Tegnap csináltam rakott karfiolt. Nagyon ott volt a szeren :D Még ma is azt ettük a lányokkal, mert maradt bőven tegnapról. Ma este egyébként bébiszitteltem/bébiszittelek, mert a szülők a nagyfiúval mentek valami iskolai rendezvényre, így én vettem ki a lányokat a fürdőből, majd felügyeltem a felöltözést, fogmosást, majd végül olvastam nekik, és alvásidő lett. Viszont az egyikük nagyon nem akart elaludni, 20.25-kor már ágyba parancsoltam őket, az egyikük egyből el is aludt kb, de a másik még fél óra múlva is alig-alig akart. De azóta már minden okés. Amúgy olyan egy órája felmentem, hogy kikapcsoljam a cd-lejátszót, mert van, hogy hallgatnak németül meséket alváshoz, és mikor jöttem le, megláttam, hogy itt áll a kocsi, amivel mentek a többiek arra a rendezvényre. Viszont ők meg sehol. Azóta sem jöttek még haza, legalábbis semmi hangot nem hallok, nem tudom hol lehetnek. Valamelyik szomszédnál?! Talán… Majd kiderül. (Közben hazaérkeztek)

Arról még nem írtam, hogy jövőhéten ismét egy gyerekkel kevesebb lesz, mert a nagyfiú megy Exeterbe közel egy hétre valamiféle táborba, így csak 5-en leszünk itthon egészen jövőhét péntekig. Jövőhét pénteken pedig ismét bébiszittelnem kell, mert a fiúnak lesz a Colston Hallban koncertje (ha jól tudom), és azt mennek megnézni a szülők. Ez igencsak nagy szám, hogy a Colston Hallban fog szerepelni a fiú!

Mindjárt véget ér a bristoli kaland… :/

A döntés

Szombaton a korábban megbeszélteknek megfelelően jött Anita és Bogi Bristolba. Először Anitát vettem fel a vasútállomáson, szokásomhoz híven késve érkeztem :P, aztán visszasétáltunk Broadmeadhez, és a Primark előtt felszedtük Bogit is. Vettünk fánkot a teszkóban, majd a Broadmead felirat alatt szépen meg is ettük (én addig nem is ettem még aznap :P), majd kérésre a Primarkba is betértünk. Utána Anitának megmutattuk a Cabot Circust, és Broadmeadet, aztán szépen eltelt az idő, majd mielőtt indultunk volna vissza a házba, a teszkóban feltankoltunk. J

Nem volt itthon senki, mikor hazaértünk, a család vacsorára volt hivatalos a központba, de még mielőtt elindultunk volna a lányokkal bulizni, hazaértek. Az alapozás nagyszerűen sikerült :D, a lányok – ha szabad így fogalmaznom :P :D – kitettek magukért, mondjuk úgy, hogy én több megfontolásból is egész éjszaka magamnál voltam :P, a többiek so-so. Még a buli előtt, még itthon a két kislány is lejött a szobámba, aztán egy kicsit beszélgettek velünk. Bogi kérdezte is, hogy: „De hogyan tudod őket ÖSSZEkülönböztetni?” :D:D:D Egy másik kihagyhatatlan aranyköpés: Bogi: „Van egy fodrászom, aki csinálja a hajamat.”, Anita: „Magyarul?!” Mindkét lány tudta, hol van :P :D:D:D

A buli nagyon jó volt, a zenei összeállítás most volt az eddigi legjobb amióta a Syndicate-be járok. Alig-alig voltak fostos számok, és még régebbi klasszikus számokat is beraktak. Arról nem írok, hogy a lányok hogyan néztek ki, ez már legyen az ő dolguk :P Szóval jó volt a party, 3.45 körül hagytuk el a helyet.

Másnap, vagyis aznap, vagyis vasárnap reggel 8.00 körül kellett kelni, mert én a 10.30-as Megabusszal mentem Londonba, és még előtte el kellett készülődni. Minden okés volt, én bicajjal mentem a központba, a lányokat pedig ledobtam a buszmegállóba, ahonnan ők busszal indultak a centerbe. Elmagyaráztam nekik, hogy hol kell leszállni, de hát a hangover miatt egy kicsit elnézték, és néhány megállóval hamarabb szálltak le :P Még szerencséjük, hogy észrevettem őket. Majd még leültünk a városháza előtti parkban, majd egy kis idő után én elköszöntem tőlük, és indultam Londonba, hogy találkozzak két esélyes családdal.

Noha az nem kifejezés, hogy álmos voltam, mégis alig tudtam aludni a buszon. Nem tudom, mostmár buszon sem tudok aludni?! Nemcsak repcsin nem?! Hát nem tudom. A forgalom miatt kb 20 perccel később ért be a busz, majd még az Oysterre való feltöltésre is várni kellett jópár percet (több mint 10-et), majd szépen eltube-oztam a Finsbury Parkig, ahol írtam az anyukánakk, hogy ott vagyok, így jöhet értem. Neki 2 gyereke van, egy 7 éves lány és egy 3 éves fiú, egyedülálló szülő. Nyugodt, csendes kis környéken laknak, a gyerekek is rendesnek tűntek, egy-két perc után befogadtak. A kisfiú pont most bárányhimlős, remélem, én már voltam, és nem kaptam el! :P Még egy kis ennivalót is kaptam, majd játszottunk a hátsókertben, közben beszélgettünk. Nagyon rendesnek tűntek. Abban maradtunk, hogy majd beszélünk.

Ezután siettem a Caledonian Rd-ra, ahol a másik hostanyuka-jelölt egy fesztiválon segített az egyik barátjának/ismerősének, ezért csak ott tudtunk találkozni, viszont éppen csak, hogy össze tudtunk futni, mert 5 óra után ment még valahova máshova dolgozni, én meg néhány perccel 5 előtt értem oda. Majd leültünk egy buszmegállóba, és beszéltünk néhány percet. Ő is teljesen rendesnek, közvetlennek tűnt, elmondta, hogy miket ajánl, milyen előnyöket tud nyújtani, majd elmagyarázta, hogy hogyan tudok eljutni a házukig, merthogy mindenképpen szerettem volna legalább egy pillantást vetni rá, mielőtt döntenék. Ehhez a metrózás után még buszoznom is kellett, úgyhogy még egyszer kellett az Oysterre tölteni néhány fontot, hogy biztosan fedezze a rajta levő összeg az utazásaimat. Nem tudom pontosan, hogy mikor értem oda, de olyan fél 7 körül lehetett. A házat is könnyen megtaláltam, mert emlékeztem a pontos címre J Az egyik testvére volt otthon a három fiúval. Nagyon közvetlen volt a csávó, a gyerekek is. Igaz, egy kicsit rendetlen volt a ház, bár biztosan azért, mert nemrég költöztek oda a nagyfiú középsulija miatt, most szeptemberben fogja kezdeni, és közel kell lenni a középsulihoz, hogy bekerülhessen a gyermek. Beszélgettünk elég sokat a testvérrel, közben még befutott egy cserediák, vagy nem tudom, mi a jó szó rá, de végül is az, aki most néhány hétig náluk fog lakni, aztán az ottlétem alatt is lesz ott egész évben egy cserediák. A ház egyébként egy tipikus angol ház, kétszintes, sorház. Majd miután ágyba tette a srácokat, felajánlotta, hogy elvisz a legközelebbi Tube Stationre. Úgy is lett, de pont előttem ment el egy szerelvény, úgyhogy várnom kellett, és a következők, amik jöttek, pont nem jó felé mentek, így egészen 20.42-ig vártam a megfelelőre, ami viszont már nagyon necces volt azt illetően, hogy el fogom-e érni a coach-ot. A fejemben már B-terv gyanánt az is felmerült, hogy valahogy egy későbbi coachra kell majd jegyet vennem az állomáson, de valami csoda folytán elég hamar Embankment-nél termett a Northern Line-os Tube, ahonnan pont át tudtam szállni egy éppen érkező szerelvényre, ami elvitt Victoriáig, igaz onnan ismételten csak futva tudtam elérni a coach-ot. De legalább elértem :P :D 4 perccel a busz indulása előtt értem oda :P Ez már ilyen tradíciónak tekinthető, hogy mindig futok a Coach Stationra, mert mikor Párizsból jöttünk/jöttem haza, akkor is, 2 perccel az indulás előtt értem oda a buszhoz :D De legalább nem kellett ott várnom :P

Hasznos és sikeres volt az utazás, ugyanis a tegnapi nap folyamán eldöntöttem, hogy melyik családhoz megyek. Mindkét család nagyon szimpatikus és barátságos volt, így ha az interneten és telefonon folytatott kommunikáció alapján kellett volna döntenem, határozottan nem tudtam volna állást foglalni, mivel mindkettő ajánlott jó dolgokat, de végül az egyik olyat ajánlott, amit a másik nem tudott, így ez megkönnyítette a döntésemet. Ez jelen esetben a Zone 2-3-ra érvényes Travelcardot jelenti, valamint azt, hogy legalább a mostani visszautamba fizet £100-ot a repjegybe. Az au-pairek tudják, hogy mit jelent, hogy fizetik majd a Travelcardot, mivel Angliában nagyon drága a közlekedés, és így ez egy óriási segítség lesz. Szóval a választásom a 3 fiús családra esett. Jövő hétvégén megyek ismét Londonba (mert már régen voltam :D :P), hogy elvigyek 1 v 2 bőröndöt a nyáron nem igazán szükséges cuccaimmal megpakolva, hogy feleslegesen nem hurcoljam azokat haza majd július 21-én.

Annyira eltelt az idő, hogy már csak 16 nap van hátra a bristoli majd’ egy évemből. Ebben a 16 napban a következő biztos pontok látszanak jelenleg:

-    Bébiszittelés most csütörtökön, és jövő hét pénteken

-    Buli most szombaton és (valszeg) jövő szombaton

-    London jövő hétvégén

-    Harry Potter megnézése moziban :P jövőhétvégén v azután (de még Angliában mindenképpen)

Okézsoké

Ha jól emlékszem a keddi napról írtam utoljára (az oxfordos bejegyzést leszámítva), úgyhogy folytatom a szerdával.

Szerdán nem volt suli a lányoknak, mert a tanároknak volt valami továbbképzés, vagy mi, úgyhogy itthon maradtak velem. És az apukával. Mivel szegénynek még mindig nagyon fájt a bal vállánál az ízület, izom, vagy valami, úgyhogy ha azt mondom, hogy elég megfontoltan mozgott, akkor egyáltalán nem túlzok, sőőt! Úgyhogy hogy tudjon napközben egy kicsit pihenni, délelőtt elmentem a lányokkal a közeli parkba, ahol kivételesen fagyizhattak (az apjuk adott rá pénzt :P, mert amúgy nincs megengedve nekik, csak nagyritkán), és vagy 2-3 órát voltunk is ott. Majd hazajöttünk, egy kicsit voltunk itthon, majd elkísértem őket az egyik iskolatársukhoz 2 órára, ahova 4.45 körül mentem értük.

Vacsorát szerda lévén én készítettem, de mivel nem volt itthon hús (mert az apuka egyszerűen elfelejtett venni hétfőn, mikor teszkózott…), így improvizálnom kellett valamit a rendelkezésre álló zöldségekből és más ételekből. Végül is rizst csináltam, illetve egy ilyen zöldség mixet, amibe tettem káposztát, paprikát, paradicsomot, sárgarépát, bazsalikomot, lilahagymát, spárgát, megöntöztem olivaolajjal, egy kis fűszerkeverék, bors és kurkuma is került bele, és az egészet megpároltam. Illetve még a maradék levest megmelegítettem, hogyha véletlenül valakinek nem ízlene a másik, akkor legyen B-terv. Azt hiszem jól sikerült az improvizáció, a szülők kérdezték is, hogy hogyan csináltam, de mondtam, hogy csak improvizáltam J

Mint ahogy csütörtökön reggel megtudtam, szerda este az anyuka hozott egy csomó gyógyszert az apukának, illetve valamilyen kezelést is alkalmazott a vállán, és csütörtökre mintha kicserélték volna a hostaput. Gyakorlatilag teljesen eltűnt a fájdalom, így már simán tudott menni dolgozni, biciklivel. Az anyuka csütörtök lévén nem ment munkába, én viszont nem voltam itthon, hanem a szomszédba mentem segédkezni. Végülis most is takarítani kellett, mivel a hátsókertben lévő faburkolatot kellett jól megtisztítani, lemosni, lefertőtleníteni, majd megint lemosni. Ezt csináltam csütörtökön. Délután meg olyan jó idő volt, hogy kiültem a hátsókertbe a padra olvasni, és napozni :P Majd az anyukával hazajöttek a lányok, és jöttek oda egyből gyakorlatilag, hogy olvassunk :D Mostanában teljesen változatos az olvasás velük. Van amikor úgy megy, mint az ágybavizelés, olyan szaporán, máskor meg kínszenvedés az egész. Egyre több könyvet szoktak mostanában már hazahozni, így mire a sokadik könyv végére jutunk, már jól lefáradok -.- :P Meg persze ők is.

Csütörtök este csak a két kislánnyal ettem együtt, mert a nagyfiú egyik barátjánál evett, az anyuka ment valami étterembe este, az apuka pedig később ért haza.

Ma ismét mentem a szomszédba, hogy lefessük a deszkaburkolatot. Vagy legalábbis elkezdjük lefesteni, mert egyrészt nem volt elég festék, másrészt az időbe sem fért volna bele, mert kb 3 órán át festettem/festettük, viszont jó, ha a felénél járunk… De megérte, hogy mentem, mert legalább pénzt kerestem, a szép napsütésben barnultam (de legalábbis égtem egy kicsit :D :P), és így ma este nyugodt szívvel mehettem el itthonról :D Igen, nem voltam itthon, mivel péntek estére az anyuka Ladies Party-t szervezett. Nem volt kimondva, hogy jó lenne, hogyha elhúznám a csíkot, de hát gondoltam én, hogy úgy az igazi, hogyha nincs itthon férfiember :P :D Úgyhogy úgy döntöttem még hét közben, hogy akkor ebből mozi lesz, és a Transformers 3, lehetőleg 3D-ben. Úgy is lett. 22.45-kor!!! Kezdődött a film :D, csak az akkori 3D-s verziót tudtam elérni, de mondjuk azt bőven, mert nem sokkal 8 óra után indultam el itthonról, majd megvettem a jegyet, beültem a Bella Pizzába enni, majd sétáltam egy kört a városban, megnéztem, hogy gyalog (nagyon nyugis, lassú tempóban) milyen messze van a Temple Meads vasútállomás. Jelzem, kb 20 perc. Broadmeadtől. De ennél csak kevesebb, hogyha normális tempóban megy az ember.

A Transformers 3-ról. Nem volt semmi extra elvárásom a filmmel szemben. Hogy is lehetne, hogyha robotok gyakják egymást benne hosszú percekig?! Szerintem ez a Transformers-sorozat tipikusan ilyen agykikapcsolós filmélményt kínál. Ezt szerintem most is hozta a film, bár egy kicsit hosszúra nyúlt véleményem szerint. Azért is jó volt, hogy ma is mentem a szomszédba dolgozgatni, mert a ma ott keresett pénzemből kapcsolódtam ki ma este J

A hétvégéről pedig: szombaton, ahogy már korábban megírtam, jön Anita és Bogi, aztán bevesszük a várost. Vasárnap pedig ismét irány London, remélhetőleg legkésőbb vasárnap este megtalálom a következő hostcsaládomat! Addig is legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít!