10 nap, már csak 10 nap!

Péntek 13-a volt múlt héten. Ez nekem egy kicsit későn esett le, de mondjuk tökmindegy, mert nem vagyok babonás (annyira :D :P), úgyhogy nem oszt, nem szoroz.

Ahogy írtam még az előző bejegyzésben, pénteken este Judittal főzőcskéztünk, vagyis egészen pontosan sütögettünk. Na jó, egészen pontosan ő sütött :P, én csak a szemmértékemmel segítettem az ügynek (ami, mint utólag kiderült, nem az igazi :P), mivel nincs mérlegünk, ahogy már korábban megénekeltem. Ugye a rakott krumpli adott volt, mert azt csináltam a családnak is, és végül túrós pogácsa mellett tettük le a voksunkat. És hogy miért nem az igazi a szemmértékem?! Mert valószínűleg kevés sütőport tettünk bele a tésztába, ami amúgy az én reszortom volt :P :D, és emiatt nem egészen emelkedett fel a sütőben a tészta, hanem lapos maradt. Viszont nagyon jó lett!!!

Szombaton egy mini magyar aupair-talira voltunk hivatalosak. Queensway állomásnál találkoztunk, természetesen mi késtünk :P :D (mi értünk oda legkésőbb :P). Jött Gabi is, és ideadott nekem egy nagyhalom olimpiai jegyet ^^. Hát én azóta oda meg vissza vagyok :D. Igaz, hogy a most nálam lévő 8 olimpiai jegyből csak 2 az enyém, de akkor is milyen jó érzés már ennyire jegyet egy kézben tartani!

Jaaa, és hogy mit csináltunk a tali alkalmából?! Először elmentünk a hostelbe, hogy a lányok becsekkoljanak, majd a Queens Ice Rink and Bowl nevű helyre mentünk, ahol szavazás után a jégkorcsolyázásra szavaztunk! Ez azért nagy szó, mert én még életemben nem jégkoriztam, szóval huhú volt nekem :D :P. Szerintem nagyon jó ár volt a jégkoriért, mert 12.50 fontot fizettünk korcsolyabérléssel együtt, és gyakorlatilag addig lehettünk ott aznap, ameddig nem zártak. 8-an voltunk amúgy a talin, rajtam kívül természetesen mindenki lány, és hát szégyen, nem szégyen, én voltam a legbénább :D, pedig még rajtam kívül is voltak mások, akiknek ez volt az első jégkorizás. Most jön a kifogáskeresés :P :D: azért sem mertem gyorsabban menni, mert vigyáznom kellett a bokámra, ami még a paintballozás közben ment ki, mert azért néha még érzem, és ha úgy sikerült volna elesni, akkor bizony kegyetlen fájdalmaim lettek volna. De szerencsére nem estem el, bármily hihetetlen is, csak egyszer-kétszer, mikor már éreztem, hogy nem tudok lábon maradni, letérdeltem gyorsan, vagy még a palánk után kaptam. Lényeg a lényeg, túléltem, de elmondhatom, hogy nem az én sportom.

Miután itt végeztünk, beültünk egy közeli Burger Kingbe, megebédeltünk, vagy mi, ettünk, az a lényeg, és innen a többiek útja a Starbucksba vezetett, míg mi Judittal jöttünk haza, hogy időben visszaérjünk az esti bulira egy gyors átöltözés után. Eredetileg a Tiger Tiger-be mentünk volna, viszont mi is éppen hogy csak beértünk 9 előtt (amikor még ingyenes a belépő oda szombaton), így javaslatomra, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Piccadilly Institute-ot, hogy hátha tudunk még gyorsan csinálni egy guest list-et, és így oda 10-ig ingyen bejuthattunk volna. Nem tudtunk, de végül oda bementünk még ingyen, így vártunk-vártunk –vártunk a többiekre...

Majd miután megjött Edina és Kitti, 10 előtt még bejöttek, így csak 5 fontot fizettek, majd kimentünk, hogy vegyünk valami alapozószert, aztán alapoztunk. Közben csatlakozott hozzánk Csaba is, Jani és Balázs barátja, már voltunk egyszer-kétszer bulizni, de megint megtaláltak a rend éber őrei :P, és mostmár elmondhatom, hogy fejlődtek, mert a nyitva lévő piásüvegekből kiborították a tartalmat... De még volt nekünk, úgyhogy no para volt. Több szót nem is vesztegetnék erre a részre, elég legyen annyi, hogy nekem „annyira jól” sikerült az alapozás, hogy utána már nem mentünk vissza bulizni, hanem kénytelenek voltunk hazajönni (=Judit támogatott engem haza... :$ Sorry). Éééés, miután hajnal 3 előtt hazaértünk, megszokásból beletúrtam a zsebemben, és észrevettem, hogy valahogyan a zsebembe került Edina személyije és hosteles belépőkártyája -.- K.rvajó... Mert így tuti volt, hogy vasárnap reggel mehetek megint a központba, hogy odaadjam nekik a cuccost. Nem is aludtam sokáig, 7.30 körül jött is a telefon, hogy 9 körül ott lesznek, úgyhogy indultam is. Mondhatom, nagyszerű vasárnapom volt :S. Judit 11 után indult egyik külföldi ismerősének a búcsúdélutánjára, úgyhogy egyedül maradtam. Így szépen, lassan megfürödtem, és csak döglöttem :P :D. Este 9 körül már ágyban is voltam.

És hétfőn végre megkezdődött az utolsó sulis hét a fiúknak!!! Juppppiiii! Ez azért jó, mert így jövőhéten végre nem kell korán kelni, hanem lehet aludni bármeddig :P :D. Az anyuka egyébként már végzett a sulijában, viszont most van Summer School, azaz ilyen előkészítőféleséget tart az általános suliból „ballagóknak”, akik a következő tanévet már az ő sulijukban fogják kezdeni, szóval azért reggelente én viszem a fiúkat, és eddig én is mentem értük délutánonként.

És el sem hiszem, de 10 nap múlva ilyenkor már javában zajlani fog a 30. Olimpia megnyitóünnepsége!!! Már lehet visszafelé számolni, vágni a centit, vagy kinek hogy tetszik jobban. Én kemény felkészülésben vagyok a rendezvényre, lesz minden, mi szemszájnak ingere: zászló(k), szurkolói póló, szurkolói sapka, és ma megérkezett a festék is, ami jónak néz ki! Nagyon jónak néz ki! ;) (Már csak a két kézijegynek illene megérkeznie :P)

Biztos említettem már, hogy július 8-ától új tanulónk van, egy francia lány, aki, mondjuk ki, mintha nem is élne itt. Kb reggelente látjuk, éppen egy asztalhoz leül velünk, mikor eszünk, délutánonként már bőven vacsora után ér haza, így mindig egyedül eszik, és kb alig (=egyáltalán nem) szól hozzánk. Nem túl nyitott személyiség. Bár úgyis csak 2 hétig van itt, szóval most hétvégén már el is húzza a csíkot... és jön vissza a japán csaj.

Egyébiránt nagyon úgy fest, hogy az elkövetkezendő hónapokban költözni fogunk, ugyanis ahol most lakunk, annak a háznak a landlady-je túl sok albérleti díjat kér ezért a f.s házért, mert elég sokminden nagyon régi benne, és kész csoda, hogy még kitart :P Tegnap napközben pedig egy csávó jött, és az alábbi táblát tette ki a házunk elé:

Úgyhogy ez a helyzet jelenleg, kész passz.