Eredetileg
úgy akartam, hogy egy nagy bejegyzésben írom meg a december 5-e óta eltelt
eseményeket, azonban Word-ben 13 tömör oldal lett, így nem akartam, hogy
egyszerre túl sok legyen, ezért részletekben osztom meg veletek a történéseket.
Íme az első rész :)
December
5-ére, szerdára az anyuka megkapta a szabadnapot, így ott tudott lenni végig a
költöztetésnél, ami azért eléggé fontos volt, mivel a kert hátsó részében lévő
kamrában lévő dolgok közül kb. csak ő tudta, hogy mi az övéké, és mi a tulajé,
tehát hogy mit kell vinni az új házhoz, és mit nem. Reggel egyébként ő vitte el
a fiúkat a suliba. A tervek szerint 9-re jöttek volna a költöztetők, azonban
már 8.45 körül oda is értek, így annyival hamarabb tudták elkezdeni a
bepakolást. Két közepes teherautóval jöttek összesen 4-en. Időközben az anyuka
is hazaért, így legalább már ketten álltunk ott, mint a hülyék, mert ugye
nekünk nem kellett csinálnunk semmit igazándiból... :D Ezért, hogy ne egész nap
a huzatban álljunk, délelőtt elmentünk kivenni a maradék pénzt, ugyanis
készpénzben fizettük ki a költöztetőket. Már kedden is elég hamar, körülbelül 5
óra alatt összepakoltak a költöztetők, és szerdán is körülbelül ennyi időbe
telt maga az át- és kipakolás. Amíg ők pakolták le a cuccot a teherautóról, mi
elugrottunk a Morrison's-ba, hogy bevásároljunk, legalább néhány fontosabb
dolgot a maradék néhány napra a hétvégéig. A költözetőknek mindössze néhány
maradék cuccért (virágok, biciklik, barbecue-k, stb) kellett visszamenni a régi
házba, és én mentem vissza velük, mivel az anyuka ment a fiúkért a suliba. A
visszaúton láttam is elindulni. Miután tényleg mindent lepakoltak a
teherautóról, körülnéztem, és úgy döntöttem, hogy nekiállok kipakolni a
konyhát. Már délelőtt megbeszéltük az anyukával, hogy a konyhák és a fiúk cuccai
a prioritás a kipakolás során, úgyhogy ezért is álltam neki. Egész sokat
sikerült kipakolni, a nap végére már egészen konyha alakja, érzete lett a
konyhának, így tudtunk is ott vacsizni. Mivel net ekkor még nem volt, már
előtte megnéztem, hogy hol tudom nézni szerda este a Juventus Bajnokok
Ligája-meccsét. Találtam is bárt Great Portland Street környékén, ahol
nagyképernyőn adták a meccset, viszont annyira fáradt voltam, hogy alig vártam,
hogy egyáltalán bedőljek az ágyamba. Viszont szerencsére mégis tudtam netet
csiholni, ugyanis a telefonomon van internet, és csak be kellett állítani, hogy
Wi-Fi hotspot legyen, így tudom használni a telefon internetét a laptopon. Így
legalább a felnőttek tudnak netezni, mert az anyuka is ugyanígy tudja használni
a saját telefonja netét a laptopján, de legalább a fiúk nem tudnak még
állandóan a neten lógni :D :P. Szerencsére a Juventus megnyerte a meccset, így
továbbjutott a csoportból, és még az is lehet, hogy ismét Londonba jönnek
játszani jövőre, de ez még a jövő zenéje...
December
6-a, csütörtök volt az első nap, amikor innen kellett buszoznunk East
Finchley-be, a két kisebbik fiú sulijához. A nagy is jött velünk, mert ugyanaz
a busz kell neki is innen, mint nekünk, és mivel még nem tudta, hogy hogyan tud
eljutni a suliig, így magától értetődő volt, hogy jön velünk reggel. A
legközelebbi buszmegálló 3 perc gyaloglásra van, ott felszálltunk egy buszra,
amivel mentünk 3 megállót, majd a jól bevált 382-esre, amivel a nagyfiú is
éppen beért a suliba, illetve mi is éppen a két kisebbel. Első buszozásnak nem
is volt olyan rossz. Amúgy ezen a napon nem voltam a legjobb állapotban, rázott
a hideg reggel, illetve még éreztem a torkomat is, úgyhogy nem voltam jól. De
Wood Green-be el kellett mennem ajándékügyben, így olyan 11 körül értem haza,
és kb azután egészen délutánig az ágyban laptopozva pihentem. Délután úgy volt
megbeszélve, hogy megyek a 382-essel, aztán a nagyfiú sulijánál felszáll ő is,
és együtt megyünk onnan a két kisebbért, hogy megmutassam a nagyfiúnak, hogy mégis
merre kell mennie, hol kell fel- és leszállnia, illetve hasonló finomságok. A
terv jó volt (mármint hogy ugyanazzal a 382-essel megyünk), azonban én
sikeresen keresztbehúztam a számításokat, ugyanis busszal akartam volna menni a
382-eshez, és sikeresen lekéstem :P :D. Tiszta szerencse, hogy tudtam, hogy
Arnos Grove állomásnál van egy taxistársaság, így vettem ki pénzt, majd taxival
mentem utamra. A cél az volt, hogy hamarabb odaérni a nagyfiú sulijához, mint a
382-es, de hát ez halva született ötlet volt, ugyanis közben én néztem a
telómon neten, hogy mégis mikorra ér abba a buszmegállóba a busz, és már bőven
el is hagyta, mire mi odaértünk. Öröm az ürömben, hogy a nagyfiúnak volt annyi
esze, hogy nem szállt fel a buszra, mivel nem látott rajta! Szóval így
szerencsésen végződött az eset. Utána elmentünk a két kisebb fiúért, majd haza.
Ekkor sem volt túl meleg, mivel elég erőteljesen fújt a szél :S. Szóval egy
érdekes délutáni school run-on voltunk túl :D :P.
Pénteken
az volt az eredeti terv, hogy az Arnos Parkon keresztül megyünk Arnos Grove
állomásig, ahol szintén megáll a 382-es, és ott felpattanunk rá, viszont a
középső fiú tökölésének "hála" oda már felesleges lett volna
elindulnunk, így gyalog mentünk a másik irányba, hogy New Southgate-nél
elcsípjünk egy 221-est, ami még szintén jó, csak egy kicsit távolabb esik a
megállója a jelenlegi házunktól. Ilyenkor - mikor sietni kell -, én átmegyek
hajcsárba, azaz állandóan mondom a fiúknak, hogy "Ne lassíts!",
"Gyorsabban!", "Gyerünk!", illetve hasonlókat, mivel nem jó
dolog késni (mondom én, aki mindig késik -.-), főleg a fiúknak nem a suliból.
Ismét felvéve történetem valahol New Southgate-nél elhagyott szálát, mentünk,
mendegéltünk, én természetesen közben csekkoltam, hogy még mennyi idő, mire
odaér a 221-es, és pont el is értünk volna egyet, azonban a fiúk észrevették,
hogy a 382-es, amit amúgy korábban lekéstünk (:D), ott áll a 221-es mögött, így
arra szálltunk fel. Azért érhettük el, mert általában Arnos Grove-nál áll 2-3
percet, mire mindenki le- és felszáll, illetve utána a házak között megy (Hail
and Ride Section), így ez még plusz néhány perc. Így volt lehetőségünk -
tudtomon kívül - elérni a buszt. Na mondjuk fantasztikus volt már 15 perc
sétával kezdeni a napot. És még ugye utána miután leszálltunk a buszról, azután
is jöhetett egy pihentető 15 perces séta a kicsik sulijához. Így kell indítani
egy napot :P :D Majd a suli után mentem Southgate-be, ugyanis előző nap
megérkezett az Ebay-en vásárolt 4 db London Eye-jegy, azonban pont nem voltam
itthon, amikor kihozták volna (8.30-kor reggel...), és Southgate-ben tudtam
átvenni a csomagot. Ez volt az első alkalom, hogy Southgate-be eljutottam,
mivel eddig eléggé kiesett nekem az a rész, de mostmár van 2 busz, illetve metró
is, ami innen, a közelünkből arra megy, és mivel ott van egy nagy Asda, illetve
egyéb más boltok is, biztos, hogy még jópárszor fogok arra tévedni...
Péntek
napközben végre rászántam magam, hogy át- és berendezzem a szobámat. Kezdődött
az ággyal, ugyanis a költöztetők voltak olyan "ügyesek", hogy nem
kérdezték meg, hogy hogyan akarjuk az ágyat, merre nézzen, hanem berakták,
vagyis összerakták úgy, ahogy ők jónak gondolták, és természetesen az pont az
ellentétes irányba nézett, mint ahogy logikus lett volna, és ahogy én szerettem
volna. Ez jó kis manőver volt! :D Mivel a szobám kisebb, mint az előző házban,
ezért ágyneműt és matracot ki kellett raknom, aztán kezdődhetett a művelet!
Mindjárt mutatok képet, hogy hogy néz ki a szobám, és hogy hogyan kellett elfordítanom
az ágyat, de az ágytámla miatt nagyon-nagyon-nagyon neccesen tudtam egyedül
megfordítani. Várhattam volna délutánig, de nekem ez kellett, hogy legalább egy
kicsit be legyen rendezve a szobám, ugyanis szerdán és csütörtökön marhára nem
voltam jól, és ezt nem csak a kialakulóban lévő betegség miatt mondom, hanem
azért is, mert utálok bőröndből élni. Én, amikor hazautazok 2-3-4 hétre, akkor is mindig első dolgom, hogy
kipakolom a bőröndömet. Most is erre volt szükségem, mert utána sokkal jobban
éreztem magam, mint előtte. Helyére került az ágy, aztán az asztal (ezt később
raktam össze rendesen), a nagy szekrény már ott volt, aztán délután, miután a
nagybácsi hazahozta a fiúkat, segített egy kisebb fiókos szekrény felhozásában.
Tudni kell a szobámról egyébként, hogy ahogy bejövünk az ajtón, jobbra van egy
kis 90x60 cm-es rész, ami olyan 60 centire meg van emelve, mivel csak így
tudták megoldani a lépcsőt, hogy ez így legyen. Szóval ezt a fiókos szekrényt
erre a "magaslatra" tettük fel, így legalább már használva is van ;)
:).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése