Azért
jó látni, hogy noha már múlt hét csütörtök óta nem írtam egy bejegyzést sem,
ugyanúgy megnézitek, megnyitjátok a blogomat és - valószínűleg - a régebbi
bejegyzéseket olvassátok. Tegyetek is így! ;) Én meg próbálom fenntartani a
bejegyzések írását. Van is mit most bepótolnom, úgyhogy neki is kezdek.
Egészen
péntekig kell visszamennem, mert ugye azóta nem írtam bejegyzést. Aznap csak
reggel kellett elvinnem a fiúkat, délután a szokásos menetrend szerint
zajlottak a dolgok, azaz nekem nem kellett kimozdulnom, mivel a nagybácsi ment
a fiúkért. Így én - akárcsak csütörtökön - ekkor is legfőképpen a Juventus-os
cikkek fordításával ütöttem el az időmet. Még mindig a http://juventusfc.hu/
oldalra írok, csak hogy mindenki tudja. ;) :)
Judittal
csak szombaton találkoztam, amikor is délután mentünk Renihez, mivel a
hostcsaládja elutazott egy esküvőre, így teljesen egyedül lett volna otthon,
ezért összejöttünk néhányan egy ebédre és filmnézésre. 7-en gyűltünk össze,
Reni, Gina és Luca készítették az ebédet, ami babgulyás lett, míg a desszert a
Reni-féle túrógombóc. Hát, meg kell mondanom, hogy már nagyon hiányzott egy jó
kis babgulyás, és ez tényleg nagyon-nagyon jóra sikeredett, kétszer is szedtem
belőle. Majd miután befejeztük, a Gettómilliomos, majd az Apafej következett.
Mondjuk már láttam mindkettőt, de a Gettómilliomos még mindig egy nagyon jó
"feelgood movie". Mondjuk azért jó lett volna Activity-zni is...
Este
pont lekéstük a buszt hazafelé, és mivel a következő busz több mint 30 perc
múlva jött, ezért úgy döntöttünk, hogy gyaloglunk, aztán majd egy következő
buszmegállóban megállunk. Sétáltunk is majd' 20 percet, majd megálltunk a
buszra várva. Felmentünk, majd mielőtt szálltunk volna le Barnetben, hogy
átszálljunk a 184-esre, elindultam lefelé, de még fent voltam az emeleten, és
pont kanyarodott a busz, én meg szó szerint ledőltem az egyik székbe! :D Jót
röhögtünk rajtam :P :D. Még tiszta szerencse, hogy nem eggyel előbbi
székpárosba essek bele, mert ott pont ült egy csávó. :P De nem ez volt a
hazautazás legérdekesebb része. Ugyanis néhány perc múlva megjött a 184-es,
amire felszálltunk, majd mielőtt indultunk volna, még három fiatal
afro-amerikai srác is felszállt, de a jegyükkel volt probléma, így azért 1-2
percet még eltöltöttünk itt. De a "java" még csak ezután következett.
Ugyanis valahol East Barnetben járhattunk a 184-essel, amikor az egyik
megállóban ismét volt valami probléma két csávóval, mert az egyiknek nem volt
pénze az Oyster-én, így megint álltunk egy kicsit, ami pont elég volt arra,
hogy egy csávó dühösen felszaladjon a buszra - mint utóbb kiderült - a fia
telefonját keresve, de úgy ment oda a busz végében ülő három afro-amerikai
fiatalhoz, hogy ti loptátok el a telefonját?! De közben a három srác már
megpróbált leszállni, a csávó is ment utánuk, elkapta a grabancukat, igaz, az
egyik srác még fennmaradt a buszon, majd leszállt a buszsofőr is, mert hogy így
nem mehet tovább a busz, hogy ilyesmi történt rajta... Aztán mondta a csávónak,
hogy a CCTV-n megvan a felvétel, hogy mi történt, de aztán valahogy csak
előkerült a telefon a busz hátuljából, így a kis intermezzo után mehettünk is
tovább... Hát, mit ne mondjak, érdekes volt... -.-
Vasárnap
itthon maradtunk, nem mentünk sehova, így eldöntöttük, hogy megpróbáljuk
kitalálni, hogy milyen fényképezőgépet vegyen Judit, merthogy mindenképpen
akart egy újat, mielőtt megyünk Milánóba. Már korábban is nézegettük, és végül
úgy döntöttük, hogy Amazonról rendelünk egy Fujifilm Finepix S4500 megnevezésű
kamerát. Mindjárt be is teszek róla egy képet, hogy mégis hogyan néz ki. Keddre
volt várható a kamera megérkezése Judithoz, mert oda rendeltük.
Még
a memóriakártyákat is megrendeltük ekkor, mivel volt egy nagyon jó akció
Ebay-en, 2 db 16 gigás SD-kártya került 12.60 fontba, így nem is volt kérdés,
hogy ezt megveszem. Úgyhogy ezen is túl voltunk, és már csak
elemre+elemtöltőkre, valamint Juditnak fényképezőgép-táskára volt szüksége. De
ezeket későbbre hagytuk, majd azután akartunk ezzel foglalkozni, miután
megérkezik a fényképezőgép. Ja, majdnem elfelejtettem, hogy vasárnap adott
nekem egy nagyon-nagyon jó felsőt Judit csak úgy, mert meglátta a boltban,
amikor elment vásárolgatni. Természetesen Juventus-os :)
Hétfőn
az anyuka nem ment dolgozni, pedig akart, de mondta, hogy nem érzi túl jól
magát, valószínűleg lázas, rázza a hideg, én meg mondtam neki, hogy nehogy már
így bemenjen dolgozni, még akkor sem, hogyha segíteni kell a diákoknak, mert
nem éri meg. Úgyhogy itthon maradt végül. De azért reggel még én vittem a
fiúkat. Majd miután ledobtam a fiúkat, mentem North Finchley-be, feladtam egy
levelet a postán, ezután pedig a Kelet-Londonban lévő Leytonstone-ba vezetett
az utam. Ugyanis itt van egy magyar bolt, ahol lehet vásárolni Norbi Update-es
termékeket, amiket Barbi születésnapjára szántunk, és mivel hétfőn volt a
szülinapja és ekkor akart találkozni délben Camdenben, úgy döntöttem, hogy
elmegyek előtte a boltba bevásárolni, majd egyből onnan megyek is Camdenbe. Az
ajándékot egyébként Reni, Timi, Judit és Én közösen adtuk neki. A boltban amúgy
még vettem egy sonkát is húsvétra! ;) :)
És
hogy mi volt a déli camden-i találkánk apropója?! Már korábban is kérdezgette
Barbi, hogy mit lehetne csinálni a születésnapján, ami igazán emlékezetes
lenne. Aztán vasárnap este írt egy sms-t, hogy van-e kedvem elkísérni Camden-be
TETOVÁLTATNI?! :) Mondom, persze. A Nemesis Tattoo-ba mentünk (a magyar
tetoválószalon, ahol a magyar eseményekre is lehet jegyeket venni), ahol nagyon
készségesek voltak a srácok, és egy kb. negyedórás várakozás után, mialatt
nekikészült a srác a felvarrásnak, mehettünk is lefelé. Nagyon jól bírta Barbi
a tetoválást, annyira nem is nagyon fájt neki, így egy tetoválással gazdagabban
tért haza. :) Még mielőtt hazaindultunk volna, azért beültünk egy gyors kávéra
a Starbucks-ba. Szerencsére közben jött az sms, hogy az anyuka jobban van, így
ő ment délután a fiúkért, nem kellett hazasietnem. Még Wood Green-ben is
vásároltam egy kicsit, de még így is hazaértem a school run előtt, mielőtt az
anyuka indult, így utána már lazulás volt nekem.
Ahogy
már korábban említettem, a fényképezőgépet keddre ígérték, ugyanakkor egész nap
nem érkezett meg. És mivel én fizettem (nem is keveset, igaz a magam hibájából
-.-) az Amazon Prime-ért, ami azt jelenti, hogy a legtöbb termékre 1 (nagyon
max 2) napos kiszállítást garantál, így elvárhatom, hogy időben megérkezzenek a
rendelt termékek. Úgyhogy este chat-eltem egyet egy Amazonos
ügyfélszolgálatossal, megkérdezve, hogy mégis mi a helyzet a csomaggal, miért
nem érkezett meg?! Majd mivel aznap már nem vihették ki, mondtam a csávónak,
hogy holnap napközben, 10 és délután 2 között vigyék ki, mert akkor biztos,
hogy otthon lesz Judit. És a késlekedés miatt kaptam még egy hónap extra Amazon
Prime-előfizetést is, ami így utólag megérte.
Szerdán
ismét csak nem érkezett meg időben a csomag, így délután most már a
futárszolgálattal is chat-eltem egyet interneten, aki azt mondta, hogy aznap
este 9-ig biztosan megérkezik a csomag. És lám-lám, este 7 után, meg is
érkezett végre! :) Igaz, marha nagy szerencse volt, hogy pont otthon volt
Judit, mert amúgy vinnie kellett volna a gyerekeket a suliba egy előadásra,
azonban szerencsére az apuka hamarabb hazaért, így Judit otthon tudott maradni.
Aztán este megrendelte a maradék hiányzó cuccokat, vagyis az elemtöltőt
elemekkel és a fényképezőgép-táskát. Majd én még rendeltem 8 darab tölthető
elemet, mert jól fog az még jönni az utazásunk alatt. :) És azt majdnem el is
felejtettem mondani, hogy szerdán reggel az anyuka vitte a fiúkat a Breakfast
Clubba, így nem kellett felkelnem reggel, majd délután a nagybácsi ment a
fiúkért, így ki se kellett mozdulnom a házból.
Most
nem ígérek semmit, hogy mikor írok megint, de megpróbálok minél hamarabb. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése