Mióta nincsenek itthon a fiúk, és így teljesen szabad vagyok, nincs semmi ösztönzés, hogy időben (értsd, reggel, délelőtt) felkeljek. Éjszaka is sokáig fenn vagyok, filmezek általában, és kb délben vagy még később kelek :P Erre mondta ma (vagyis tegnap, azaz csütörtökön) az anyuka, hogy minden nap vasárnap :D Mert vasárnap az ember mit csinál? Pihen, addig alszik, ameddig szeretne, nincsenek nagyon kemény, kötött programok, szóval lazán telik a hét utolsó napja. Na, ez van most itt, a házban is :D Az anyuka is már nagyjából befejezte a munkát, amit elvállalt, szóval ő is szépen, nyugisan csinálja a dolgait.
Tegnap délután Highgate-ben találkoztam egy spanyol és egy portugál au-pair-csajjal. Egy jó hosszú sétát követően (amikor kerestük a kávézót az erdőben, mert hogy van ott is, ami egyébként tegnap pont zárva volt :P :D) az erdő másik felében találtunk egy nyitva tartó kávézót, úgyhogy ott vitattuk meg az élet nagy dolgait J Olyan 18.00-18.30 körül lehetett az idő, és már eléggé elkezdett hűlni, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy mindenki hazafelé veszi az irányt.
Nekem alig kellett mennem néhány métert a buszmegállómhoz, úgyhogy én ott elköszöntem a lányoktól, viszont (csúcsidő lévén, munka vége, mindenki megy haza), a buszmegállóban legalább 50 méteres sor volt!!! Még szerencse, hogy ilyenkor nagyon sűrűn járnak a buszok, így hipp-hopp, már rajta is voltam egyen. És az emberek nem hazudtoltak meg az Angliáról terjengő sztereotípiákat, azaz, hogy türelmes nép az angol, mivel mindenki szépen libasorban beállt egymás mögé. Én is :P :D
Arra már nem emlékszem pontosan, hogy kedden vagy szerda este, de megnéztem az I Am Number Four című filmet. Egy tipikus popcorn-mozi volt, látványos, és ebben szerintem ki is merültek a pozitív gondolatok a filmről :D :P Egy agykikapcsolós 2 órának jó volt mindenesetre.
Ma hamarabb akartam kelni, de hát az ágy nagy úr :D, így megint volt vagy fél 1, mikor felkeltem. Az anyuka reggel jött haza – mint ahogy most sincs itthon -, azt hallottam, amikor hazajött, illetve még azt is, amikor dörgött az ég, és szakadt az eső. Miután megebédeltem, olyan 3 körül gondoltam – mivel az idő elég jó volt ekkor -, hogy csak be kéne menni a központba egy kicsit várostnézni. 4-kor már sikerült is elindulni :P :D Semmi extrát nem csináltam, tettem egy kört a belvárosban, kattintgattam, majd 7 körül úgy döntöttem, hogy indulás haza.
Tottenham Court Road-nál fel is szálltam a 134-es buszra, az azonban nem ment North Finchley-ig, hanem csak Archway-ig, így úgy döntöttem, hogy Camden Town-nál leszállok és átszállok a Northern Line-os Tube-ra, aztán West Finchley-ből meg hazagyaloglok. Ez elméletben jól is nézett ki. Azonban a gyakorlati megvalósításba egy icipici hiba csúszott :D :P Leszálltam West Finchley-ben a metróról. A Northern Line gyakorlatilag északi irányba megy végig. Szóval, leszállok a metróról, kijövök az állomásról, és látom szemben, hogy milyen szép ahogy a Nap LENYUGSZIK. Ez azért fontos tényező, mert én a West Finchley állomástól KELETRE lakok. És természetesen én a lenyugvó Nap irányában, azaz nyugat felé indultam el :D Térképen (neten) már korábban néztem, hogy hogyan lehetne ehhez az állomáshoz eljutni, és ahogy mentem-mendegéltem, hát gyanússá vált, hogy az utcák egy kicsit kanyargósabbak, mint amilyennek lenniük kellene (gyakorlatilag egyenesnek kellett volna lenniük :D). Szóval mentem vagy 10 perce, mire rájöttem, hogy tökéletesen az ellenkező irányba indultam el, így visszafordultam. Ezután már nagyjából jó irányba mentem, miután elértem az állomást (ismét :P :D), viszont egy kicsit meghosszabbítottam az utamat, amikor az egyik válaszútnál jobbra indultam el, mivel balra sokkal rövidebb lett volna :D De legalább felfedeztem a környéket. Így a 30 perces útból lett egy 60 perces gyaloglás. Nézzük a pozitív oldalát: megvolt a mai edzés! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése