Eggyel kevesebben

Ugyanis tegnap este Pascal, a francia tanulónk elhagyta a házat, véget ért számára a londoni kiruccanás. Holnap megy vissza Párizsba, úgyhogy most a szobája üresen áll. Egy nagyon jófej, közvetlen és segítőkész embert ismerhettünk meg a személyében, aki nem vetette meg a partykat sem :D :P Az anyuka még nem tudja, hogy lesz-e helyette új tanuló a jövőben, de hajlik arra, hogy legyen. Kb 2 hete beszélgettünk ezekről a dolgokról vacsi közben/után, és még a kisfiú is az asztalnál volt, és megkérdezte őt is, hogy ő lányt vagy fiút szeretne, és kb gondolkodás nélkül mondta, hogy lányt! :D Mondjuk mióta itt vagyok, két fiú tanuló volt, úgyhogy elképzelhető, hogy most egy lány lesz. Vagyis majd csak miután Balázs és Jani hazamentek az áprilisi látogatásukról. Ugyanis mostmár elmondhatom, hogy jövőhéten jönnek!!! Hurrá! J

Nem mondok semmit, hogy mit tervezünk, most átváltok babonás üzemmódba, ugyanis a szombati nap sem éppen úgy sikerült, ahogy elterveztem, én meg nagy örömujjongva megosztottam a nagyérdeművel, hogy így, meg úgy mit fogunk csinálni aznap... Hááát, elkiabáltam. Mostantól legyen elég annyi, hogy vannak tervek és majd a megvalósulásuk után beszámolok róluk :D :P Na jó, nem mindről csak utána :P :D

Ma reggel napsütésre ébredtünk, mint egy valódi tavaszi napon, és ez a világos, napsütötte idill kitartott egészen sötétedésig! Így mindjárt más az ember hangulata, mintha egész nap esne, fújna, vagy neadjisten havazna... :D És, ahogy nézem, a hét további részében is ilyen idő várható, remélhetőleg valóra is válik ez! Ma este egyébként megvettem Stanstead-ről Baker Street Station-ig a jegyeket a fiúknak, úgyhogy a városba bejutásuk már meg van oldva. Ezen már nem kell gondolkodnunk/gondolkodniuk.