2013. június 3., hétfő

Megvan az új család! :)

Jó hírrel kezdem eme bejegyzést, ugyanis a hétvégén meglett a következő családom, így körülbelül 3 hét keresés után egy kicsit megkönnyebbülve írhatok most nektek. :)

Ahogy pénteken írtam, szombatra két interjúm volt, abból az egyik ugye már egy korábbi (a crouch end-i) családdal, akihez még szerdán voltam interjún. De kezdjük az elején. Szombat reggel 7-kor ébresztett a telefon, de 7.40-ig nem bírtam kikelni az ágyból :P, de még így is nagyjából időben elindultam, de a lényeg, hogy 9.30-ra odaértem Battersea-be. Battersea már Dél-Londonban található, Clapham Common-ban szálltam le a metróról, onnan pedig gyalog mentem el a családhoz. Ennél a családnál is 3 fiú volt, itt is 2 ikerfiú (2 év 10 hónaposak) és egy 5,5 éves fiú van. Kétnyelvű a család, az anyuka francia (de már 15 éve Angliában lakik), míg az apuka angol. Már a telefonban is hallottam az anyuka angolján, hogy nem született angol, de azért bőven érthető. Nagyon jó körülményeket ajánlottak, igazándiból az egyetlen hátrány a kezdési időpont volt, ugyanis ők legkorábban július közepétől kerestek volna valakit. Úgy váltunk el, hogy majd még keressük egymást, mivel ugye nem tudtam, hogy a szombat koraesti (a crouch end-i) családdal mi lesz.

Miután végeztem az interjúval, megbeszéltük Judittal, hogy elmegyünk North Finchley-be bowlingozni. A foglalással volt egy kis probléma, ugyanis Judit 14.20-ra foglalt, míg a foglalásról szóló emailben 13.20 szerepelt, viszont utána este, mikor megnézte a Hollywood Bowl oldalán a foglalását, ott pedig 15.20 szerepelt... -.-. Így a rendszer szerint egy órával később mentünk, de még szerencsénk volt, mert pont volt szabad pálya, így be tudtak minket tenni egyre. :) Egyébként már péntek óta viszonylag jó idő van, így szombaton is az volt, igaz nem volt az a nászéjszakai forróság :P :D, de azért a bowling után elmentünk az Alexandra Parkba, és ott pihentünk. Mivel ez Muswell Hill mellett van, így közel volt Crouch End-hez is, ahova majd 6-ra mentem a családhoz másodjára.

Mivel pont rossz buszra szálltam, így egy kicsit 6 után értem a családhoz, de írtam nekik, hogy kések egy picit. :P Most otthon volt az apuka is, így vele is tudtam találkozni, beszélgetni. Ahogy már írtam a pénteki bejegyzésben is, nem tudtam, hogy mire számíthatok ettől az interjútól. A hátsó kertben ült az apuka, így odamentem és elkezdtünk beszélgetni, majd a fiúkkal bementem a szobába, de annyira belemerültek a Cars (Verdák) című filmbe, hogy én visszamentem a szülőkhöz a konyhába. Kb. 15 perccel a megérkezésem után az anyuka rátért a tárgyra, és elmondta, hogy csütörtökön beszélt a mostani hostanyámmal, aki elmondta, hogy elég sokszor sokáig dolgozik, amikor teljesen egyedül én vagyok a fiúkkal, én hozom haza őket a suliból, én készítek vacsit nekik, fürdőt intézem, és ágyba teszem őket, és azt mondta, hogy ez alapján tudta, hogy engem akar a következő au-pair-jének. Ebből ki lehetett találni, hogy ekkor, 15 perccel a megérkezésem után felajánlotta a munkát nekem, amit én egyből el is fogadtam. Igazándiból erre vártam, hogy mi lesz ezzel a családdal, mert pénzügyileg jobban fogok járni, mint a mostaninál, igaz többet fogok dolgozni, de több pénzem lesz. Igaz, zsidó a család, de nem gyakorolják a vallást, mindössze disznóhúst nem esznek, tehát nem hardcore zsidók szerencsére. :P :D Elég normálisnak tűnnek, de ugye ez majd idővel eldől, hogy milyenek. Mondjuk a gyerekek (3,5 éves ikerfiúk és 10 éves fiú) közül a nagy és az egyik kicsi szombaton, az ottlétem alatt össze is veszett egy picit :D :P, úgyhogy volt hisztizés, meg sírás. Kérdezték is közben, hogy még mindig akarom az állást? :D :P Hát, mondom, hozzá vagyok én már szokva ehhez. :P 30-34 óra az alap heti munka, plusz erre jön rá a takarítás, amit bevállaltam, pluszpénzért. Ja, és majdnem elfelejtettem, hogy az a terv, hogy június 17-ével kezdődő héten már ott leszek náluk, mert valamikor akkor fog elmenni a jelenlegi au-pair-jük, így lesz néhány nap, amikor mindketten ott leszünk, így meg tudják mutatni, hogy mit és hogy és merre kell csinálni. Szóval gyakorlatilag még 2 hetem van a jelenlegi családnál, és mégsem a múlt hét péntek volt az utolsó nap, mert még a héten is délutánonként besegítek, illetve a jövő hetet még nem tudom, hogy hogyan lesz, de az majd kialakul.

Miután eljöttem a családtól, egyből hívtam is Juditot a jó hírrel, majd miközben úton voltam hazafelé, már az estére kinézett pizzával a szatyromban, írt egy sms-t, hogy miért nem megyek át hozzájuk, mert a hostapja főz vacsit, aztán egy kicsit ünnepelhetnénk, hogy megvan az új meló. :) Szóval hazajöttem, kb. 10 percre rádugtam a telót a töltőre, mert már majdnem csurig lemerült :P :D, gyorsan elmondtam a jelenlegi hostanyámnak, hogy megvan az új hely, majd indultam is, hogy nem érjek túl későn oda. Judit hostapja nagyon jól főz! És még a tálalásra is nagyon odafigyel. Négyen voltunk, a hostszülők és mi ketten Judittal, és nagyon jó hangulatban telt az este. Boroztunk :P :D, beszélgettünk, eddig is tudtam, hogy nagyon rendesek és jófejek (már ha lehet ilyet mondani :D :P), amiről szombat este is meggyőződhettem. Annyi bort ittam, hogy még vasárnap reggel, ébredés után is éreztem a fejemet. :P

Vasárnap Hampstead Heath-be mentünk el Judittal, mert az volt a tervem, hogy kiülünk/fekszünk a Parliament Hill-re, ami London egyik legmagasabb pontja, ahonnan a leírások alapján nagyon szép kilátás nyílik London belvárosára, és élvezzük a jó időt. Néhol felhős időnk volt, de amikor kisütött a nap, akkor nagyon melegen tűzött. Még néhányszor be is aludtunk egy kicsit, annyira jó volt csak kint pihenni. :) És a kilátás tényleg elmondhatatlanul nagyszerű a belvárosra! Ezt látnia kell mindenkinek, aki Londonba téved valamikor.
Szóval ez a Half Term nagyszerűen záródott a számomra, mivel megvan az új állomáshelyem, illetve az idő is egyre inkább hasonlít az ilyen tájban megszokott időhöz (20 fok körül vagyunk most is például), illetve igaz, hogy besegítek még a mostani családomnál, viszont reggelente nem kell felkelnem és vinnem a fiúkat, mert azt ők megoldják, maximum délután szedem fel őket.


Még említésre méltó, hogy ma ismét voltam futni, 2 kört lenyomtam a parkban, nem akartam többet, nehogy ismét ugyanabba a folyóba lépjek, vagyis hogy elkezdjen fájni a térdem, mert megerőltettem hirtelen, így inkább lassan kezdem el a terhelést. Utána pedig dolgoztam itthon egy kicsit hasra is, mert nagyon elhagytam magam az elmúlt időszakban, így muszáj edzeni. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése