Férfiuralom

Ma van egy hete, hogy kettővel kevesebben vagyunk a házban, úgyhogy vonok egy kis mérleget.

Röviden és tömören: (a két lázas napomat leszámítva) jobban élvezem ezt az időszakot. A munkát akkor csinálom meg, amikor akarom, az apuka nem kér annyit, mint az anyuka, gyakorlatilag rám van bízva, hogy mikor és mit csinálok. Ugyanez vonatkozik a vacsorára is, mert most, hogy az anyuka nincs itthon (mivel máskor az esetek 95%-ában ő főz), hétközben rám marad a főzés. Megmondom őszintén, hogy a főzést egyáltalán nem bánom, hogy most nekem kell egy kicsit okoskodnom, igaz, mivel a fiúk még nem olyan nagyok, hogy annyira sok mindent megennének, főleg újfajta ételeket, egy kicsit le vagyok korlátozva. De szeretek főzni, sütni.

A péntekem is "jobban" telt (az idézőjel a láz miatt van, természetesen), mert noha a fiúk ugyanúgy nem mentek óvodába, most az apuka itthon maradt velük, így nem rám maradtak. Imígyen délelőtt takarítottam (de az állapotomnak köszönhetően eléggé "megfontoltan"...), utána pedig próbáltam életet lehelni magamba, mert gyakorlatilag szabad voltam, nem volt szüksége továbbá rám az apukának aznapra. Ugyanis amikor péntek délután ideadta a heti fizetést, akkor mondta, hogy másnap 6-kor tali, amikortól kellettem bébiszittelni. Vélhetően most pénteken is hasonló lesz a leosztás, vagyis kitakarítok, aztán szabad leszek. Már mondtam neki, hogy pénteken délután/este nem leszek itthon, mert megy haza Judit, aztán szombat hajnalban legalább Golders Green-ig, a buszállomásig elkísérem, utána pedig jövök haza.

Hét közben 9 és durván 5 között szabad vagyok. Vagyis ez úgy igaz, hogyha valami komolyabbat kell főznöm, vagy készítenem vacsorára, akkor azt elkezdem csinálni már 5 előtt is, illetve hogyha lenne valami extra házimunka, azt megcsinálgatom, amikor kedvem tartja. :P Most ugye annyival is könnyebbség van, hogy nem kell 3-ra, 3.15-re a nagyfiúért menni a suliba, így az a kimozdulás is kiesik  a teendők közül.

Egyébként a fiúk elég jól bírják, hogy nincs itthon az anyjuk, velem még nem nagyon volt komolyabb hisztijük. Általában akkor van valami nagyobb hiszti, amikor az apjuk is itthon van, úgyhogy akkor szerencsére nem nekem kell megbirkózni a helyzettel. Továbbra is a Cars (Verdák) megy minden egyes nap, amikor filmet akarnak nézni. Egyszerűen nem tudják megunni. Ha az anyjuk nem veszi meg nekik a második részt hazafelé jövet Ausztráliából, akkor majd én Ebay-ről megrendelem nekik ajándék gyanánt, hogy legalább legyen valami változatosság, mert noha én még csak 8 hete vagyok itt, de már én is unom, hogy tényleg mindennap azt nézik.

Szóval elég jól eltelt az első hetünk az anyuka és a nagyfiú nélkül, ami jó jel, mivel már csak 1 hét (+1 nap) van hátra a hazamenetelemig. Az majd egy másik bejegyzés lesz, hogy milyen érzések keringenek bennem augusztus utolsó hetével kapcsolatban.