Ne igyatok! :P

Hát igen érdekes hétvégén vagyok túl... -.- Jött Edina Londonba a szülinapját ünnepelni, úgyhogy szombaton mentem elé a Victoriára, aztán jöttünk vissza a házba. A kínai újév miatt (ami ma, tehát január 23-án esedékes) a családom (akik kínai származásúak) nagy ebédet tartott, volt minden, mi szem-szájnak ingere. Egy ismerős családot is meghívtak, valamint a két nagybácsi is jelen volt. Mi „ügyesen” akkor értünk haza, amikor a többiek már befejezték az ebédet, úgyhogy mi nyugodtan tudtunk enni. Mellé már ekkor elkezdődött a borivászat :P :D

Az ebéd után meglestük már, hogy mégis mi várható a Cuban-ban, Camden Town-ban (mert oda akartunk menni szombat este), és hát mitmondjak, nem jött be a hely a videók alapján :P, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy akkor menjünk valahova a Piccadillyre. Végül az Institute mellett döntöttünk, majd Rékáék és Melinda is csatlakoztak hozzánk. Még itthon egy Balatoni Merlot (az a jó olcsó a Penny Market-ből :D :P) is hipp-hopp elfogyott. A közeli Tescót is útba ejtettük Edivel, ahol még egy üveg bor landolt a táskánkban :P Amúgy volt meghívásom Ealingbe is, de sajnos két helyen egyszerre nem tudtam ott lenni :S :P

A 22 és 3 óra közötti 5 óráról nem sok emlékem van, megmondom őszintén :S -.- Arra emlékszem, hogy bementünk a Piccadilly Institute-ba, majd onnan (miattam :P) kiküldtek minket, és nem is mehettünk már vissza… Még szerencse, hogy Edi velem volt ekkor :P Úgyhogy ezután a Bar Rumbába vitt az utunk, ahol néhány perc után sikeresen elvesztettük egymást… Hát, gyerekek, ne igyatok!!! Nem éri meg :S 3 körül hívott Edi, hogy ő máshol alszik, így menjek nyugodtan haza. Így a busz felé vettem az irányt. Nem telt bele 5 perc, és váratlanul már a Waterloo felé vettem az irányt, hogy felszedjem Edinát :D :P Úgyhogy mondhatni ebben a 20 percben egy kicsit kiment belőlem a bor hatása :P Reggel fél 6-ra már épségben haza is értünk J :P

„Másnap” :D már dél körül felébredtünk, mentünk a Piccadillyre, talizni Edi olasz barátnőjével, de előbb még volt egy utunk az Institute-ba, mert tegnap a „buli” hevében nem találtuk meg Edi ruhatár-számát, így nem tudtuk kikérni a kabátját. Szerencsére ekkor már nyitva volt, úgyhogy a kabát meglett. Ugyanakkor a buszjegye nem volt meg :P Minden táskájában átkutatta, de hát egy női táskában megtalálni bármit is :P :D Szóval a végén a sofőr kegyeire voltunk bízva, mert telón meg tudtuk mutatni a visszaigazoló emailt, amit végülis a buszokat irányító csávó elfogadott, így Edi felszállhatott a buszra :D Happy ending.

Szerintem nem kell mondanom, hogy olyan voltam, mint egy két lábon járó zombi vasárnap délután, így még egy kis szenvedés után 20.16-kor úgy döntöttem, hogy elég, én lefekszek aludni. :D Így is lett, de mivel még a két kisebb fiú nagyon hangoskodott a mellettem lévő szobában (pedig már hamarabb aludniuk kellett volna), átmentem, hogy „rendet tegyek”, és „szétcsaptam” közöttük, vagyis megmondtam, hogy külön ágyban aludjanak, mert ez nem állapot, hogy még mindig ébren vannak és beszélgetnek jó hangosan… És ezzel még nem volt vége az estének :D Már nagyban aludtam, amikor is 22.56-kor telefoncsörgésre ébredek. Balázs volt az, aki azért hívott, mert egy nagyon ajánlat volt április első hetére nekik (amikor jönnek meglátogatni), és hogy jó lenne-e az a dátum, amikorra van olcsóbb jegy. Persze, jó volt, úgyhogy végülis Malévval jönnek március 30-án, este! J De jó lesz ;) Ez volt a hétvégém utolsó mozzanata.

Reggel 11 óra alvás után mint egy új ember ébredtem :D Ez az alvás annyira kellett, mint egy vekni kenyér :D reggel egy kicsit később érkeztünk a suliba a fiúkkal, úgyhogy már akkor is futottam (ekkor még csak a busz után :D :P), majd hazajöttem, és egy kávé elfogyasztása után úgy döntöttem, hogy ennél nincs is jobb idő egy kis pihentető futásra. Úgyhogy ismét a pénteken kitapasztalt kört tettem meg, de most 17 perc helyett 15 perc 30 mp volt a részidőm, úgyhogy erőteljes javulásban vagyok! A cél, hogy ezt a 2,7 km-t 12 perc alatt fussam le, mert még anno, amikor a suliban futottuk a 12-perceseket, akkor kb ennyiket futottam. És nehogy már 25 évesen ne legyek arra képes, amire 14-18 éves korom között voltam!!! A terv az, hogy heti szinten legalább 5-ször elmenjek futni, és amint elérem a fentebb kitűzött célt, egyre hosszabb és hosszabb távokra állok át J

A futás után birkanyírásra :D voltam hivatalos, így, mivel futás után amúgy is kell zuhanyozni, összekötöttem a kellemest a hasznossal, egyúttal lenyírtam a hajam is. Azóta beszéltem már Skype-on Balázzsal, és minden okés a foglalásukkal, úgyhogy hivatalos, hogy március 30-án jönnek ő és az egyik barátja (őt még nem ismerem), Mátéról még nincs hírünk, mert ő február közepén tudja meg, hogy tud-e egyáltalán jönni, és ha igen, mikor, szóval neki sajnos már biztos, hogy drágábbak lesznek a jegyek.

Summa summarum: ez a hétvégi going out volt az eddigi legrosszabb :S Ilyen mégegyszer nem fog előfordulni, az biztos! Tanulság levonva :P