Mint
ahogy már az előző bejegyzésben írtam, mióta visszajöttem, eléggé nyugodtak a
kedélyek. Ma volt egy kisebb kiborulása a két kisebb fiúnak, de hát ezt már
várhattuk :P :D Nem is igazán vettem a szívemre.
Egyébként
tegnap délelőtt, vagyis inkább reggel, mivel még bőven a suliban voltunk, az
egyik anyukával szóba elegyedtem, és kiderült, hogy eddig azt hitte, hogy
Észtországból származom (egy újabb tipp a “Honnan származok?” kérdésre :D :P),
de miután elmondtam, hogy bizony én Magyarországra járok haza, mondta, hogy
tavaly ősszel volt(ak) Budapesten és teljesen lenyűgözte. Amilyen rendesek,
kedvesek az emberek, tiszták, tisztábbak, mint az angolok (mondjuk ez így van),
és nagyon segítőkészek. Illetve ódákat zengett a magyar ételekről. Külön is
megemlékezett a Dobostortáról, amit ki is tudott mondani! Illetve, hogy milyen
adagokat adnak! Nagyon jó volt ezt hallani! J
Ma
sem volt semmi extrém. Említésreméltó is csak annyi, hogy reggel a sulibavitel
után mentem felszedni anyuka egyik csomagját a postáról. Semmi extra. Délután a
középső fiú pedig hozta haza a suliban, papírdobozokból készített robotját, ami
biztos, hogy a legnagyobb volt az osztályában, még a tanárnő is külön
megjegyezte. Úgyhogy megszenvedett a cipelésével :D
Ma
este elvileg bébiszittelnék, de az anyuka hamar felszedte a barátját
Heathrow-ról (mert most jött vissza Ausztráliából, röpke 22 óra az út...), és
még az egyik nagybácsi is itt volt, úgyhogy mégsem nagyon kellett
bébiszittelnem, de a mai estét már itthon töltöm, majd holnap megyek bulizni J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése