Film

Most úgy döntöttem, hogy amolyan filmes megvalósítással írom meg ezt a bejegyzést. Hogy mit is jelent ez? Elég sok filmben van mostanában úgy, hogy az első filmkockák egy állapotot mutatnak be, majd a film 80-90%-a arról szól, hogy elmondja azt, hogy hogyan is jutottak el odáig a felek. Szóval a rövid bevezetés után kezdjek is neki: ismét fáj a térdem.

Szombaton sem fájt már a térdem, így bátran tudtam gyalogolni, és noha jó időt mondtak akkorra az időjósok, mikor koradélután beértem Aldwych-ba, pont elkezdett esni az eső, amikor leszálltam a buszról, így szépen megáztam egy kicsit, míg elsétáltam a Somerset House előtti buszmegállóba, ahol találkoztam Judittal. A Sony World Photography Awards Kiállításra mentünk, amire a héten vettünk egy kupont, és így 1,5 fonttal olcsóbban be tudtunk menni. Ez volt az első alkalom, hogy eljutottunk a Somerset House-ba egyébiránt. Ez az épület a Waterloo Híd mellett a Temze északi oldalán van. Nem is tudom most megmondani, hogy hány díjazott fényképet láttunk, de ami igazán megmaradt, azok a 2011-es norvégiai mészárlás túlélőiről készített képek (persze nem egyből a mészárlás után készített képek, hanem mostanában, hogy hogyan változtak meg), illetve volt olimpiás rész is. Nagyon szép fotók voltak, nem véletlen, hogy a többségét profik csinálták. 6 fontot fejenként megért.

Este Reni szülinapi bulijára voltunk hivatalosak, így előtte mindketten hazamentünk, hogy átöltözzünk. De mivel nem igazán beszéltük meg, hogy este kinél alszunk, így én nem vittem semmi ruhát Judithoz, miután elkészültem, és indultam hozzá (mert onnan mentünk tovább). A Harrow-ban lévő Yates' nevű pubba mentünk, ami egyben egy night club is, így volt természetesen tánctér és zene is. 7-en gyűltünk össze, és mi értünk oda legkésőbb, mivel "ügyesen" rossz felé mentünk (az én irányításommal...), így mire odaértünk, a nekünk rendelt kaja már szépen kihűlt. De mivel elég éhesek voltunk, ez sem tántorított el minket attól, hogy megegyük (meg ugye ki is volt fizetve már :D :P). Kétszintes a hely, de a felső szinten annak ellenére alig voltak, hogy szombat este volt. 11 után pedig le is zárták azt, szóval le kellett mennünk, ahol azért már volt élet. :) Elég jól bírta a lábam, nem is kezdett el fájni, úgyhogy ennek örülhettem. Végül Juditéknál aludtunk, ami jobb is volt, mint Harrow sokkal közelebb van Willesden Green-hez, mint hozzám, szóval utazhattam volna haza kb. 2 órát...

Vasárnap nem siettük el a felkelést, meg az ágyból kikelést, illetve mivel én 2-től Juventus-meccset néztem, így az otthonról elmenetelt sem. Jelentem, bajnok lett a csapat! :) Utána úgy döntöttünk, hogy elnézünk Camden Town-ba, illetve a Regents Parkba. Vasárnap lévén volt élet Camden Town-ban, ilyenkor tele van emberrel, és mivel elég jó idő volt ekkor is, így természetesen ez is kicsalogatta az embereket a szabadba. Mi úgy döntöttünk, hogy megnézzük a magyar lángosost a piacon, mivel nem tudom, mióta, de már ez is működik Camden Town-ban. :) Megkérdeztük őket, hogy meddig vannak nyitva, és mivel 10 órát mondott a csávó, így elsétáltunk a Regents Parkba, és lefeküdtünk pihenni egy kicsit. Majd mikor már elkezdett egy kicsit hűlni a levegő, úgy döntöttünk, hogy itt az ideje egy kis hazainak! :) Mindketten sajtos-tejfölös lángosra szavaztunk, és nem csalódtunk! Ott, helyben, a szemünk előtt csinálták, úgyhogy jó friss volt, szerencsére. Ahogy az előző bekezdésben említettem, szombaton a buli előtt nem vittem semmi ruhát Judithoz, így ekkor, vasárnap este még volt egy körünk Arnos Grove-ba, hogy azért mégis valami nem túl meleg és mindennapi ruhám legyen. Kb. este 10 órára értünk vissza Juditékhoz. És ezen a napon sem fájt egyáltalán a lábam! :)

Ezidáig ebben az évben most hétfőn volt a legjobb és legmelegebb az idő! Úgyhogy természetesen beiktattunk egy pikniket a közeli parkban. Nagyon jó volt a levegő, szinte perzselt a nap. Nagyon hiányzott már, hogy valóban tavasz, már-már nyár legyen. És mi nem is voltunk restek kihasználni. Igaz, nem sokáig voltunk a parkban, mert még délelőtt foglaltunk jegyet aznapra North Greenwich-be, az O₂ Centerbe, az Iron Man 3-ra fejenként 3 fontért. Úgyhogy délután 3 óra előtt már indulhattunk is, hogy le ne késsük a filmet. Mondjuk így is necces volt odaérni, de csak egy-két reklámról maradtunk le, amiért nem kár. 3D-ben néztük meg a filmet, de maga a film, vagyis a vászon, vagyis nem is tudom, hogy mi, de sötét volt, legalábbis a kép jobb oldala, úgyhogy "érdekes" volt... Annyira nem vagyok nagy Iron Man-fan, úgyhogy nem mondanám, hogy kiemelkedő film volt, de azért meg lehet nézni egyszer :P. És mint ahogy az ezt megelőző napokon, úgy hétfőn sem fájt egyáltalán a lábam.

Hogy ennek miért van ekkora jelentősége?! Azért, mert hétfő este úgy döntöttem, hogy másnap délelőtt, miután elvittem a fiúkat a suliba, elmegyek futni, felmérni, hogy mégis bírja-e a térdem. Így is lett. Nagyon jó idő volt, ismét sütött a nap, de nem volt tikkasztó meleg, úgyhogy még lehetett levegőt kapni futás közben is. De sajnos az első kör 3/4-énél elkezdett fájni ismét a térdem. Először csak egy kicsit, majd egyre jobban, egyszer megálltam a második kör közepén, majd próbáltam még futni, de már nem láttam értelmét, mert csak a térdemnek tettem volna még nagyobb rosszat, úgyhogy megálltam, és hazagyalogoltam... Sajnos nem bírtam a seggemen maradni, úgyhogy ismét elkezdett fájni a térdem, de kíváncsi voltam, hogy mégis mennyire lehet terhelni. Futással még egyáltalán, gyaloglással már lehet. Következtetés: az elkövetkezendő hetekben még mindig nem lesz futás sajnos :S :(

A múlt hétvégi térdfájás-elmúlással egy időben viszont a számban, a két fogsorom között, a két fogsor találkozásánál a jobb oldalon éreztem, hogy mintha lenne valami gümő, vagy kitüremkedés a számban, amihez, hogyha csak véletlenül is hozzáért valami, vagy a fogaim, akkor fájt, de kegyetlenül. És nem akart elmúlni, úgyhogy Judit ötletét megfogadva vasárnap elvittem hozzá szájvizet, így fogmosás helyett az elmúlt 3-4 napban azt használom. Ugyanis biztos, hogy saját magamnak okoztam ezt a problémát, mert vagy véletlenül ráharaptam az ínyemre, vagy a fogkefével sértettem meg. Öröm az ürömben, hogy a garganizálás valóban használ, érezhetően jobb, már szinte egyáltalán nem fáj!

És ha már "Film" lett a bejegyzés címe, meg kell említenem, hogy a május a filmek hónapja lesz számomra. Kezdődött az Iron Man 3-mal, aztán most pénteken megnézem a Star Trek Into Darkness-t szintén 3D-ben, aztán jövőhéten kijön a Fast&Furious 6, majd azután a The Hangover Part 3. Illetve még a június elején a mozikba kerülő Man of Steel (új superman) is érdekelne engem. Azt majd még meglátjuk, hogy mennyit sikerül ezekből megtekinteni moziban. :)