Az elmúlt 3 hét

Megmondom őszintén, semmi kedvem nincs blogot írni, de most gyorsan összedobok egy bejegyzést az elmúlt napokról, hetekről.

2 vagy 3 hete (már nem emlékszem pontosan), megnéztük moziban a Lone Survivor című filmet Mark Wahlberg főszereplésével. Egy 4 fős amerikai csapatról szól, akik egy bevetés közben ellenséges erők között találják magukat Afganisztánban (ha jól emlékszem), és a küzdelmükről szól. A cím elég spoileres. Szerintem érdemes megnézni.

Aztán itt volt 1,5 hete a Valentin Nap is. Őszintén szólva semmi jó ötletem nem volt, hogy mivel is lephetném meg Juditot, így eléggé kapóra jött, amikor az anyuka mutatta, hogy vette egy szív alakú tortaformát, és mondta, hogy miért nem sütök valami sütit Juditnak?! Elsőre mondtam, hogy még soha nem sütöttem semmi sütit egyedül, így nem valószínű, hogy az lesz. De mivel semmi más nem jutott eszembe a köztes időszakban, ezért mégis úgy döntöttem, hogy süti lesz az. :) 12-én, szerdán, miután lement az 1 óra vezetésem (mert valami vizsgázó miatt csak 1 óra késéssel tudott jönni az oktató...), Wood Green-ben és Turnpike Lane-en elmentem bevásárolni a sütéshez, és még azért biztos, ami biztos alapon vettem egy TKMaxx-os vásárlási utalványt is, 'B' tervnek, hogyha nagyon elrontanám a tortát. :P :D A vásárlás közben szépen el is áztam, mert eléggé elkezdett szakadni az eső egyébként és esernyőt persze nem vittem...

Azt kell, hogy mondjam, elsőre nagyon jól sikerült a torta. Íme:

Igen, gyümölcstorta lett, kaptam jó tanácsokat és receptet hozzá, így nem volt egy nagy ördöngösség megcsinálni. Ami a legfontosabb, hogy nagyon tetszett és ízlett Juditnak. :) Én pedig kaptam egy Thornton's-os csokit, valamint egy nagyon jól összeállított lapot, ami nagyon tetszett/tetszik még mindig. :)

Egyébként Valentin Napon is még mindig elég fos idő volt egész nap, de nem maradtunk otthon, hanem elmentünk a Finchley Road-on lévő Pizza Express-be. A rossz idő miatt nem voltak olyan sokan, simán volt még hely, úgyhogy legalább nem kellett tolongani. :P :)

Múlt hét péntekig elég szar idő volt, hol esett, hol fújt kegyetlenül a szél, vagy a még rosszabb, amikor mindkettő egyszerre, aminek köszönhetően már nincs is esernyőm, mert először február 12-én, szerdán fújta ki az erős(nek hitt) esernyőmet a kezemből a szél, majd Valentin Napon kétszer is, így dühömben egy oszlopon vertem szét az esernyő még ép maradék tartóit, ami így egyből utána a kukában landolt. Péntek óta viszont egy kicsit feljebb kúszott a hőmérséklet, igaz, még néha-néha esik az eső, de nem hűl le a levegő annyira, úgyhogy úgy tűnik, mintha közeledne (vagy már itt is lenne?!) a tavasz.

Most megnéztem az emailjeim között, hogy január 30-án voltam regisztrációs interjún az ügynökségnél, amikor már mondtam a csajnak, aki interjúztatott, hogy szeretnék DBS (régi CRB) check-et is csináltatni (magyarul erkölcsit), és ahhoz, hogy átküldjék a netes linket, kellett 3-4 munkanap (az még normálisnak mondható), amit én még aznap kitöltöttem, majd további 16 nap, vagyis több mint két hét, hogy elfogadják, és átküldjék a fizetési linket, ami után már tényleg csak várni kell a DBS check-re. Ami így március 20-25 között lesz várható. Hú, de utálom, hogy ilyen bonyolult, hogy csak cég, vagyis munkáltató kérheti a munkavállalójának az erkölcsit, magadnak nem csináltathatod... Elég hülyeségnek tartom, de mindegy.

Kb. egy hete érkezett meg az új, most már csak Lloyds-os bankkártyám (mivel ezelőtt Lloyds TSB volt a bank neve, de a két bank EU-s szabályok miatt ketté kellett, hogy váljon). Durva, hogy már 3 év eltelt azóta, hogy átléptem a Lloyds-ba. Sőt, ez a kártya már Contactless fizetésre is alkalmas, vagyis ha a boltban, vagy eladóhelyen van olyan készülék, ami chipet le tud olvasni anélkül, hogy PIN-kódot meg kéne adni, csak odaérintem a kártyát, és leveszi az összeget róla. Elég hasznos találmány. Csak ugye ne veszítsem el a kártyát :P

21-én, pénteken volt az Avicii-koncert Earls Court-on/ban. Már vagy 3-4 hónapja megvettük a jegyeket, amikor nem is néztük meg, hogy ez a péntek pont a Half Term péntekje, így elég fáradtan estünk be a koncertre... Sőt, még az elejét nem is láttuk, igaz, a lényeg, hogy hallottuk, mert akkora sor volt a ruhatárnál, hogy még ott álltunk. De egyáltalán nem bántuk meg, hogy elmentünk Avicii-re! Sőt! Nagyon jó volt. Mondjuk még az a szerencse, hogy elég hamar kezdődött (20.30-kor), így már alig éjfél után otthon voltam. És hogy ez miért volt fontos?

Azért, mert szombat reggel 10-kor interjúm volt egy családdal Dél-Londonban, így már 7 előtt keltem, vagyis ébresztett a telefon, majd fél 8 körül ki is keltem az ágyból, hogy még legyen időm lezuhanyozni, mielőtt elindulok. Egy picit sem voltam fáradt amúgy... Az interjú egész jól ment, normálisnak tűntek mind a szülők, mind a gyerekek, akikkel elég hamar egy hullámhosszra kerültem, de tegnap este írt emailt az anyuka, hogy nem fogják nekem felajánlani az állást. Szar ügy nekik! Továbbra is keresgetek, de hát nem olyan sok olyan ajánlat van, ami megfelelne nekem különböző szempontok alapján. Legalább az a retkes DBS check és a jogsi legyen már a kezemben, hogy annyival is jobban álljak!

A szombatom (és összességében a hétvégém) ismét el volt baszva, mivel most nem kellett szombat este szittelnem, helyette viszont szombat napközben, egészen pontosan délután kellett segítenem az anyukának előkészülni az esti vacsorára, amire 4 másik párt hívtak meg. Főzőcskézés, egy kis takarítás, mosogatás, ilyenek. Fél 4 és 7 között segítettem, majd az volt a tervem, hogy maradok itthon, de nem sokkal 7 előtt hívott egy gyerekkori barátom, András, aki karácsony előtt 1 héttel költözött ki Londonba, és eddig még nem tudtunk találkozni, hogy akkor este tudnánk találkozni. És mivel nem tudni, hogy következőleg mikor lett volna lehetőségünk összefutni, még úgy is elmentem, hogy tényleg hullafáradt voltam. Wembley-ben futottunk össze (mivel itt lakik), és nagyon jó volt újból, 12 év után találkozni és beszélgetni. Remélhetőleg hamarosan meg tudjuk ismételni! :) Fél 1 körül értem vissza a házba, ekkor még mindenki itt volt, én csak beköszöntem, hogy ne legyek prosztó, majd jöttem is fel, mert már alig bírtam nyitva tartani a szemem.

Másnap reggel mint egy lassított felvétel, olyan lehettem, így elég későn is indultam el a gyerekekkel Muswell Hillbe, így kb. 1 perccel azelőtt értünk oda a Little Dinosaurs-ba, mielőtt a szülők is befutottak volna, akiknek a gym-ben az órájuk törölve lett... Délután összefutottam Judittal, beültünk kajálni egy grilles helyre Wood Green-ben, de utána nem volt semmi normális film a moziban, így azt kilőttük, majd csak szenvedtünk, én meg majd el aludtam, így inkább mindenki ment haza. Leszámítva a péntek esti koncertet és a szombat estét, elég szar hétvége volt.

Tegnap egyébként nagyon "ügyesen" nem gyengén belevágtam a jobb hüvelykujjamba, miközben a mixerhez nézegettem azokat a lapos, de nagyon is éles vágórészeket, és az egyiknek a széle egy szép sebet ejtett az ujjamon... -_- Az első két, egymásra tett ragtapasz maximum 2 perc alatt átvérzett, ezután az anyuka gézt tett rá, ami elég jól bírta, igaz, mire 1-1,5 óra múltán levettem, már az is teljesen át volt ázva, igaz, szinte teljesen megállt a vérzés legalább... Most már csak sima ragtapasz van rajta, de bele fog telni néhány napba, mire teljesen begyógyul. Ügyes vagyok,  mi? -_-

Már délután elkezdtem írni a bejegyzést, mielőtt elmentem volna felszedni a suliból a fiút és a barátját (ugye aki a szomszédban lakik), és akkor nem tudtam befejezni, de még szerencse, mert egy-két dolog még eszembe jutott, ami azért elég fontos lesz. Ugyanis március közepén elég sűrű napjaim lesznek. 15-én, szombaton megyek végül megcsinálni az Elsősegély kurzust, ami elég hasznos lesz majd, majd ezután 3 nappal, 18-án, kedden délben megyek Southgate-be, hogy megpróbálkozzak átmenni a Theory Test-en (vagyis az elméleti Kresz vizsgán). Mondjuk csúnya lenne, hogyha nem mennék át elsőre. Már akkor is át kell, hogy menjek egyből, hogyha csak gyakorolnám a teszteket. A legutolsó két gyakorlóvizsgán 50 kérdésből 44-re, illetve 48-ra válaszoltam helyesen, és mivel 43 helyes válasz a határ, így ezek alapján átmentem volna. Csak így tovább én! :)