2011. május 23., hétfő

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Hát nem a mai nap volt a legszebb időjárás bristoli ittlétem alatt, az biztos! A tegnapi, fantasztikusan szeles idő tovább folytatódott, ha lehet hinni a BBC honlapjának időjárás-előrejelzésének, akkor 14 mérföld/órával fújt ma a szél. És ez a héten csak fokozódni fog -.- Kellett, mint egy falat kenyér :P A szél egyrészt jó a kimosott és kiteregetett ruháknak, viszont a szárítót, aminek az aljára – tapasztaltan – tettem egy jó vastag fadeszkát, hogy ne borítsa már fel a néha már-már hurrikánszerű szél. De azért persze jónéhányszor így is felborult a szárító… Úgyhogy nem, nem volt nagy szél :D Hogy ne csak a szél „köszönjön” be ma, ezért mielőtt indultam a gyerekekért a suliba, még az eső is rákezdett. Hát a szél és az eső együtt „nagyszerű” párost alkot -.- Úgyhogy egy kicsit megáztunk, de kibírtuk. Aztán vacsoraidőben már sütött a nap -.- Igaz a szél még mindig kérlelhetetlenül fúj.

Amúgy arról tegnap nem írtam, hogy a nagyfiú megint „formában” van -.- Az elmúlt napokban még érzékenyebb lett mindenre, mondjuk amúgy is így van, hogyha nem úgy van valami, ahogy ő akarja, akkor jelenet, ez hétvégén nagyjelenetekké fajult… Illetve már ugye pénteken is, ha jól emlékszem, akkor volt. Az a baj, hogy a szép szó neki már nem használ (ahogy az apuka is megjegyezte tegnap este), viszont nem tudja, hogy ezen kívül milyen eszközt lehetne bevetni a nevelése céljából. Meg is kérdezett engem tegnap, hogy „Tamás! Mit tett volna az apukád, hogyha te így viselkedtél volna?!” Nem akartam már azt mondani, amit én tennék, meg szerintem az apukám is tenne/tett volna, vagyis egy-két jó nagy atyai pofon, hogy ÉBRESZTŐ, ezért kitérő választ adtam, hogy nem tudom. Erre jött a megerősítés, hogy, ha lehet így mondani, a hostszüleimmel közel azonos nevelési értékekkel bírunk, tehát közel ugyanúgy neveljük, nevelnénk a gyerekeket. Azért a feltételes mód, mert ugye még nekem nincsenek saját gyerekeim. Szóval az apuka azt mondta, hogyha ő így viselkedett volna, akkor az ő apukája lekevert volna neki egy-két pofont. Ezen már sokszor gondoltam, hogy förtelmes, hogy a mai gyerekek, főleg az úgymond „fejlettebb” országokban élők (jó, most nyilván csak Angliáról tudok személyes tapasztalatot mondani, de azért olvasok néhány más országban élő magyartól is blogokat) mit meg nem engednek maguknak. Olyan, mintha öntudatra ébredtek volna, mintha öntudatra ébredt volna a most felnövő generáció, és azt hiszik, hogy nekik márpedig mindenben igazuk van, másnak, még egy felnőttnek, sőt, még sok esetben a saját szüleinek sem lehet igaza velük szemben. Illetve ismét kilyukadunk az angol (ill. az úgymond „fejlettebb” országokban élő) szülők nevelési szokásaira. Már ha beszélhetünk olyanról. Mert sok esetben nem igazán lehet nevelésnek mondani, ami – sajnos – sok angol családnál folyik. Ilyen esetben is talán unikumnak számít az én családom, mert egyrészt nem angolok, másrészt az én „szüleim” tényleg próbálják nevelni a gyerekeiket, nem csak megadni nekik mindent. Mondjuk megadnak nekik mindent, de ez már más kérdés. Szóval visszatérve a nagyfiúra, teljesen telítve van agresszióval, a testvérei felé mást szinte nem is tudok kimutatni. És ez, ahogy megállapítottuk az apukával, a következő években tényleg csak rosszabb lesz, mivel mindegyik fiú egyre nagyobb, ezzel együtt erősebb is lesz, tehát akkor aztán lesznek nagyon durva verekedések, ebben biztos vagyok. Hát már így előre sem irigylem a szülőket, mert ők tényleg nagyon rendesek. Amúgy arra nagyon kíváncsi leszek, hogy milyen lesz a nagyfiú június 9-étől, amikor visszajönnek Németországból, de a két kisebbik fiú ottmarad a nagyszülőknél egész nyárra, és ott fognak suliba járni. Tehát érdekes helyzet fog előállni, mert szerintem egyszerűen „szüksége van” a fiútestvéreire, hogy úgymond levezesse az agresszióját, és ezt mindig rajtuk vezeti le.

Egyébiránt a vacsoránál tudtam meg, hogy a nemrég, a tavaly áprilisihoz hasonlóan ismét Izlandon kitört vulkán hamuja elképzelhető, hogy fennakadásokat fog okozni a légiközlekedésben. Ez azért érdemel említést, mert így elképzelhető, hogy a családnak törlik a gépét, mert az előrejelzések szerint nagyon úgy fest, hogy jön dél felé a hamu, mert Skóciát már elérte, és több, mint 100 járatot ott már töröltek is. Szóval törlés esetén kénytelenek lesznek kocsival menni, aminek a felkészítésénél majd valamiféle segítségre szüksége lesz az apukának. Kíváncsian várom a fejleményeket! Még ezer szerencse és ezer köszönet Magdinak, hogy az Eurostarral megyünk Párizsba :P J

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése