Betegség, betegség, miért nem múlsz már el?!

Nem mondanám, hogy tegnap sokkal jobban voltam, mint hétfőn, a köhögés még ugyanúgy kínzott, és fáradtnak is fáradt voltam, úgyhogy a reggeli menet után le is feküdtem kb 2 órácskára. Aztán kelés, ebéd, zuhany, majd vártam a Sky-os csávót, mert elvileg 1 és 2 óra között jött volna. Nem jött, úgyhogy én 2 után néhány perccel léptem is, hogy nagyjából időben oda is érjek a Victoriára. Angi hamarabb befutott, mint én, szegény jó fáradt volt a nagyon hosszú utazás után (ezen nem is szabad csodálkozni). Majd beültünk a közeli Starbucks-ba egy kis időre beszélgetni. Jó volt már szemtől szemben, élőben is beszélgetni. J Itt esett meg a következő eset: már elhagyni készültük az épületet, Angi kinyitotta az ajtót, mert én húztam a bőröndjét, és az ő fáradságának és az én betegségemnek köszönhetően olyan ügyesen hoztuk össze a dolgokat, hogy a kávém a Starbucks küszöbére borult :P :D Egy szép nyomot hagytunk magunk mögött :P És a legjobb az egészben, hogy pont a külső részen volt az egyik Starbucks-os dolgozó, és felajánlotta, hogy ad a kiborított kávém helyett egy másikat teljesen ingyen! :O Én mondtam, hogy rendben vagyok, nem szükséges, de ő ragaszkodott hozzá. Wow! Le a kalappal előtte/előttük! Úgyhogy így lett másfél pohár Caffe Lattém egy áráért :D :P

Majd Angi egyik ismerősének az ismerőse jött felvenni őt, úgyhogy búcsút intettünk, de még volt egy meglepetése számomra, ugyanis ezt az ajándékot hozta nekem :O (egyáltalán nem számítottam semmire, nagyon jól esett ;))

Majd én is hazafelé vettem az irányt, mivel azért éreztem, hogy nem vagyok 100%-os állapotban. És ez a hazafelé tartó buszút egy kínszenvedés volt :S Elkezdett folyni az orrom, szerintem lázas is lettem, úgyhogy fantasztikus állapotban értem haza -.-

Úgyhogy a következő napokban a programom csak annyi lesz, hogy elviszem a fiúkat a suliba, felszedem őket, napközben itthon nyomom az ágyat, és este is :P Muszáj kipihennem magam, hátha segít a felépülésemnek is. Egyébként az mindenképpen jó, hogy a köhögésem már szinte teljesen elmúlt, úgy látszik, hatott az a kanalas gyógyszer, amit az anyuka ajánlott. Úgyhogy tea- és fekvőkúrás napok várnak rám! :P :D

Az első 2012-es Dumaszínház Londonban

Jelentem, pénteken és szombaton is egész nap itthon pihentem, mivel nem voltam jól. A Milan-Juve-rangadót is itthon, neten néztem (bár mire találtam egy jó stream-et -.-, azt hittem, szétverek valamit... :S), bár utána majdnem mentem bulizni, dehát nem lettem jobban, sőt, még egy fejfájás is bejátszott :S, úgyhogy jobbnak láttam itthon maradni.

Nem volt rossz döntés, mert vasárnap reggel sem voltam jobban :D :P. Mi lett volna, hogyha megyek bulizni valahova?! Még belegondolni is rossz! Végülis nem találkoztam Ginával vasárnap, merthát a (mostmár ex-)családja keresztbetett neki, bár amúgy is interjúra jött északra :D Szóval vasárnapra csak a főprogram maradt, azaz a Dumaszínház!!! Most Hadházi László és Litkai Gergely jöttek Londonba, én már nagyon vártam, és egyáltalán nem kellett csalódnunk!

Nórival, Adriennel és Zitával mentünk, és természetesen az első sorba ültünk. :P Még a műsor előtt felmentünk az emeletre, aztán ettünk egy kis magyaros kaját: a lányok valami gombás tésztát, én meg borsos tokányt rizzsel és uborkával. Persze azért ők is bele-beleettek az enyémbe :D :P Aztán a főételt „leöblítettük” egy kis sütivel, zserbó és egy somlói is lecsúszott, bár ezek már az előadás közben J

Úúúú, nagyon jók voltak mindketten. Először egy DumaJam-mel kezdtek, aztán előbb Litkai, majd szünet után Hadházi volt terítéken. Egyszerűen nagyszerűek voltak, nem találok szavakat! :D És ami külön szívhez szólt, hogy Hadházi az előadás folyamán megemlítette Tiszavasvárit is! Hogy onnan ment a „közelbe”, Körmendre katonának :D :P És ami külön poén, hogy amikor a végén az „simogatóban” vártuk, hogy fényképezkedhessünk velük, találkoztam egy másik ex-tiszavasvári csávóval! :D Hát nem kicsi a világ?! J Tiszta jól zárult a napom! J

Ma viszont úgy ébredtem, hogy a hangom az valami borzalmas volt :S Ha azt mondom, hogy még engem is irritált, akkor remélem el lehet képzelni, hogy milyen. Kb ahhoz tudom hasonlítani, mikor mutál valakinek a hangja, csak még szorozzuk meg vagy százzal legalább :D :P Délelőtt találkoztam Matt-el, egy dél-afrikai au-pair-sráccal, akivel néhányszor már buliban összefutottunk, de még úgy nem ültünk le beszélgetni. Bár most is a szombat esti buli volt a beszélgetés középpontjában :P Ugyanis még múlt szombaton reggel egy telefon ébresztett: a Piccadilly Institute-ból hívtak, hogy van egy ajánlat most hétvégére, és ha akarom, akkor tudnak nekem foglalni egy asztalt egy meghatározott összegért, amiért egyéb dolgokat is kapunk. Úgyhogy ezügyben találkoztunk legfőképpen. Kb egy órát beszélgethettünk, mert azután mentem Dél-Londonba, hogy segítsek Ginának költözni az új családjához, mert az előző enyhén szólva sz.r volt… Erről ennyit szerintem elég is mondani :P Két jóóóó nagy és nehéz bőröndje volt, úgyhogy bőven elkélt a segítségem. Nem tudom, hogy amúgy egyedül hogyan oldotta volna meg… Szóval Sydenham Hill-ből Hendon Central-ig vonatoztunk és metróztunk. Aztán „átadtam” az új hostanyukájának, majd kerestem egy buszt, de már pont nem lett volna időm hazajönni, úgyhogy North Finchley-ben még egy kis kitérő (Poundland) után mentem is a fiúk sulijához.

Nem tudom, írtam-e már, de az anyuka csütörtökön egy közeli iskolába megy interjúra, úgyhogy mától arra készül keményen, ennek megfelelően nincs is most még itthon, én fektetem a fiúkat. Ugyanez lesz a leosztás holnap is, annyi különbséggel, hogy helyettem a nagybácsi lesz a soros, mivel én már mondtam neki korábban, hogy ezt a délutánt elkérném, hogyha megoldható, mivel, ahogy már az előző bejegyzésben írtam, Angi most utazik haza Új-Zélandról a Gyimesbe, és lesz egy (fél)napja Angliában, úgyhogy holnap délután összefutunk Londonban (ahol még amúgy nem volt J), végre élőben is találkozunk, nemcsak az interneten keresztül beszélgetünk J

Ennyit most röviden, eléggé fáradt vagyok, de már megvárom az anyukát, aztán pihenés. Remélem holnap már jobb lesz a köhögésem, vagy inkább ne is legyen! :D

Jó idő --> Betegség...

Nem egészen úgy alakult ez a két nap, ahogy gondoltam, elterveztem, ugyanis keresztülhúzta a számításaimat a már-már szokásosnak mondható betegség, ami a jó idő beköszöntekor “meglátogat” engem... -.- Tegnap délelőtt egy Holland au-pair csajjal találkoztam volna egy kávéra East Finchley-ben, azonban még reggel ő mondta le, mert az egyik “gyerekére” kellett vigyáznia, aki beteg lett. Mondjuk, ha ő nem mondta volna le, én teszem meg, mert már akkor sem éreztem 100%-osnak magamat...

Úgyhogy napközben megpróbáltam aludni kb 2 órát, de nem igazán sikerült :S Majd délután, 16°C-ban (!!!) elsétáltam a Tescóba, mert néhány dolgot venni kellett a vacsihoz. Nagyon jó idő volt! Még tiszta szerencse, hogy a nagybácsi szedte fel a fiúkat tegnap a suliból, így itthon maradhattam, és ő is csinálta a vacsit.

Tegnap amúgy egy kicsit még otthonosabbá tettem a szobámat, mint ahogy az alábbi képen látható :D

Húúú, ma reggel még rosszabbul éreztem magamat, mint tegnap. Szerencsére ezalatt a két nap alatt elég gördülékenyen mentek a reggelek és a délutánok, úgyhogy legalább a fiúkkal nem volt baj. Ma mondjuk megint szenvedtem egész nap, próbáltam aludni, de mindig 10 percenként felébredtem -.- :S Még a délutáni school run előtt vettem egy jó forró fürdőt, ez már nagyon kellett!!! J Mondjuk köszönhetően ennek a betegségnek, kénytelen voltam lemondani a ma estét, illetve holnap este se megyek bulizni. Esetleg csak Juve-meccset nézni valami helyre, hogyha sikerül találni olyat, ahol adják. A lényeg most az, hogy vasárnap estére jobban legyek!

Egyébként most ugrik a majom a vízbe, ugyanis most este körömvágásra került a sor. Remélem körömrágásra nem fog… :P

Natural History Museum

Ma sem unatkoztam, ugyanis még hétfőn Hilkkával, egy finn au-pair-lánnyal megbeszéltük, hogy elmegyünk a Natural History Museum-ba, legfőképpen a dinók miatt :D Úgyhogy miután a fiúkat ledobtam a suliban, szépen lassan elgyalogoltam East Finchley Station-ig, aztán metróval elmentem South Kensington-ba, ahol ez a múzeum is van. Emellett van még a Victoria&Albert Museum, valamint a Science Museum is J Ezekbe majd egy másik nap megyek el J

Szóval 10 körül taliztunk Hilkkával, valamint Nathalie-vel (német ex-aupair), aztán mentünk is a múzeumba. Ahogy már írtam az első bekezdésben is, elsősorban a dinoszauruszok érdekeltek minket, úgyhogy természetesen azokat is néztük meg először. Mondjuk már a belépés után is egy hatalmas dinoszaurusz csontváza fogadott.

A dinoszauruszos-, az emberi biológiás-, az emlősös-, majd végül a Földös részt néztük meg. Nagyon jók a kiállítások, majd még mindenképpen vissza fogok ide menni, mivel még sok mindent nem is láttam, meg ugye ingyenes. ;)

 Na lássuk! Na lássuk! :D

 Nathalie és Hilkka szórakoznak a boltban :D

A kedvenc állatom <3

Mivel dél körül már elég éhesek voltunk, úgy döntöttünk, hogy ebédelünk valahol a közelben. Végül a Panini mellett döntöttünk J Jelzem, hogy ekkor már esett az eső, és a levegő is lehűlőben volt. Én Camden Town-ban tettem egy kitérőt, mert Adriennek és Zitának vettem jegyeket a Dumaszínházra most vasárnapra. Ezután még volt időm hazajönni, egy félórára kb leültem, aztán már mehettem is a fiúkért. Mivel úgy volt, hogy az anyuka 5 körül ér haza, mint ahogy történt is, megbeszéltem Brooke-kal, hogy ma este megyünk moziba, viszont miután hazajött az anyuka, mondta, hogy el kell mennie ma este egyik ismerőséhez, úgyhogy nem tudtam menni, sőt, még bébiszitteltem is 10-ig. Plusz órák legalább. Sőt, még közben vendégem is volt, ugyanis Nóri East Finchley-be ment interjúra, mivel ismét családkeresésben van, és ha már ott volt, meghívatta magát :D Ittunk egy teát, és csak elcsábult, és evett két palacsintát a jány :D Mondjuk beteg szegény, lázas. Én is rosszul éreztem magam már tegnap este is, meg egy kicsit ma reggel is, de megelőzés címszó alatt vettem be gyógyszert, valamint teákat iszom rendületlenül :P :D

Egyébként most este elég sokat beszélgettünk az anyukával, és sokmindent megtudtam, hogy mik a tervei, hogy miért és mikor költöztek ide, hogyan működik a jelentkezés a középsuliba (ez szorosan összefügg azzal, hogy miért költöztek ide, mint ahogy már néhány korábbi bejegyzésben volt erről szó tudomásom szerint), nyárra miket tervez, stb-stb. Még most pontosakat nem írok ezekről, majd ha már konkrétumokat fogok tudni, azt minden bizonnyal leírom J

Az elkövetkező egy hét elég „busy” lesz számomra, mondjuk holnap csak egy kávéra találkozok egy au-pair-lánnyal East Finchley-ben, egyből, miután leteszem a fiúkat a suliban, majd utána szabad vagyok gyakorlatilag egész nap, mert kiderült, hogy a nagybácsi itt lesz délután, sőt még fel is szedi a fiúkat a suliból. Pénteken este megyek a Sohóban lévő O’Neills-be, ahova Boróka visszatérő partyjára vagyok hivatalos. Szombaton este Milan-Juve-rangadó itthon online, majd valahova csak elnézek bulizni. Vasárnap este Dumaszínház Claphamben, jegyek már rég megvéve. Hétfőre is van meghívásom, oda még nem tudom, hogy tudok-e menni. Kedden pedig Angi (akinek a blogja itt oldalt megtalálható) érkezik Angliába egy fél napra, amíg várnia kell az átszállásra, ugyanis neki most jár le a vízuma Új-Zélandon, ahova a hostcsaládjával költözött el még tavaly, így haza kell mennie a Gyimesbe, de Angliába február 28-án érkezik, míg tovább majd csak 29-én reggel indul Lutonról, úgyhogy végre élőben is fogunk beszélni, nemcsak Skype-on, vagy Facebook-on J Már mondtam az anyukának, és azt mondta, hogy persze, megoldható, hogy aznap délután nem dolgozok. Szóval így néz ki a következő egy hétre a terv.

Pancake Day

Már két napja ismét suli van a fiúknak, úgyhogy visszatértünk a kora reggeli keléshez, és a sulibamenetelhez. A reggelek elég jól lementek eddig, bár hétfőn majdnem elkéstünk, mert East Finchleyben beállt a forgalom, úgyhogy a végén már gyalogolni (=futni :P) kellett, hogy nagyjából időben odaérjünk, és már pont zárták volna lakatra a kaput, de még éppen becsusszantak a fiúk. Mondjuk ma reggel megint azt akarta eljátszani a kisfiú, amit még a Half Term előtti csütörtökön, vagyis hogy nem megy suliban, mert az anyukája nem ölelte meg reggel -.-. De mivel ezt már eljátszotta, így vissza tudtam utalni neki rá, hogy ugyanazt akarja, mint ami akkor történt, mert akkor nem voltam vele túl kedves, mivel menni kellett :P Úgyhogy egy-két perc után csak rájött, hogy inkább felöltözik és készül :D

Még tegnap délután történt, hogy egy kis zavar állt be az erőben, legalábbis a TfL (Transport for London) Live Bus Departure-ös rendszerében, ugyanis egyszer még mutatott 2 buszt, ami jött, utánavaló percben pedig már nem, ennek hatására én el is indultam gyalog North Finchley-ből East Finchley-be, mert már marhára késésben lettem volna, hogyha tényleg nem jönnek a buszok, de végülis jöttek, és néhány megállóval arrébb felszálltam rá, úgyhogy csak egy kicsit késtem. :P :D

Még mindig utazás, merthogy még nem értünk haza a hétfői buszozásból, igaz már leszálltunk a második buszról is, és kb 1, maximum 2 percre voltunk már csak a háztól, amikor mondja a középső fiú, hogy fogjam már meg a lunchbox-át és a szatyrát, amiben az úszófelszerelése van, merthogy neki pisilnie kell. Mondom, oké, de még tartsd már vissza, mert már rögtön otthon vagyunk. Oké. Átkelünk az úttesten, és kb 20 méterre voltunk már csak a bejárati ajtónktól, erre mondja, hogy nem tudja visszatartani, és a BEGOMBOLT NADRÁGON KERESZTÜL PISILT A JÁRDA KÖZEPÉN… Hát én ott lepetéztem, komolyan mondom, nem is tudtam mit mondani, csak azt, hogy ezt nem hiszem el. Legalább állt volna félre, és kigombolja a sliccét :/

Mivel az anyuka tegnap is egy kicsit később ért haza, így én főzőcskéztem, és mivel előző nap a kisfiú kérte (!!!), hogy legyen fehérboros csirkepöri, így azt csináltam :P :D Még nem csináltam korábban, így az anyuka elmagyarázta, hogy ő hogy szokta, és én is úgy csináltam. Természetesen vacsoránál a kicsi már nem emlékezett, hogy ő kérte volna ezt a kaját… :D :P Illetve megint jött a középső a szokásos kommentjével, amit mindig akkor mond, amikor csak éppen rápillant a kajára, még meg sem szagolja, hozzá sem nyúl… (Disgusting = Undorító) Ilyenkor úgy lekevernék neki egyet, mert azért csak készülni kell a kajára, és ilyen beszólással nyitja a vacsit -.- Eleve megadja az alaphangunkat (mármint a felnőttekét), mert ezek után hogy álljunk pozitívan hozzá?! Főleg, hogyha ugyanolyan szenvedősen eszik, mint az esetek 99%-ában…

Ma délelőtt Finchley-ben összefutottam Michaelával (cseh au-pair) és Petrával (magyar) a Costában, mert már régen taliztunk J Majd a Tescóban beszereztem az ebédemet, és jöttem is haza. De még mielőtt mentem volna délután a fiúkért, elmentem bevásárolni néhány cuccot a vacsihoz, merthogy ma Pancake Day (Palacsinta Nap) van/volt, így azt csináltam J Egyébként a Pancake Day elsősorban az angol anyanyelvű országokban elterjedt szokás, ami a Nagyböjt előtti utolsó napra esik, mivel a palacsintát cukorból, lisztből és tojásból készítik, amit a böjt alatt tilos enni, így még egy „utolsó” lakomát csapnak az emberek azelőtt. Úgyhogy mi is így tettünk. A középső fiú egyik barátja is jött velünk haza délután egyébként, de nem sok vizet zavartak a fiúk. Most kivételesen nem volt semmi negatív komment a palacsintára (még jó, ha ezt sem szeretnék, nem tudom, mit szeretnének :D :P), és még szépen meg is köszönték, miután befejezték az evést J De ekkor én még bőven sütöttem, mert bőséggel kevertem be alapanyagot :P És mivel maradt még egy bontatlan tehéntúró a 2,5 héttel ezelőtti magyar összejövetelről, így nem is volt kérdés, hogy a nap főfogása számomra a TÚRÓS PALACSINTA lesz! :D Azért ettem még lekvárosat is, ill. tejszínhabosat is. :P Annyira teleettem magam, hogy azóta alig bírok megmozdulni! :D De még maradt holnapra is anyag ;) 

Készülnek-készülnek a palacsinták :D 

És igen, a túrós!!! :)

Leicester Square Pub Crawl

Nagyszerű ébredésem volt szombat reggel, ugyanis a kisfiú megint “elemében” volt, semmit nem volt hajlandó csinálni, amit az anyja kért tőle, úgyhogy veszekedésre keltem :P :D “Nagyszerű” volt :D Majd miután ettem egy kicsit, és megittam a jól megszokott “kutyulós” kávémat, egy kicsit megkésve bár, de törve nem elindultam Victoriára, merthogy Gabi oda érkezett.

Majd miután ő is beért, elindultunk néhány nevezetességet megnézni, mert a hostcsaládja, vagyis a kislány a családból megkérte, hogy csináljon már néhány látnivalóról képet. Úgyhogy Buckingham Palota, Big Ben, Parlament, London Eye, majd Waterloo-ról metróval London Bridge, majd Tower, majd onnan gyalog The Monument és St Pauls Cathedral. És ahogy haladtunk előre az időben, úgy haladt az időjárás is az egyre rosszabb felé, ugyanis kb a London Eye körül kezdett el cseperegni, majd a The Monument-nél már egészen “szépen” esett... Sőt, miután leszálltunk Finchley Centralban a metróról, és bementünk a Tescóba, és miután kijöttünk, konkrétan szakadt az eső, és a Tesco és a buszmegálló közötti 20 méteren szarrá, de tényleg szarrá áztunk... -.-

Gabinak egyébként ma (azaz február 19-én) van/volt a szülinapja, úgyhogy ebből az alkalomból is jött be Londonba egy bulizásra! J Szerencsére most szombatra jó sok lehetőség volt adott, úgyhogy még válaszhattunk is, hogy hova megyünk, és ahogy már az előző bejegyzésben is írtam, a Leicester Square Pub Crawl-ra esett a választásunk. Az első helyszín a Verve volt, ott lehetett megvenni 10 fontért a jegyet, és kaptunk egy karszalagot, ami feljogosít minket a további helyeken az ingyen belépőre, valamint egy fehér pólót (amit nemsokára láthattok a képeken :D), illetve ilyen foszforeszkáló karkötőket. Ja, és persze minden helyen egy ingyen felest :P :D

Szóval az első pub/bár/klub a Verve volt. És itt mi történt velem?! Mennék ki/fel a lenti klubhelyiségből, át a táncparketten, már majdnem az ajtónál járok, és teljesen véletlenül egy csávó meglendítette a karját, és leveret a szemüvegemet... Mivel nagyon rossszak a szemeim, így nyilvánvalóan nem láttam semmit, hogy merre lehet, és a klubban lévő sötét sem igazán segítette a lokalizálást :P Gondoltam, hogy olyan nagyot nem repülhetett a szemüveg, úgyhogy léptem egyet… PONT RÁ A SZEMÜVEGEMRE!!! Öröm az ürömben, hogy „csak” a szárra sikerült rálépni, úgyhogy a lencséknek semmi baja nem történt, viszont a szár az olyan szinten eldeformálódott, hogy ott kellett a helyszínen, olyan „MacGyver”-ösen hajlítgatnom, míg viselhető állapotba nem került :D :P Sikerrel jártam, bár egy kicsit még ferde, de már dolgozom az ügyön :P

Nagyon sok ember volt ezen a Pub Crawl-on, szerintem több, mint 100 lehetett, mert ahogy az egyik helyről a másikra mentünk, úgy néztünk ki, mint valami szurkolói csoport, akik valami nagy meccsre mennek, mivel többen énekeltek is a menetelés közben, igazából már csak a rendőrök hiányoztak ehhez a feelinghez :D

A második hely valami olaszos nevű klub volt, nem igazán figyeltem oda, úgyhogy ezt most nem tudom megmondani, hogy pontosan, annyira nem is lényeg. Ezt követően a Piccadilly felé vettük az irányt, ahol előbb a Bar Rumbába, majd a Piccadilly Institute-ba mentünk be, és azután már nem is mozdultunk máshova. Igaz, még az Institute előtt kettévált a csoport, és néhányan elmentek a Ministry of Soundba, de mi nem :D Úgyhogy a csapat érdemi része maradt itt, és ott nyomattuk kb fél 3-ig. Jó buli volt, jó sok ismerőssel találkoztam/találkoztunk, illetve új emberekkel is természetesen J Egész sok magyar jött el egyébként erre a rendezvényre, tök jó volt J

A változatosság kedvéért ma is a kisfiúra ébredtünk -.- mondhatom, kellemes volt… Volt ma 13.30-tól egy au-paires találkozó a British Museum-ban, de sajnos arra én nem tudtam menni, mert 3-tól én voltam itthon a fiúkkal, mert a nagybácsi csak addig tudott maradni, az anyuka a barátjával pedig galériákba, kiállításokra ment, és 6 körül jöttek haza. Szóval a fiúk elvoltak, én a szobámban próbáltam ébren maradni :D Gabi dél után néhány perccel indult el, és ő el is ment a British Museumba, azt mondta most este, hogy szép, tetszett neki. Egyszer már végre én is eljutok oda :P :D

Holnap vissza a „normális” kerékvágásba, nagyon remélem, hogy a kisfiú most jobb kedvvel ébred, mert ha nem, ismét egy felejthetetlen reggelnek nézünk elébe :D De ez már a holnap zenéje. De már csak 7 nap a Dumaszínházig Londonban!!!! Hadházi és Litkai jönnek, de jó lesz! 

Egy kis vidámság a végére is :D

Egy érdekes diák

Nem is én lennék, hogyha a tegnapi “elfelejtett gondolatos” bejegyzésemből sem felejtettem volna ki valamit :D Szóval, ahogy már korábban jónéhány bejegyzésben előkerült, jelenleg lakik velünk egy francia srác. Ő angolt tanulni jött Londonba, minden hétköznap megy reggel suliba, és délutánig van, kb akkor jön haza, amikor én indulok a fiúkért, plusz-mínusz néhány perc. Nem is ez a lényeg. Ahogy megtudtam még szerdán, az anyuka mintegy 1,5 éve csinálja ezt, tehát hogy kiadja azt a kis szobát egy diáknak, mert ugye ez a bevétel is jól jön neki. Elmondása szerint az eddigiekkel elég szerencsés volt, mert mindössze 2 „tag” volt, akik nem igazán jöttek be úgymond, a többi nagyon könnyen alkalmazkodott a helyzethez. És mivel most is francia srác van itt, Pascal, megemlítette, hogy volt már korábban egy francia srác itt, náluk, aki szintén ilyen partyarc volt, azaz szinte minden nap ment valahova, alig volt itthon. És utána kérdezte, hogy tudom-e kicsoda Nasri?! Először nem értettem rendesen a nevet, majd mondta, hogy az a focista, aki az Arsenalban játszott, merthogy NASRINAK AZ UNOKATESTVÉRE LAKOTT ITT 6 HÉTIG még tavaly, amikor Nasri még az Arsenalban játszott, és kb mindig ment valahova. WTF?! És én miért nem akkor voltam itt? :/ :P Az biztos, hogy hirtelen nagy barátságba kerültem volna a sráccal :D El se hittem, mikor először mondta!

Miután ismételten felszedtem az államat a padlóról :D :P, elmondanám még, hogy a fiúk hazaértek, „mindössze” 3 órával az eredetileg megbeszélt időpont után :P Bár legalább az apuka hagyott egy üzit a hangpostámon, így tudtuk, hogy később jönnek, de hogy ennyivel?! 2 után indultak el Newportból (Wales), és 7.20-kor értek haza… A fiúk persze aludtak legalább 3 órát a túra alatt, így jó későn mentek ágyba… Mindegy, holnap én megyek el reggel, a Victorián felszedem Gabit, aztán valszeg egy kis városnézés J, majd vissza ide, este pedig Leicester Square Pub Crawl! Biztos jó lesz!

Sokadik elfelejtett gondolatok és majdnem focimeccs

Ez a mostani bejegyzés innen-onnan összeszedett, vagy mondhatnám úgy is, hogy éppen most, vagy legalábbis a mai nap folyamán eszembe jutott dolgokat fog tartalmazni, és korábban elfelejtettem megemlíteni őket. :P

Az első téma az egyik visszatérő problémám, a körömrágás :S. Korábban nagyon hardcore voltam ebben a témában, de mára legalább már arra a szintre eljutottam, hogy megvárom, míg megnő a körmöm, levágom ollóval, viszont utána ismét lerágom kicsire -.- :S Nem tudom, hogyan és legfőképpen mikor fogok erről a nagyon rossz szokásról leszokni, mert már nagyon idegesít engem is :S Most apukámtól azt a tanácsot kaptam, hogy rágózzak, hátha az eltereli a figyelmemet, és így nem a számban fognak landolni az ujjaim. Próba cseresznye. Most a növesztés fázisában vagyok, majd akkor fog a majom a vízbe ugrani, amikor ismételten körömvágásra kerül a sor :P

Sztárom a párom. Bizonyára mindenki látta már legalább egyszer ezt a filmet, amiben Hugh Grant a főszereplő, illetve az egyik, a másik, vagyis a sztár pedig Julia Roberts. Azért említem most meg ezt a filmet, mert ahogy a film eredeti, angol címéből (Notting Hill) ki lehet találni, igen, bizony, Notting Hill-ben forgatták a film nagy részét. Én pedig kedden voltam a Portobello Road Market-en, ami Notting Hill-ben van, így még előtte felkutattam, hogy melyik ház is volt a filmben Hugh Granté, hogy legalább megcsodáljam, ha már úgyis arra járok. Meg is találtam, viszont annyira semmilyen, egy sima sorház, mint ahogy a filmben is, hogy még fotót sem csináltam róla :P Komolyan mondom, a mi ajtónk komolyabb, mint azé a lakásé :D :P

Még szintén keddi a történet. Kedd esti, egészen pontosan. Mivel az első busz, ami jó lett volna Nórinak hazafelé, valamilyen titokzatos oknál kifolyólag nem állt meg az intésére -.-, így a következő, sokkal jobban látható buszmegálló felé vettük az irányt. Beszélgettünk-beszélgettünk, a franc sem figyelt arra, hogy útkereszteződés, és akár még kocsik is jöhetnek :P :D, és keltünk át a zebrán, már majdnem a közepén jártunk, mikor előttünk, vagyis inkább mellettünk néhány centivel fékezett le egy teherautó :P :D, akinek a sofőrje olyan pillantást vetett ránk, amivel ölni lehetett volna :D :P De túléltük, az a lényeg.

Tegnapi napom krónikájából kifelejtettem, hogy délután, még mielőtt megtudtam volna, hogy nem megyek este moziba, mert Brooke lemondja, elkezdtem varrni :P :D Az egyik farmerom nem is tudom hogyan, de a bokánál kiszakadt, úgyhogy azt meg kellett varrnom, mert elég igénytelenül nézett ki egy lyukkal rajta :D :P. Illetve még a zakó gombjait erősítettem meg, mert eléggé instabilnak néztek ki, meg azok is voltak, úgyhogy egy kis varrásgyakorlást végeztem.

És mivel este nem mentem moziba, itthon „moziztam”. Első film, amit megnéztem a Battle Los Angeles volt a tévében, majd bekapcsolódotam az Amerikai pite: Az esküvőbe, ami még mindig annyira meg tud nevettetni, hogy nem is hiszem el. Na és a filmzenék benne! Nagyon jó film!

Ja, és még a mai naphoz tartozik, vagyis tartozott volna, hogy majdnem mentem Európa Liga-focimeccsre Stoke-ba :P :D Álex, a spanyol au-pair-srác (aki Valenciából való, és természetesen így nekik is szurkol) írt tegnap este, hogy szabad vagyok-e ma, merthogy egyedül nem, de társasággal szívesen elmenne a meccsre. Úgyhogy este nagy keresgetésbe fogtunk, majd ő fórumokon beszélgetett Stoke-szurkolókkal, de mivel nem volt garantált, hogy a meccs előtt is tudunk venni jegyet, így végülis lemondtunk az útról… :/ Majd legközelebb!

Kensington Gardens és Portobello Road Market

Tegnap úgy döntöttem, hogy miután a fiúk elmennek, én is elhagyom a házat, és elmegyek London eddig általam még nem megnézett részére. A fiúkért az apjuk 9.30 körülre volt várható, és elvileg csak én lettem volna itthon, mikor jön, úgyhogy 9 után nemsokkal fel is keltem, de hallottam, hogy az anyuka és a bátyja is itthon vannak, úgyhogy nem feltétlen kellett volna felkelnem, de jobb is volt így, legalább nem aludtam délutánig :P Az apjuk tehát elvitte a fiúkat, és pénteken délután 15.30-16.30 között várható, amikor itthon kell lennem, mert az anyukának mennie kell dolgozni a suliba.

Nemsokkal azután, miután elmentek, én is elindultam, az első cél Kensington Gardens és a Kensington Palace volt. A Kensington Gardens a Hyde Park mellett fekszik, de addig még sohasem mentem el, pedig a Hyde Parkban már voltam jónéhányszor. Nagyon nagy volt a forgalom, így 1 óra 20 perc kellett busszal, hogy beérjek a Tottenham Court Road-ra, onnan meg még 20-25 perc, mire odaértem a Lancaster Gate-hez.

Azt elmondhatom, hogy nem a legideálisabb időt választottam a park megtekintésének, mert noha nem volt túl hideg, a tél miatt a fák és a virágok nem igazán pompáztak legszebb színeikben. És akkor még enyhén fogalmaztam, így a parkba mindenképpen vissza kell majd mennem, miután beköszönt a jobb idő, és természetesen vissza is fogok térni oda ;)

Azért természetesen kattintgattam, úgyhogy néhány jobban készült képet meg is osztok veletek. Említést érdemel még a Serpentine Gallery, ami a Kensington Gardens-ben van, és ezek után egy kicsit átértékeltem a művészetet. Elöljáróban, nem vagyok egy művészlélek, és akkor még enyhén fogalmaztam, de amilyen művek ebben a galériában ki voltak állítva, és amilyen videókat játszottak a kirakott tévéken, hát, ezek alapján minden művészet! De tényleg! Ez most nagyon lesarkított vélemény lesz, de bármit teszünk, az művészet! Na jó, ebbe nem megyek bele, mert ez már tényleg nem az én asztalom :D

A Kensington Palace-hez is elmentem, azonban ez március végéig le van zárva felújítás miatt, úgyhogy csak távolról lehetett néhány képet lőni. De mindegy, majd ezt is lecsekkolom legközelebb.

Miután a parkban végeztem, Notting Hill felé vettem az utam, a cél a Portobello Road Market volt. Már sokat hallottam erről a piacról, de még nem jutottam el oda, és úgy gondoltam, hogy akkor már összekötöm a Kensington Gardens megnézésével, mivel nincs túl messze egymástól a kettő.

A Portobello Road Market, mint ahogy a nevében is benne van, a Portobello Road-on van, az egész úton végig. Sokfajta üzlet található rajta, szinte minden megtalálható itt. Kedd lévén nem volt túl sok ember, ami látható is a képeken.

Hazabuszozásom után, de még vacsi előtt elmentem egyet futni. Tökéletes feltételek között futhattam, kellemes idő volt, a talaj is szinte tökéletes, és már közben is éreztem, hogy megfutom az eddigi legjobb időmet ezen a 2,7 km-en. Egészen pontosan 12 perc 43 másodperc alatt futottam le ezt a távot. Viszont valószínűleg túl keményen nyomhattam, mert ma már úgy keltem, hogy a jobb lábfejem fáj, úgyhogy ma ki is hagytam a futást.

Este úgy döntöttünk, hogy összefutunk Nórival. Az Embankment állomásra beszéltük meg a talit, természetesen késtem :P :D A Walkabout Temple-be gondoltam, hogy beülünk, de végülis sétáltunk a Temze partján, mert nagyon szép idő volt, és azért nem mindennapi látvány a kivilágított London sem! J

Nóri új hostanyuja kölcsönadta neki a Travelcard-ját, azonban az csak a 2-3-as zónára volt érvényes, és mivel mi bőven az 1-esben jártunk, így természetesen nem tudott (volna) kijönni a kapun. Nem is sikerült, és akkor az állomáson álló TfL-es (Transport for London) emberke odajött megkérdezni, hogy mi a baj, és ezután jöttünk rá, hogy nem igazán tudna kijönni, így kénytelen volt használni az Oyster-ét, azonban mivel nem touch-in-olt, így a maximum utazást vette le a kártyájáról, ami jelen esetben £4.60-at jelentett, és így már mínuszba ment a kártya. Oda is jött a csávó, hogy a mi probléma, és akkor mondtuk, hogy így járt(unk), és a csávó kérdezte, hogy honnan jött Nóri, és elmondtuk, és kézi vezérléssel visszatett £2.60-ot az Oysterre!!! Nagyon rendes volt a csávó! Köszi ;) Még egy fogadást is megnyertem az este folyamán, de ez már szóra sem érdemes :P :D

Ma is akartam menni valahova, azonban dél után nemsokkal keltem fel, és mire szépen lassan megebédeltem, le is mondtam arról, hogy megyek valahova, mert estére mozi volt betervezve Brooke-kal, 18.55-től a Finchley Road-on. Úgyhogy, mivel néhány fürdőszobai cuccnak már a végét jártam, elmentem szétnézni a boltokba, hogy hol a legolcsóbbak ezek, és szépen megveszegettem.

Közben írt Brooke, hogy mégsem tud jönni moziba ma este -.-, úgyhogy nyugodtan megnéztem a Juve-meccset (vagyis nem olyan nyugodtan, mert nem nyert a csapat… :S), majd a nappaliban lebzselek azóta. Még egy focimeccset néztem a tévében, most pedig a Battle Los Angeles című filmet nézem.