Betegség, láz, itthon

Nem mondanám, hogy túl mozgalmas napokon vagyok túl. Azt már azt hiszem, hogy írtam, hogy kb 10 napja, szerda-csütörtök magasságában éreztem, hogy mintha kezdődne valami betegség. Az lappangott-lappangott, aztán múlt héten csütörtökön valóban kijött rajtam sajnos. :/

Már napközben éreztem, hogy itt valami nem stimmel. Reggel még megnéztem a legkisebb kisfiú előadását a suliban, és eközben az egyik anyukával megbeszéltem, hogy átjöhet az ő kisfia aznap playdate-re. Hát, utólag azt kell mondanom, nagy hiba volt. A suliból hazavezető úton annyira hiperaktívak voltak a fiúk (mind a 3), hogy a már akkor sem túl jó állapotom közben az minden volt, csak nem kánaán. -.- Komolyan mondom, nagyon idegesítő volt olyan betegen ilyen izgatott gyerekekkel hazajönni. Még tiszta szerencse, hogy a nagybácsi itthon volt, mert miután hazaértem nekem ennyi volt a programom: teakészítés, bedőlés az ágyba, és alvás vacsoráig. Ekkor délután, majd este is ruhában az ágyban rázott a hideg :S L. Tehát nem voltam túl jól.

Pénteken jött Reni takarítani, előtte vettem egy forró fürdőt, majd beengedtem, én pedig lefeküdtem aludni. Mikor ment, felkeltem, majd pihenve vártam a 3 órát, amikor a fiúkért mentem. Mivel este jött értük az apjuk, ezért suli után össze kellett pakolni, és rám várt ez a nagyszerű feladat, mivel az anyuka aznap is sokáig dolgozott (ami azért pluszpénzben nem jött rosszul nekem). Ezért először összepakoltunk, és csak utána mentünk el délutáni snack-et venni nekik. Szóval megvesztegettem őket :D :P.

Arról még nem írtam, hogy hétfőn napközben jött egy csomag. Vagyishát csomag... Ez nem túl jó szó azokra, amik jött. Ugyanis 4 db baromi nagy autógumit hoztak! A mi címünkre, viszont a név nem a miénk volt. És ami a legviccesebb, hogy a név, akinek a nevére jött a küldemény, magyar volt :D. Most azért hoztam szóba ezt a csomagot, azon kívül, hogy most jutott eszembe, mert pénteken, miközben vártunk az anyukára, akkor jöttek érte, és mint kiderült, itt laknak néhány házzal mellettünk, de valamiért a mi címünket adták meg...

Az eredetileg 8 órára mondott érkezés helyett az apuka 9.20 körül „már” ide is ért -.- . Azután 10 perccel pedig Judit is átjött, és innentől kezdődött a pihenéssel teli hétvége.

Mert tényleg az volt. Pénteken sem voltam valami túl rózsás állapotban, azonban a szombat reggel rémes volt :S Miután felkeltem, egyszerűen minden rossz volt, és mint kiderült, még lázam is lett. Erre vettem be lázcsillapítót, utána jobb is lett. A nap hátralévő részében a nappaliban neteztünk, tv-ztünk, Jóbarátok-maraton ment a Comedy Central-on :P :D. Napközben mégegyszer volt lázam, azután ismét csak lázcsillapító, amit megint csak jobban lettem. Utána már nem lett lázam, de pihenni kellett. Este pedig csináltunk egy kis paprikás krumplit, mert még volt kolbász, és emiatt nem is kellett boltba menni legalább. J

Vasárnap már egy kicsit jobban voltam, és a nővérke (értsd: Judit  :D) tanácsára ittam egy mézből és kifacsart citrom levéből kevert italt. Úgy tűnik, hogy használ, mert ma is jobban vagyok, iszom is tovább. Egyébként a hétvégén lefoglaltuk a buszt is Bournemouth-ba, úgyhogy már csak onnan kell a vonatot Sway-be, aztán már minden el lesz intézve az „őszölésre” J. Ha nem lettem volna beteg, azt mondanám, hogy nagyon jó volt itthon lenni kettesben, ami igaz is, csak a betegség ne lett volna/ne lenne... Jó lenne, ha most már tényleg sikerülne teljesen meggyógyulni, mert mióta augusztus 31-én visszajöttem, szinte minden hétvégén volt valami bajom, ami nem túl kellemes.