Avagy
péntek esti láz. Sajnos nem a jó értelemben vett láz, vagyis izgatottság, hanem
bizony kőkemény láz... -.-
Ahogy
az előző bejegyzésben már megemlítettem, sikerült lebetegednem pont azután,
hogy az anyuka és a nagyfiú elmentek. Elkaptam ugyanazt, ami a két kisfiún már
átment, és most én voltam soron. Péntek napközben még viszonylag tűrhető
állapotban voltam, bár akkor sem voltam jól, igaz, próbáltam aludni, pihenni,
amennyit csak tudtam, de már akkor sem nagyon ment, de estére még rosszabbul
lettem.
Már
kb. csak az a gondolat vitt előre este, hogy mindjárt odaérek Judithoz, amúgy
nem sok értelme volt elindulnom, mert úgy kóvályogtam az utcán és a házban is,
mint gólyafos a levegőben. :P Péntek este nem is kellett sok, be is aludtam,
igaz előtte még bevettem egy gyógyszert. Aztán éjszaka sehogy sem ment az
alvás, forgolódtam jobbra-balra, és olyan 3.40 magasságában fel is ébredtem, de
annyi erőm sem volt, hogy felüljek az ágyban. :S Még szerencse, hogy Juditnál
voltam, mert így ő tudott engem ápolni, cserélte a hidegvizes borogatást
legalább egy órán át, illetve adott gyógyszert is, mert konkrétan tűzforró volt
az egész testem! :S :( Kb. 1-1,5 óra szenvedés és ápolgatás után sikerült
valahogyan elaludnom, de ekkor sem aludtam túl sokat, mert 9 után már fel is
ébredtem.
Mondjuk
szerencsére ekkor egy fokkal már jobb volt a helyzet, mert nem voltam tűzforró,
csak meleg, tehát lázam még mindig volt... Ennek köszönhetően a szombati napunk
mehetett is a kukába, egész nap (egészen estig, amíg jönnöm kellett
bébiszittelni) ágyban voltam, még vissza is aludtam egyszer. Szombat este is
már elég hamar elaludtam, és végre tudtam normálisan pihenni éjszaka, így
vasárnap reggel újult erővel ébredtem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése