15

Hétfő este óta már pontosan tudom, hogy mikor költözök át a következő családhoz Crouch End-re.

Hétfőn este, miután már megvacsoráztunk, és én a szobámban voltam, jött egy hívás, de mire elővettem volna a telefont, pont letette a hívó fél. Aztán hagyott egy üzenetet, amit visszahallgatva tudtam meg, hogy következő hostapám keresett, aki elmondta, hogy volt egy kis kavarás az időpontokkal, ugyanis a jelenlegi au-pair-jük június 25-én megy haza Spanyolországba, így azt szeretnék, hogy 20-21-én kezdjek náluk. Aztán természetesen visszahívtam, és akkor úgy beszéltük meg, hogy 20-án, csütörtökön, költözök át hozzájuk. Még semmi konkrétat nem beszéltünk meg, hogy mikor meg hogy, addig még van idő, úgyhogy még úgyis beszélünk. :) Szóval 15 nap múlva már az új családnál leszek.

Amiről az előző bejegyzésben elfelejtettem írni, hogy így természetesen a nyaram sem úgy fog zajlani, ahogy szerettem volna. Már az interjún mondtam az anyukának, hogy nekem július 29-ére van haza foglalva jegyem, illetve augusztus 31-ére vissza, Londonba. De már akkor mondtam neki, hogy azért tudtam így foglalni, mert a jelenlegi hostanyám tanárnő, így azidőtájt nem igazán van rám szüksége, így majd' 5 hétre is hazamehetnénk. De mivel új hely után kellett néznem, így tudtam, hogy ez lehetetlen, hogy valamelyik következő családnál is lehetne ennyi szabadságom. És nem is lesz. Ugyanis az anyuka a nagyobb fiúval augusztus 8-án utazik Ausztráliába (ugyanis az anyuka ausztrál), és majd 21-én jönnek haza, és mivel 22-e még nehéz lesz az átállás miatt, így majd csak augusztus 23-án tudok hazamenni. Mondta, hogy előtte is mehetnék egy hétre, de az már úgy túl sokba kerülne, így mondtam, hogy akkor augusztus vége lesz ebből. Így legalább unokatestvérem esküvőjén (24-én), Judit születésnapján és az enyémen (26-a és 28-a) is otthon leszek, aztán majd 31-én, szombaton, együtt jövünk vissza. És ami még jó, hogy tegnap, amikor csekkoltam a jegy átíratását, mindössze 32 fontot kéne ráfizetni, amiből 26 font az átíratás, és 6 font a két repjegy ára közötti különbség, akár Debrecenbe, akár Ferihegyre mennék. Még nem tudom, hogy melyik lenne jobb, de majd csak úgyis akkor foglalom le, amikor már átköltöztem az új családhoz.

Tegnap este beutaztam a központba, ugyanis még délután írt rám Barbi, hogy van-e kedvem találkozni, meg egyáltalán ráérek-e, és mint később kiderült, ráértem, így végre össze tudtunk futni. Holborn közelében ugyanabba a pubba ültünk be, amelyikben még anno egy vasárnapi délutánon néhányan magyar au-pair-ek összefutottunk. Nagyon jó volt végre beszélgetni egy jót. Nem is tudom már, hogy mikor találkoztunk utoljára, amikor egy kicsit hosszabban tudtunk beszélgetni. Meg most jó is volt kimozdulni.

Igazándiból szerintem szükségem volt valami változásra, és így, hogy új családom lesz, ismét új impulzusok fognak érni, aminek hatására - remélhetőleg - ismét megjön a sokkal jobb kedvem, illetve a kezdeményezőkészségem, vagyis hogy programokat szervezzek, meg ilyenek. Úgyhogy mindenképpen pozitívan állok hozzá a jövőhöz!

Holnap este pedig Bödőcs Tibor ismét Londonba jön, és most nem is maradok le róla! :P :D