Tudom, hogy már várjátok az oxfordi hétvégéről a bejegyzést, de természetesen szerkesztek egy videót a két napról, így majd csak holnapra ígérem a bejegyzést. Addig is néhány gondolat az elmúlt 2 napról.
Hétfőn reggel a lányok hisztivel „köszöntöttek”, ugyanis miután felvittem a nagyfiú bicaját a kert tetejére, hogy kiengedjem a hátsókapun, majd becsukjam utána, az egyik kislány elkezdett sírni amiatt, mert szerette volna megenni a még vasárnapról megmaradt főtt tojását, és van ilyen hülye tojástörőnk, vagy nem tudom, mi lenne a helyes szó erre. Bele kell tenni a megfőzött tojást, majd a tetejét ráengedni, és megtöri, megrepeszti a tojást. Ezt meg is csinálta magának, majd én elkezdtem (volna) megpucolni a tojást, egy ilyen félcentiszer félcentis tojáshéjdarabot szedtem le, erre elkezdett sírni, hogy dehát ők nem így szokták enni, hanem elvágják, stb-stb. Ekkor kellett felvinnem a nagyfiú bicaját. Közben már mindkét szülő elment munkába. Erre, mire jövök vissza a házba, már a másik kislány is sír. De gőzöm sincs, hogy miért?! Próbáltam nyugtatgatni, de nem használt, így hagytam nekik teret, hogy lenyugodhassanak, mivel lassan a suliba is menni kellett. Nagyjából lecsillapodtak a kedélyek, mire indultunk a suliba, úgyhogy elmúlt a kis reggeli „izgalom”.
Melegnek meleg volt hétfőn is, viszont egyszer-kétszer eleredt az eső, bár nem túl intenzíven és nem hosszú ideig esett ilyenkor. Suli után kint olvastam a lányokkal, majd fociztam a fiúval, mivel bent, főleg a conservatoryban meg lehetett gyulladni, olyan meleg volt. Ugye az egész conservatory üveg, így ilyen napos időben mint egy szauna.
Ma az apuka nem ment dolgozni reggel, mert eléggé fáj(t) neki a jobb vállánál és nyakánál lévő izom, izmok, mert vasárnap a jetwasher-rel tisztította a garázst, illetve a tetejét, így jópár órán át felfelé kellett tartania a műszert, és ez a természetellenes pozíciónak most issza meg a levét. Most este is annyira szenvedett még, normális mozgást szinte nem is tudott végezni. Viszont délután egy meetingre mindenképpen be kellett mennie a kórházba :S
A 2 nap alatt sikerült feltöltenem a hétvégén készült képeket, hát mitnemondjak, vannak közte nagyon veszílyesek is :P Konkrétan vállalhatatlanok :D Nyilván azokat a nagyközönség elé nem fogom kitárni, csak így megemlítettem :P
Még vasárnap, az apuka pénteki jótanácsát megfogadva, írtam mindkét esélyes londoni családnak, hogy van másik család is, aki engem szeretne, így ha véletlenül nem hozzájuk megyek, akkor ne érje őket váratlanul. Mert eddig nem említettem nekik, hogy van másik család is, akik nagyon engem akarnak. De az már biztos, hogy most vasárnap megyek ismételten Londonba, és találkozok mindkét családdal, már a jegyet is lefoglaltam. A 3-gyerekes még múlt héten írt emailt, hogy majd hív pénteken, de akkor nem tudott, utána én írtam neki, hogy hétvégén off leszek, így akkor azért nem hívott, így végül hétfő estében maradtunk, de akkor későn ért haza, így mára toltuk, de ma meg valami határidős munkát kellett csinálni, úgyhogy holnap beszélünk :P (ha mindenki úgy akarja…)
Hétvégén ismételten nem sokat fogom a hostcsaládomat „boldogítani”, vagyis nem sokat leszek itthon :D Szombaton lesz két látogatóm (Anita és Bogi), akikkel este majd belevetjük magunkat az éjszakába, illetve előtte még egy kis városnézés valószínűleg. Majd vasárnap ugye megyek Londonba, ahonnan vasárnap éjfélkor érek haza :P :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése