Oké, hol is kezdjem. A gyerekeket elkísértem, majd hazakísértem az iskolába/iskolából, annyi érdekesség történt, hogy délután, mikor A legkisebb fiúért kellett menni kb 3.15-re, ugye vittem magammal a lányokat, mivel nem volt itthon senki más, így ilyenkor nem lehet magukra hagyni őket. Még játszottak a suliban a különböző játékokon, aztán 3.40 körül elindultunk. A legkisebb fiú még reggel rollerral ment suliba, így ő hamar hazaért, mi meg gyalogoltunk a lányokkal. Erre megszólal az egyik lány, hogy pisilnie kell, és hogy nem bírja ki hazáig. :) Mondom jó, csak legalább még 50 métert bírj ki, mert azután egy kis úgymond ösvény, azaz annyira nem voltunk szem előtt, legalább nem az utcán csinálták :D Ja, és közben ugye akkor már a másik lány is pisilt egyet :D, de az előbbi nem sokat szórakozott, megállt és nem ült v guggolt le, hanem állva próbált pisilni :), hát sztem nem kell mondanom, hogy szépen a nadrágjára ment az anyag java... :P
Péntekenként jön A legidősebb fiúhez és A középső fiúhez Mervyn, a dobtanár, most is itt volt, megint nyomatták a jó kis számokat. Még a dobóra előtt, azaz 16.30 előtt segítettem A legkisebb fiúnak és A középső fiúnek is a matekházijában. A vacsora rendben lezajlott, aztán még a fiúkat vitték úszni.
De én már közben készülődtem, mert még a héten beszéltük fércen néhány aupair-csajjal, hogy péntek este talizunk, és szórakozunk egy kicsit.
Természetesen késésben voltam:), így kb 21.20-ra értem oda a Hippodrome elé, ahova megbeszéltük a találkát. Láttam, hogy áll néhány ismerősnek tűnő:) lány a Hippodrome előtt, az egyikük Caro volt, aki fészen ismerősöm, így odamentem. Beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk valahova, de közben kaptam egy sms-t Micoltól, akivel még csütörtökön találkoztam, hogy ők ott vannak a Hippodrome melletti bárban, így elkezdtem nézegetni, és már integettek is, így én odamentem. Ő volt ott, és Louise, egy svéd aupair-csaj, leültem melléjük, bár enyhén fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy nem volt meleg :S
Ott ültünk, míg megitták az italukat, aztán elindultunk egy bárba (a neve bsb), ahol elég retro-jellegű számokat nyomtak, mondhatni nem a legjobbakat, így két ital után továbbálltunk a szomszédos bárba, ami a MacKenzie névre hallgat. Itt már nekünk jobban tetsző számokat játszott a dj, így táncoltunk is egy kicsit, aztán egy kicsit melege volt Louise-nak, így kimentünk a levegőre:D
Ja, még a Hippodrome mellett említette Micol, hogy van valami karaoke-bár, ahol lehet ilyen boxot bérelni, ahol barátok előtt lehet előadni a tehetségünket :) Hát hogy a fenébe ne lennék benne ilyesmiben, mondtam, hogy rám bizton számíthatnak :D
Mivel Micolnak ma reggel 8-tól dolgoznia kellett, így hamar indultunk haza, én az éjféles busszal jöttem haza, a lányok egy picit hamarabb tudtak jönni. Ez ilyen bemelegítő bulinak jó volt, majd legközelebb már komolyabb lesz :D
Mára Magdalenával, Maggie-val, egy bolgár aupair-csajjal beszéltem meg találkozót. Ő múlt hét vasárnap érkezett, előtte 2 évig Svédországban tanult, 2 gyerekre vigyáz. Azt mondta, hogy igen jól nevelt gyerekek, mivel a szüleik tanárok, így talán ez el is várható :)
Egyébként most biciklivel mentem be a városközpontba, hát konkrétan már az első komolyabb emelkedőn úgy "meghaltam", ahogy kerékpáros nyelven szokás mondani :P, hogy szép volt nézni :P Még az a szerencse, hogy ezután sík terep jött, mert a Westbury Park mellett haladtam el, így itt már nem volt baj. Majd jöttek a jó részek, a városközpontba kb már csak lefelé kellett menni. Mondom, fasza, szép lesz ezen visszafelé feljönni :D 28 perc alatt benn voltam a belvárosban amúgy. Elég jó részidő elsőre, de az idő előrehaladtával természetesen lesz ez még jobb is.
A Cabot Circus plázánál/plázában lévő Zara üzlet elé beszéltük meg a találkát Maggie-val, és ott is találkoztunk. Aztán beszélgettün, sétáltunk, megmutattam neki néhány helyet, először a Primark-ot, majd beszéltük, hogy az ő hostszülei azt mondták neki, hogy ott, ahova majd én fogok nyelvsuliba járni, nem lesz :O tanfolyam, de mondom, ez hülyeség, mert hétfőn már kezdődni is fog, csak én ugye a lányok félnapos sulija miatt még nem tudok akkor kezdeni, de megyek be befizetni a tanfolyamdíjat.
Mondom, egyúttal már meg is mutatom a nyelvsulit, rendes nevén az International House Bristol-t, ami a 27 Oakfield Rd alatt található. Hát mit ne mondjak, már gyalogolni is elég volt a nagy emelkedőkön, miután odaértünk, le is ültünk legalább egy negyedórára pihenni :D Majd visszaindultunk, beszéltük, hogy majd jövőhétvégén is csinálhatunk valamit, hogy ne a négy fal között üljünk még hétvégén is :P A Burger Kingben Maggie evett valamit, mert már éhes volt, én még nem annyira. Aztán szépen lassan visszagyalogoltunk a bicajomhoz, mert ugye én azzal voltam, aztán mindenki ment a maga útján. Ő még benézett a Primarkba :D, én meg indultam haza. Hát mit ne mondjak, az első emelkedő is olyan brutális volt most, hogy a felénél le kellett szállnom, mert egyszerűen nem bírtam tovább "tekerni". Így toltam a bicajt, közben természetesen zenét hallgattam, de egyszer csak hallottam magyar beszédet, és anyuka volt a 2 kisgyerekével. Nagyon örültem, mert az első magyarok voltak, akikkel találkoztam Bristolban. Egy kicsit beszélgettünk, legalább kifújtam magam egy picit, aztán indultam tovább. Még várt rám 3 másik "gyenge" emelkedő, így neki kellett veselkedni. Az elsőn sikeresen túljutottam, aztán a 2. közepén megint meghaltam :D, így toltam tovább a bicajt, amíg ki nem értem a Westbury Parkhoz, ahol a sík terepre való tekintettel visszaszálltam a bringára, onnan már nem volt megállás hazáig :D
Amúgy az időzítésem príma volt, mert kb 5 perc volt a vacsoráig, így a családdal ettem, mint általában mindig. Azt még nem írtam, hogy holnap délután családi rugby-meccs nézés lesz, mindenki megy, így Laurának és nekem, tehát a két abszolút kezdőnek rugby-ből elkezdték magyarázni, hogy mi fán terem a rugby. Hát kíváncsi leszek, hogy mégis milyen lesz az egész :) Arról majd mindenképpen teszek fel képeket :D
Péntekenként jön A legidősebb fiúhez és A középső fiúhez Mervyn, a dobtanár, most is itt volt, megint nyomatták a jó kis számokat. Még a dobóra előtt, azaz 16.30 előtt segítettem A legkisebb fiúnak és A középső fiúnek is a matekházijában. A vacsora rendben lezajlott, aztán még a fiúkat vitték úszni.
De én már közben készülődtem, mert még a héten beszéltük fércen néhány aupair-csajjal, hogy péntek este talizunk, és szórakozunk egy kicsit.
Természetesen késésben voltam:), így kb 21.20-ra értem oda a Hippodrome elé, ahova megbeszéltük a találkát. Láttam, hogy áll néhány ismerősnek tűnő:) lány a Hippodrome előtt, az egyikük Caro volt, aki fészen ismerősöm, így odamentem. Beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk valahova, de közben kaptam egy sms-t Micoltól, akivel még csütörtökön találkoztam, hogy ők ott vannak a Hippodrome melletti bárban, így elkezdtem nézegetni, és már integettek is, így én odamentem. Ő volt ott, és Louise, egy svéd aupair-csaj, leültem melléjük, bár enyhén fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy nem volt meleg :S
Ott ültünk, míg megitták az italukat, aztán elindultunk egy bárba (a neve bsb), ahol elég retro-jellegű számokat nyomtak, mondhatni nem a legjobbakat, így két ital után továbbálltunk a szomszédos bárba, ami a MacKenzie névre hallgat. Itt már nekünk jobban tetsző számokat játszott a dj, így táncoltunk is egy kicsit, aztán egy kicsit melege volt Louise-nak, így kimentünk a levegőre:D
Ja, még a Hippodrome mellett említette Micol, hogy van valami karaoke-bár, ahol lehet ilyen boxot bérelni, ahol barátok előtt lehet előadni a tehetségünket :) Hát hogy a fenébe ne lennék benne ilyesmiben, mondtam, hogy rám bizton számíthatnak :D
Mivel Micolnak ma reggel 8-tól dolgoznia kellett, így hamar indultunk haza, én az éjféles busszal jöttem haza, a lányok egy picit hamarabb tudtak jönni. Ez ilyen bemelegítő bulinak jó volt, majd legközelebb már komolyabb lesz :D
Mára Magdalenával, Maggie-val, egy bolgár aupair-csajjal beszéltem meg találkozót. Ő múlt hét vasárnap érkezett, előtte 2 évig Svédországban tanult, 2 gyerekre vigyáz. Azt mondta, hogy igen jól nevelt gyerekek, mivel a szüleik tanárok, így talán ez el is várható :)
Egyébként most biciklivel mentem be a városközpontba, hát konkrétan már az első komolyabb emelkedőn úgy "meghaltam", ahogy kerékpáros nyelven szokás mondani :P, hogy szép volt nézni :P Még az a szerencse, hogy ezután sík terep jött, mert a Westbury Park mellett haladtam el, így itt már nem volt baj. Majd jöttek a jó részek, a városközpontba kb már csak lefelé kellett menni. Mondom, fasza, szép lesz ezen visszafelé feljönni :D 28 perc alatt benn voltam a belvárosban amúgy. Elég jó részidő elsőre, de az idő előrehaladtával természetesen lesz ez még jobb is.
A Cabot Circus plázánál/plázában lévő Zara üzlet elé beszéltük meg a találkát Maggie-val, és ott is találkoztunk. Aztán beszélgettün, sétáltunk, megmutattam neki néhány helyet, először a Primark-ot, majd beszéltük, hogy az ő hostszülei azt mondták neki, hogy ott, ahova majd én fogok nyelvsuliba járni, nem lesz :O tanfolyam, de mondom, ez hülyeség, mert hétfőn már kezdődni is fog, csak én ugye a lányok félnapos sulija miatt még nem tudok akkor kezdeni, de megyek be befizetni a tanfolyamdíjat.
Mondom, egyúttal már meg is mutatom a nyelvsulit, rendes nevén az International House Bristol-t, ami a 27 Oakfield Rd alatt található. Hát mit ne mondjak, már gyalogolni is elég volt a nagy emelkedőkön, miután odaértünk, le is ültünk legalább egy negyedórára pihenni :D Majd visszaindultunk, beszéltük, hogy majd jövőhétvégén is csinálhatunk valamit, hogy ne a négy fal között üljünk még hétvégén is :P A Burger Kingben Maggie evett valamit, mert már éhes volt, én még nem annyira. Aztán szépen lassan visszagyalogoltunk a bicajomhoz, mert ugye én azzal voltam, aztán mindenki ment a maga útján. Ő még benézett a Primarkba :D, én meg indultam haza. Hát mit ne mondjak, az első emelkedő is olyan brutális volt most, hogy a felénél le kellett szállnom, mert egyszerűen nem bírtam tovább "tekerni". Így toltam a bicajt, közben természetesen zenét hallgattam, de egyszer csak hallottam magyar beszédet, és anyuka volt a 2 kisgyerekével. Nagyon örültem, mert az első magyarok voltak, akikkel találkoztam Bristolban. Egy kicsit beszélgettünk, legalább kifújtam magam egy picit, aztán indultam tovább. Még várt rám 3 másik "gyenge" emelkedő, így neki kellett veselkedni. Az elsőn sikeresen túljutottam, aztán a 2. közepén megint meghaltam :D, így toltam tovább a bicajt, amíg ki nem értem a Westbury Parkhoz, ahol a sík terepre való tekintettel visszaszálltam a bringára, onnan már nem volt megállás hazáig :D
Amúgy az időzítésem príma volt, mert kb 5 perc volt a vacsoráig, így a családdal ettem, mint általában mindig. Azt még nem írtam, hogy holnap délután családi rugby-meccs nézés lesz, mindenki megy, így Laurának és nekem, tehát a két abszolút kezdőnek rugby-ből elkezdték magyarázni, hogy mi fán terem a rugby. Hát kíváncsi leszek, hogy mégis milyen lesz az egész :) Arról majd mindenképpen teszek fel képeket :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése