Green Day

De nem a zenekarra gondolok a címben :D

Tegnap megbeszéltem egy német au-pair-csajjal, hogy ma találkozok vele egy kávéra. Fogjuk rá, hogy közel laktunk egymáshoz (azért a múlt idő, mert ma költözik másik családhoz, vagyis azóta már szerintem átköltözött), viszont ígysem tudtam közvetlenül eljutni a megbeszélt találkahelyre. Ezért először a 221-es busszal elmentem Bounds GREEN vasútállomásig, ahol kb egy negyedórát vártam, és jött is a vonat, amivel 2 percet ha mentem, és már ott is voltam Palmers GREEN vasútállomáson. Az emelletti Starbucksba beszéltük meg a talit 3-ra. Én – kivételesen :D – időben ott voltam, és néhány perc múlva jött Cäcilia is. Aranyos lány, kb 5-ig beszélgettünk, ekkor ő ment a barátnőjéhez, akihez letette a cuccait, mert 6-ra ment érte az új hostapja. Én meg gondoltam, hogy mivel csak be van borulva, de nem esik az eső, nekivágok a városnak, és bebuszozok a központba. De előtte még élelmet kellett magamhoz vennem, mivel már korgott a hasam. Előbb egy Morrisons-ba mentem be, de nem találtam fánkot :P, viszont amikor kijöttem az üzletből, már esett az eső, így mégis úgy döntöttem, hogy hazafelé veszem az irányt, mivel ernyő és kabát nélkül nem az igazi esőben mászkálni :P :D

Buszra pattantam, mondom majd átszállok valahol, így a 329-es busszal elmentem Wood GREEN-ig, ahol hipp-hopp egy nagy bevásárlóközpont „jött velem szemben”. Nem is tudtam, hogy ott egy ilyen plázaszerű megoldás van. Szét is néztem, a Primarkban beszereztem már végre egy esernyőt :P, remélem nem fog tönkremenni már első használatkor :D :P, majd a Sainsburys-ben vettem végre fánkot. Egyébként itt is hallottam magyar beszédet! J

Az anyukával ma nem találkoztam, mivel délben keltem :P, és valószínűleg már nem is fogok, mert nemrég írt egy sms-t, hogy a recycling box-okat tegyem ki, mert holnap gyűjtik, és én ebből arra következtettem, hogy biztos a barátjánál marad ma este.

Egyébként azt kifelejtettem a tegnapi bejegyzésből, hogy a gyerekek elmentek az apjukkal olyan 10.30-11.00 között. Bár még nem sokkal előtte jött az anyuka, én a szobámban voltam, és mondja, hogy most írt neki az apa, hogy estére mégsem tudja magával vinni a gyerekeket. Erre mondta az anyuka, hogy megmondja neki, hogy oldja meg, mert hogy ő nem fog ráérni, illetve én meg szabad vagyok egész héten, úgyhogy ne is próbáljam meg felajánlani, hogy segítek :D Na nem mintha akartam volna :P El is mentek rendben, de még mielőtt indultak volna, feljött a szobámba mindhárom fiú elköszönni, és a két kisebb meg is ölelt! J

Egy tökéletesen helytálló szám következik: :)