Galaxis útikalauz leendő au-paireknek, avagy au-pair kiskáté :)

Már egy ideje gondolkodtam, hogy írok egy ilyen összefoglalószerű bejegyzést, mondhatni jótanácsokkal teli bejegyzést a leendő aupaireknek, amiben az általam fontosnak vélt dolgokat pontokba szedve írom le. Az alábbi szösszenet a saját és a többi, általam ismert au-pair tapasztalatain alapul. Remélem segít valamiben. Bármi kérdés, kérés, óhaj, sóhaj felmerül, ne tartsátok magatokban! ;) (Vigyázat: hosszú bejegyzés következik!)

1. Elindulás: internetes oldalak vs. ügynökségek?


A saját tapasztalatok alapján én az internetes oldalakat ajánlom. Azok közül is nekem az aupair-world.net oldal jött be, mivel mindkét korábbi családomat azon keresztül találtam.
Ugyanakkor ez természetesen teljesen emberfüggő, mivel egyértelmű, hogy nem mindenki mer a nagy ismeretlenbe elindulni egy internetes oldalt használva. Nekik természetesen az ügynökség a megfelelő.

Fontos leírni ugyanakkor, hogy a leendő au-paireknek, már ha Magyarországon veszi igénybe valaki a helyi ügynökségeket, amik összekötő kapocs szerepkört töltenek be a magyar au-pair-jelöltek és a külföldi ügynökség között, (többnyire) valamennyit fizetnie kell az ügynökségeknek. Emellett még sok papírt be kell szerezni, ami idő- és pénzigényes. És sajnos ezek után sem biztos, hogy a család megfelelő lesz. Ezt senki sem tudja garantálni.

Az internetes oldalakon általában az au-paireknek nem kell fizetniük semmit (persze ha akarnak, akkor lehet valami tagdíjat fizetni, amiért a szolgáltatások szélesebb körét vehetik igénybe, és pl láthatják a családok e-mailcímét, telefonszámát is egyből), mindössze regisztrálnak, kitöltik az adatlapjukat, írnak egy bemutatkozó levelet, Dear Family-levelet, aztán keresgélnek a családok között. Ezeken az oldalakon általában a család vmilyen szintű Membershippel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ő láthatja a te email-címedet, és küldhet oda is mailt. Ugyanakkor, mint ahogy az ügynökségeken keresztül, itt sem garantálható, hogy jó családhoz kerül az ember. És a másik, hogy sok csalóval összefuthat az ember, akik általában mindenféle referencia nélkül írnak az ember e-mailcímére, feltűnően sok pénzt ajánlva heti fizetés gyanánt (természetesen kevés munkáért), "mindössze" annyit kérnek, hogy egy néhány száz fontos összeget utalj át egy megnevezett embernek... :P Na, hát ennek elsőre is gyanúsnak kell lennie. Ha valakit érdekel, akkor tudok mutatni ilyen csalóktól kapott emaileket (mert ugye természetesen tavaly nyáron elkezdtem levelezni egy ilyen "családdal" :P, tudva, hogy ők csalók; vicces volt :D)

A harmadik lehetőség a családkeresésben az újsághirdetések, internetes hirdetések világa, viszont ez otthonról (szinte) kivitelezhetetlen (ennél az eshetőségnél a legkézenfekvőbb internetes hirdetőfelület a http://www.gumtree.com/). Mégpedig azért lehetetlen ilyen úton-módon au-pairnek állni Magyarországról, mert ezek a hostcsaládok általában olyan embert keresnek, aki már UK-ben van, így személyes interjúra is meg tud jelenni, vagy legalább angol számról tud telefonálni. Így ez a lehetőség csak azután adott, miután sikerült kijönni. Ennél a lehetőségnél még nagyon fontos, hogy az au-pair-jelölt már leellenőrizhető tapasztalattal rendelkezzen, azaz a leendő host-család tudjon beszélni ANGOL nyelven a referenciaként megadott személlyel. A gumtree-n au-pairt kereső családok kérhetnek még CRB Check-et, ami gyakorlatilag erkölcsi bizonyítványt jelent, de nem feltétlenül ragaszkodnak ehhez, elfogadhatják a korábbi hostcsaládokat is, mint referencia. A gumtree-n lévő családok sok esetben, amennyiben szükségük van ilyen au-pairre, azt is kiköthetik, hogy UK-ban való (tehát baloldali közlekedésben jártas) tapasztalt autóvezető au-pairt keresnek. Azt hiszem, ezek a legfontosabbak, amit a gumtree-n való családkeresésről tudni érdemes. Tapasztalt és jó referenciával rendelkező au-pairek nagyon könnyen találhatnak itt családokat, ezt tapasztalatból mondom.

2. Család kiválasztása

Nem egyszerű. Ezt le kell szögezni már az elején. Vannak olyanok, akik szerencsések, és hamar találnak egy családot, de vannak olyanok, akiknek a fenéért sem akar összejönni, így nekik muszáj türelmesnek lenniük. Egy au-pair heti zsebpénze £60-100 közöttre tehető, ezért 25-40 órát dolgoznak az au-pairek. Amennyiben ennél sokkal többet ajánlana a család, mondjuk nagyjából ugyanennyi munkáért, az valószínűleg becsapást jelent, tehát ezt a családot nyugodtan el is lehet felejteni. Nagyobb városokban, főként Londonba előfordulhat, hogy több mint £100-ot ajánl a család, de ez gyakorlatilag mindenhol így van. Nagyobb város, nagyobb lehetőségek, több pénz.

Fontos tisztáznia az embernek még a családkeresés előtt, hogy mit hajlandó és képes elvégezni, és a profilját is ennek megfelelően összeállítani. Amennyiben az embernek nem nagyon fűlik a foga a takarításhoz, vasaláshoz, stb-hez, akkor ezeket érdemes feltüntetni, nehogy ebből később legyen baj. Azt is érdemes, sőt, nem, hogy érdemes, nagyon-nagyon ajánlott még a kiutazás előtt megbeszélni, hogy fizet-e valamit (nyelviskola, közlekedés, akár repjegy) a család, vagy sem, mert ez is döntő tényező lehet.

Nagyon fontos azt is még a keresés előtt nagyjából lefektetni, kigondolni, hogy milyen korú gyerekekhez szeretne menni az au-pair, aztán így kereshet családokat. Természetesen az sem mindegy, hogy hány gyerek van egy családban. Ez is az au-pair döntése kell, legyen, hogy mennyit tud bevállalni.

Tegyük fel, hogy találtál egy szimpatikus családot, akiknek te is szimpatikus vagy, kölcsönös a rokonszenv, de mégis jó lenne megbizonyosodni arról, hogy milyenek. Nyilván jó lenne tudni egy nem-családtag szemszögéből is, hogy hogyan élnek, mit csinálnak, milyen tulajdonságokkal bírnak, stb. Gondolom az nyilvánvaló, hogy a családok az au-pair-keresés közben nem fogják kiírni a (leg)rossz(abb) tulajdonságaikat, nehogy minden au-pairt elriasszanak. És kit lehet megkérdezni a családról?! Hát természetesen az előző au-pairt! (már ha volt nekik) Ő (vagy ők) egy meglehetősen megbízható forrásnak tekinthető(k), mivel már eltöltött jónéhány hetet, hónapot, akár évet is a családdal, így nagyon jól ismeri őket, és képes objektíven beszélni róluk. Tehát a családdal való levelezés közben mindenképpen kérjétek el a családtól a korábbi au-pair(ek) elérhetőségét/eit, és vegyétek fel vele/velük a kapcsolatot.

3. Beilleszkedés: az első napok, hetek

A legfontosabb szerény véleményem szerint, hogy a megérkezés utáni első napokban, hetekben, a lehető legtöbb időt töltse az au-pair a családdal. Ez azért fontos, mert így van lehetőség megszoknia egymást a hostcsaládnak és az au-pairnek, illetve egy kicsit jobban is megismerik egymást, több mindent megtudnak egymás érdeklődési köréről, stb. Főként az a jó, hogyha közös programok vannak. Az elején tényleg az a fontos, hogy a gyerekekkel töltsön minél több időt az új au-pair, mert azért nekik biztosan nem egyszerű egy új, idegen személyt megszokni. Bár ebben is különbözőek a gyerekek, mint mindenben :)

Szóval, még ha bulizós is az ember, akkor is az elején csak módjával, ha tanácsolhatom, mert hallottam olyan au-pairről is, akit azért küldött el a családja, mindössze néhány hét után, mert állítólag kevés időt töltött a gyerekekkel. Tehát először is fel kell építeni a kapcsolatot, aztán lehet "feszegetni" a határokat, ha szabad így fogalmaznom. Ezzel most nem azt mondom, hogy sülve-főve együtt kell lenni a családdal (még az elején sem), mert "néha" kell az egyedüllét az au-pairnek, ezt nagyon jól tudom, vagyis nem is egyedüllét, hanem kell, hogy elszakadjon a hostcsaládtól, a gyerekzajtól... :D

4. Az angol nyelv

A kiérkezés utáni első időkben a nap végére az ember nagyon el fog fáradni. És itt most nem csak a fizikai fáradságra gondolok. Mivel új környezet, új emberek, ÚJ NYELV, ez egy egész napon át tartó kemény koncentráció az első hetekben, akár hónapokban is. Nem lesz ott a család, a barátok (bár az internet segítségével könnyen lehet velük tartani a kapcsolatot, de mégsem ugyanaz), akikkel bármikor tudunk beszélni MAGYARUL, hanem mindenkihez angolul kell szólnunk. Ha csak nem jöttél ki profi angollal (ami nem valószínű, hogyha eldöntötted, hogy au-pairként akarsz dolgozni), akkor az első néhány hétben kell majd a nap végén a pihenés bőségesen :D Szerintem ez mindenkire egyformán vonatkozik, attól függetlenül, hogy milyen nyelvtudással érkezett Angliába.

Viszont egy idő után már (szinte) angolul kezd el gondolkodni az ember, mivel beleszokott abba, hogy a nap minden órájában angolul kell beszélnie, így az agy is jobban rájár, nem fárad le annyira, mint az első hetekben. Ez szerintem nagyon jó, mivel az én olvasatomban azért jön ki az ember Angliába, hogy jól megtanuljon angolul, és ha már angolul is gondolkozik, az már egy nagyon jó lépés ezen az úton. Igaz persze, hogy azért magyarul is beszélni kell az otthoniakkal, nehogy "elfelejtődjön" a magyar nyelv :P:D

5. A mentalitás

Összehasonlíthatatlan. Sajnos :S Angliában sokkal türelmesebbek az emberek nagy átlalánosságban, udvariasak az emberrel. Még ismeretlenül is ráköszönnek, rámosolyognak az emberre, néhány szót váltanak velünk. Ha megkérdezik az utcán, vagy bárhol (márpedig megkérdezik), hogy How are you? = Hogy vagy?, akkor semmi extrát nem mondanak, illetve nem kezdik el sorolni a(z esetleges) problémáikat, nem úgy, mint otthon, Magyarországon. És most ezzel nem a Hazámat akarom lefitymálni, de ez a keserű valóság...

Néhány példa a mentalitásbeli különbségekről: amikor látják, hogy zebránál várakozol, akkor az esetek 95%-ában megállnak, és megvárják, hogy átkelj az úttesten. Szintén közlekedésből való a következő: egy lámpás kereszteződésben, amennyiben már sárgát mutat a lámpa, nagyon ritka, hogy még megpróbálnak átcsusszanni. Persze nem lehet általánosítani, mindig vannak kivételek, de a nagy többségnél ez működik. A már említett türelmességből adódik, hogy például a várakozás is sokkal fegyelmezetebben folyik, mint otthon. Pl itt a busznál a felszállásnál olyan sorrendben szállunk fel a buszra, ahogy odaérkeztünk a megállóba, és vártunk a buszra, nincsen lökdösődés és tolakodás.

6. Az angol gyereknevelés

Az eddig itt, Angliában töltött majdnem 2 évem alatt azt hiszem szereztem egy kis rálátást az angolok gyereknevelési szokásairól. Nem akarom nagyon leszólni őket, de ebben ezermilliószor jobbak a magyarok. Az itteni gyerekek szinte mindent megkap(hat)nak, a szülők meg is veszik nekik, hogyha megtehetik, de sajnos az igazi törődést nem mindig adják meg a saját gyerekeiknek.

Következetlenek. És ez nagyon nem segíti a gyerek(ek) fejlődését. Dehát ők tudják (vagy nem). Természetesen ez nem minden családra igaz, nem lehet egy mindenkire érvényes szabályt, vagy tulajdonságot mondani, egyértelmű, hogy minden alól vannak kivételek (pl az én hostszüleim következetesek a nevelésben, az már megint más kérdés, hogy a gyerekek természete milyen...).

Egyébként az angol gyereknevelés egy érdekes kérdés. Általánosságban több pénzük van az angoloknak (ez nem meglepő :P), viszont sok szülő nem foglalkozik a gyerekével, hanem megpróbálja úgymond “kilóra megvenni”, ha szabad ezt a frázist használnom. Tehát mindent megadnak a gyereknek, például egy születésnapra annyi sz.rt kapnak a gyerekek, hogy egy árvaházban sírnának örömükben, hogyha ennyi mindent kapnának. Ez jó, hogy megvan a lehetőségük, hogy megadjanak mindent a gyereküknek, félreértés ne essék, nem ezzel van a bajom, hanem hogy sok szülőnek ezzel kifújt a szülőség. Nem foglalkoznak igazán a gyerekükkel, nem törődnek a fejlődésével, csak elkényeztetik őket, ezért válik sok angol fiatal olyan nemtörődömmé, gőgössé, érdektelenné, akaratossá, stb-stb.

7. Miért kell(het) egy családnak au-pair?

Itt én 3 (v. 4) nagy csoportot különböztetek meg:

Tényleg szükségük van egy au-pairre: ez azt jelenti, hogy amikor a szülők dolgoznak, akkor az au-pair foglalkozik a gyerekekkel, ti. elviszi őket a suliba, hazahozza őket, minimális házimunkát csinál. Amikor bármelyik szülő otthon van, akkor igyekeznek a legtöbb időt a gyerekeikkel tölteni, ilyenkor az au-pair nagyjából szabad, még akár hétközben is. (ilyen volt pl az én bristoli hostcsaládom)

Szükségük van egy takarítóra (=au-pair): ez kétféleképpen bukkanhat elő. Egyrészt már az elején tudatják a jelölttel, hogy nagyrészt takarítani kell, a gyerekekkel minimálisan kell lenni, vagy a megérkezés után szembesül az újdonsült au-pair, hogy ez nem igazán az igazi au-pair munka lesz. Ugyanakkor, ha az au-pairnek nem esik nehezére a takarítói munka, akkor nincs miről beszélni. (ilyen volt az első hostcsaládom, azaz takarítottam náluk, de már a kiutazásom előtt tudtam, hogy mi lesz a dolgom, és tényleg az volt)

A szülők a lehető legkevesebb időt akarják a gyerekeikkel tölteni: ebben az esetben még az is előfordulhat, hogy a szülők gyakorlatilag, ha szabad ilyet mondani, nem szeretik a saját gyerekeiket, így inkább felbérelnek egy au-pairt, hogy addig, amíg a gyerek otthon van, legyen vele. Szomorú. Ez vezet egyébként a neveletlen gyerekekhez...

És az előzőhöz kapcsolódik, de mégis külön pontba írom: Lustaság, nemtörődömség és jómód: értsd ezalatt, hogy mondjuk az anyuka nem dolgozik semmit, az apuka tartja el a családot, így az anyuka otthon van mondjuk 2-3 gyerkőccel, ebből 1, max 2 van vele otthon egész nap, de mégis kell au-pair, mert miért is ne?! És ebben az esetben is sokszor olyankor is az au-pair van a gyerekekkel, amikor esetleg a szülő(k) otthon van(nak).

8. Szocializáció

Ennek az egyik legegyértelműbb tere a nyelviskola. Nagyon sok au-pair jár nyelvsuliba, ahol sok új emberrel lehet könnyedén megismerkedni. Nem feltétlenül angol anyanyelvűekkel, de az esetek döntő többségében nem magyar csoporttársakkal kerül össze az ember, így "kénytelen" angolul beszélni. Bár azért nyilván ezért megy au-pairnek mindenki :D

Fontosnak tartom, hogy a hostcsaládon kívül a szomszédokkal is viszonylag sűrűn kapcsolatban legyen az ember. Na most ezt nem napi szintű kapcsolatként értem, meg hogy a nap minden órájában mittudomén sms-t írjunk egymásnak, vagy hívjuk őket, hanem, hogy néhanapján beszélgessünk el velük akármiről. legalább így is fejlődik az angolunk. Illetve, amikor az iskolában vagyunk a gyerek(ek)kel, akkor is nyugodtan elegyedjünk szóba másokkal!

Nagyon jó ismerkedési terület a facebook is, illetve a különböző au-pair fórumok. A facebook-on már esetleg azelőtt is nézelődhet az ember, hogy vannak-e, lesznek-e az ő városában, de legalábbis a városához közel lakó au-pairek. És hogy ezt hogyan teheti meg? Egyszerűen a keresőbe beírja a városa nevét és azt, hogy au-pair, aztán valamilyen találatot biztosan kidob a kereső, és ott már lehet keresgélni. Amennyiben kis településen, faluban lakik az ember, akkor pedig a megyére (county), vagy a legközelebbi nagyobb városra keressen rá, és biztos, hogy találni fog valamit. Én nem is tudom, mennyi au-pairt ismertem meg a facebookon keresztül, de nagyon sokat. Úgyhogy én csak javasolni tudom, hogy használjátok a facebookot. Amennyiben még nem vagytok rajta, és au-pairek vagytok/lesztek, akkor a lehető leggyorsabban csináljatok magatoknak egy accountot.

9. Angliai élet, árak

Az árakról nehéz általánosságban beszélni, tehát csak néhány fontosabb témát érintek ezügyben. Amennyiben lesz kérdés, kommentben nyugodtan fel lehet tenni, és megpróbálok majd rá válaszolni.

Szóval.
- Étel: talán egy picivel minden drágább, mint otthon, de nem annyival, mint a fizetésbeli különbségből gondolhatná az ember.
- Ruha, elektronikai cuccok: ugyanolyan árban vannak, mint otthon, vagy olcsóbbak, néha sokkal olcsóbbak, mivel nagyon sokszor vannak SALE-ek mindenhol.
- Közlekedés: az egyik legdrágább a világon az angol közlekedés. A vonat valamivel drágább, viszont értelemszerűen gyorsabb, mint a coach (távolsági helyközi busz). Helyi viszonylatban is drága a közlekedés, úgyhogy mindenképpen meg kell gondolni, hogy milyen sűrűn jár az ember tömegközlekedéssel, hogyha magának kell fizetni. Így, ha lesz olyan szerencsés az au-pair, hogy kocsit vezethet, vagy lesz olyan ismerőse, aki kocsit vezet, az sokkal megkönnyíti a helyzetet és olcsóbbá is teszi/teheti.

10. Hasznos linkek

Anglia és Magyarország között közlekedő légitársaságok (amelyekről én tudok):
http://www.britishairways.com/travel/home/public/en_gb - Budapest - London Heathrow
http://www.malev.hu/ - Budapest – London Gatwick
http://www.easyjet.com/asp/en/book/index.asp?lang=en – Budapest – London Gatwick v Luton
http://wizzair.com/Default.asp?slid=clear&language=EN – Budapest – London Luton
http://www.jet2.com/ Budapest – Manchester v Edinburgh (igaz, utóbbi már Skócia :P)

Szárazföldi közlekedés Anglia és Magyarország között: itt van sok ajánlat, én csak néhányat szúrok be ide, a teljesség igénye nélkül.
http://cseh-busz.hu/
http://www.utitars2010.hu/

Ez a néhány link az Anglián belüli közlekedésben lehet a segítségünkre:
http://www.nationalrail.co.uk/ - vonatmenetrend
http://www.nationalexpress.com/coach/index.cfm - coach (távolsági busz) menetrendek
http://www.firstgroup.com/ - helyi buszközlekedés
http://uk.megabus.com/default.aspx - távolsági busz

http://www.tfl.gov.uk/ - londoni közlekedés