Délelőtt "bemelegítés" gyanánt még egy kis víí-tenisz ment :P :D, aztán összeszedtük magunkat, és pont úgy sikerült beérni az 1-es busszal a Coach Station-re, hogy már szállhattunk is fel a Westonba menő buszra. Mi a tökéletes időzítés, ha nem ez?! :) Mellesleg, ez a 22 mérföldes út majdnem 1 óráig tartott...
Ahhoz képest, hogy elég közel van ez a város Bristolhoz, én ezelőtt még nem voltam ott, mivel hideg és rossz időben nem igazán szeretek kirándulni. De most, áprilisban már egy kicsit jobb idő volt, úgyhogy ki kellett használni. Na mondjuk pont nem aznap volt olyan jó idő, mint amikor mentünk, de sebaj :P
Leszálltunk a buszról az utolsó megállójában, aztán elindultunk keresni egy térképet. Gyorsan találtunk is, és belőttük, hogy hol vagyunk, és hogy hogyan juthatunk el a parthoz. Egyáltalán nem volt messze, kb 5 percet kellett gyalogolnunk. Ekkor a tenger még eléggé vissza volt húzódva (hú, de szépen fogalmaztam meg, nem?! :D), mivel még nem jött a dagály. Így felmentünk a Grand Pier-re, ahol elkészültek az ilyenkor szokásos képek, majd bementünk a Pier belsejébe, ahol csomó ilyen különféle játék volt. Hát, mi a már jól megszokott pénzesekhez mentünk :P, de csak az eü-kitérő után :D Azzal, amelyikkel mi játszottunk, 2 pence-eseket kellett dobálni; a célunk az volt, hogy megszabaduljunk a sok nálunk lévő 2 pence-esektől. Jelentem, sikerrel jártunk :D
De itt meg kell emlékeznem a majdnem elvesztett fényképezőgépemről :P Történt, hogy én bementem a már említett eü-kitérőre, és ekkor odaadtam a gépemet Máténak. Miután kijöttem a wc-ről, ő visszaadta nekem, majd mentünk elveszíteni a pénzünket :P Elmentünk váltani is nagyobb érméket, hogy legyen még mit veszíteni :D, és eközben én kerestem a fényképezőmet, de sehol sem találtam. Már teljesen arra gondoltam, hogy de fasza, még Párizs előtt vehetek majd egy új gépet, meg hogy mennyibe fog ez fájni. De azért sohasem-lehet-tudni-alapon odamentem a pénzváltó lányhoz, és mondtam neki, hogy hát elveszítettem a gépemet, és nem adta-e le valaki ott. Egy kicsi keresgetett, de nem volt ott a gépem, de azt mondta, hogy lehet, hogy még csak most hozza be valaki. Fasza :S Körülnéztem még, és belefutottam egy securitys emberkébe, neki meg is mutattam, hogy hol tűnt el a gép, meg elmondtam, hogy hogy nézett ki, kb mikor tűnhetett el, meg ilyenek. Bemondta a fülesébe, úgyhogy akkor már minden ilyen securitys tudta, hogy van egy elveszített kamera valahol. De szerencsére a végére meglett :D És hogy hol volt?! Hát a...
... rajtam lévő hosszúujjú felső zsebében -.- Olyan buggyos zsebe van annak a felsőnek, és én meg pont ott nem néztem, és ami a "legjobb", hogy nem is éreztem, hogy ott van a zsebemben :D :P Úgyhogy volt egy izgalmas 15-20 percem, amíg keresgettem a gépet. De szerencsére meglett :P
Az izgalom hatására gyorsan nyaltam is egy fagyit :P, majd szépen lassan lemerészkedtünk a partra, és lemeóztuk a vizet. Én csak kézzel nyúltam hozzá, illetve 4 percig vártam, hogy a dagály hatására a víz elérje a cipőmet, ahol megálltam :D Balázs viszont nem szarozott, mezítláb belement a jó "meleg" vízbe :D :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése