(A bejegyzés végén egy kis újdonság ;))
Először a napomról:
"Nagyszerű" hangokra ébredtem. Ez most nem a gyerekeket jelenti, hanem az esőt... -.- Mindig akkor kell esnie, amikor én viszem/hozom a gyerekeket suliba/suliból :P Na mindegy. Ma előkerült már két esernyő a két kislánynak, úgyhogy azokkal felszerelkezve mentünk suliba. Szerencsére mire odaértünk, már az eső is elállt, igaz a visszafelé utamon ismét csak elkezdett esni. Ki érti ezt?!
Napközben megcsináltam két "Use of English"-részt a CAE vizsgapapírokból, amiket találtam az interneten. Az első elég jól sikerült, 67%, a második kb 53%-os lett, és mivel 60%-nak nem ártana meglennie, így ezeken a részeken lesz még mit dolgozni :)
Még mielőtt mentem a suliba, felszedni a gyerekeket, csináltam egy gyors költségvetést, hogy kiszámoljam, hogy a biztos kiadásokkal, és bevételekkel, mennyit költhetek hetente :P, és hogy így egyáltalán összejön-e a három nagyobb "kiruccanásra" a zseton. Mondjuk az elsőre, vagyis az aupair-talira már félre van téve, ahhoz majd csak akkor nyúlok, amikor megyek/megyünk Birminghambe. A másik kettőre is bőven meglesz a pénz, mire kell, úgyhogy gond egy szál se :)
Természetesen az eső volt olyan "kegyes", hogy megvárta, míg megyek a gyerekekért a suliba, és akkor kezdett el esni ismét -.- De szerencsére csak addig esett, amíg odaértem, utána hazafelé már egyáltalán nem :) Ma egyébként a másik kislány (volt) a Special Helper, ami annyit tesz, hogy van egy Suzy nevű plüssmókus, akit minden nap másik gyerek az osztályból visz haza, aztán játszanak vele, felöltöztetik, levetkőztetik, illetve van egy füzet, amibe leírják, hogy mit csináltak vele aznap, és most pont rajta volt a sor.
Miközben a lányok öltöztették Suzyt, a fiúk természetesen a Nintendo Wii-n játszottak a Mario Galaxy-vel, és természetesen A legidősebb fiú, mielőtt elment volna fociedzésre, még ott boldogította a többi gyereket, de legfőképpen a másik két fiút.
Ezután nagyjából minden rendben zajlott, most Az anyuka egy kicsit korábban jött, de semmi extra.
Most egy kicsit másról:
1.,Én még mindig nem tudom, hogy miért olyan A legidősebb fiú, amilyen. Hihetetlen, komolyan mondom. Azt már korábban is leírtam, hogy "I'm the best", "I'm the legend" és társait hangoztatja magával kapcsolatban, én meg magamban, egy "Persze, hogyne, fiam"-mal reagálok. Dehát azért, hogy kb szemrebbenés nélkül hazudik?! Többek között ma szem- és fültanúja voltam, amikor ők a nappaliban voltak, a két kisebbik fiú játszott a Wii-n, ő meg ott fetrengett az ágyon, és természetesen beszólogatott, hogy "Én ezt a pályát már megcsináltam" meg, hogy "Ez könnyű", de olyan hangnemben, amit sajnos, vagy nem sajnos, billentyűzeten keresztül nem lehet átadni. Ezt hallani kéne, vagyis nem kéne, de én sajnos túl sokszor is hallom. Szóval, hogy el ne vesszek a történetmesélésben. Amikor nem sikerült egy-egy pályán túljutni a két fiúnak, A legidősebb fiú állandóan az "Ooohh, my days" ("Oh, my God"="Istenem") kifejezést használta, amivel természetesen idegesítette a két fiút. Erre mondta neki A legkisebb fiú, hogy ne idegesítse már, ennyit mondott, semmi mást, tehát semmi "szokásos" :P idióta, vagy hasonlók, csak simán annyi, hogy ne idegesítse. Erre A legidősebb fiú mondja, hogy dehát ő nem is csinált és NEM IS MONDOTT semmit. Erre mind A legkisebb fiú, mind A középső fiú mondta, hogy dehát nem is egyszer mondtad, hogy Oh, my days. Természetesen tagadta, ő ilyet nem mondott, semmit sem mondott. Majd amikor az egyik kislány bejött a szobába, és mondta jó hangosan, hogy "De, márpedig te mondtad", akkor meg simán lehazugozta a kishúgát...
2., Elment a delikvens fociedzésre, majd vacsora előtt hazaérkezett, de kb ilyen duli-fuli kedvvel. Leültünk vacsorázni, majd A középső fiú elkezdte mondani, hogy milyen napja volt, majd milyen zsúfolt hete lesz, mert minden délután lesz legalább egy foglalkozása suli után. Erre megint jött a válasz, hogy A legidősebb fiúnek fáj a feje, és hogy NE BESZÉLJEN A középső fiú :S Bezzeg amikor ő elkezd beszélni a vacsoránál, és csak beszél-beszél-beszél, akkor az nem baj. Áááá, dehogy.
Néha úgy irritál a fiú, és az a baj, hogy a szülei sem nagyon tudnak mit csinálni vele, mert egyszerűen ilyen flegma, ha valami nem az ő kénye-kedve szerint történik, akkor "Oh, my days"-és állandó jelleggel, meg egyből fennhangon szól a másikhoz, véletlenül sem egy kicsit kedvesebben, vagy valami ahhoz távolról hasonlító módon... Jobb, ha nem írom le, hogy néha mik eszembe nem jutnak :D
Szerintem már ezt is leírtam korábban, de amúgy A legkisebb fiú sem az a ma született bárány: jó, még csak 7 éves, dehát annyira nemtörődöm, nincs tekintettel a húgaira, A legidősebb fiúlel ugye természetesen folyamatosan "háborúban" állnak, úgyhogy van történés itt minden nap :D :P
Egyébiránt amikor majd május 27-én megy az egész család Németországba, akkor a két kisebbik fiú, tehát A legkisebb fiú és A középső fiú ottmarad Németországban a nagyszülőknél, és ott is fognak iskolába járni a tanév hátralévő részében, így legalább ilyen szempontból június-július egy elég csendes időszaknak ígérkezik.
Huh, most olvastam közben Eszter-blogját, hogy kibukott szegény :( Teljesen átérzem és tudom, hogy milyen, amikor (legalább :S) 2 testvér egyszerűen képtelen együtt úgy csinálni bármit is, hogy ne veszekedés, neadjisten verekedés legyen a vége :S Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy miért nem lehet legalább a saját testvérünkkel kedvesnek lenni. Lehet, hogy most egy kicsit utópisztikus gondolatként hatott, dehát na. Most igazam van, vagy igazam van? :D Bár azért tudom, 5 gyerek, a nagyszámok törvénye alapján legalább az egyiknek rossz természete lesz/van, úgyhogy ezt még el is lehetne fogadni, de hogy állandóan ez a kötekedő-már-már lenéző-ki ha én nem viselkedés jellemezze, ép ésszel felfoghatatlan számomra.
Mindenesetre legtöbbször nem kerítek nagy feneket az ilyeneknek, pl ma sem szóltam oda neki, hogy ne hazudj már, vagy valami hasonló, mivel felesleges. Egy olyan vitába szállnék be, amiben úgymond nem nyerhetnék, ha értitek mire gondolok (mivel soha a büdös életben nem ismerné el, hogy bárki másnak igaza van/lehet ...) Most egy 12 éves gyerekkel ne álljak már le vitázni. Pedig magyarul úgy meg tudnám neki magyarázni a dolgokat :D:D:D
Ma úgy döntöttem, hogy egy kicsit feldobom a bejegyzéseket egy ún. "Nap dala"-rovattal :D Tehát ma ezt a dalt küldöm mindenkinek, de főleg annak, aki utálja :D
Jóéjt ;)
Először a napomról:
"Nagyszerű" hangokra ébredtem. Ez most nem a gyerekeket jelenti, hanem az esőt... -.- Mindig akkor kell esnie, amikor én viszem/hozom a gyerekeket suliba/suliból :P Na mindegy. Ma előkerült már két esernyő a két kislánynak, úgyhogy azokkal felszerelkezve mentünk suliba. Szerencsére mire odaértünk, már az eső is elállt, igaz a visszafelé utamon ismét csak elkezdett esni. Ki érti ezt?!
Napközben megcsináltam két "Use of English"-részt a CAE vizsgapapírokból, amiket találtam az interneten. Az első elég jól sikerült, 67%, a második kb 53%-os lett, és mivel 60%-nak nem ártana meglennie, így ezeken a részeken lesz még mit dolgozni :)
Még mielőtt mentem a suliba, felszedni a gyerekeket, csináltam egy gyors költségvetést, hogy kiszámoljam, hogy a biztos kiadásokkal, és bevételekkel, mennyit költhetek hetente :P, és hogy így egyáltalán összejön-e a három nagyobb "kiruccanásra" a zseton. Mondjuk az elsőre, vagyis az aupair-talira már félre van téve, ahhoz majd csak akkor nyúlok, amikor megyek/megyünk Birminghambe. A másik kettőre is bőven meglesz a pénz, mire kell, úgyhogy gond egy szál se :)
Természetesen az eső volt olyan "kegyes", hogy megvárta, míg megyek a gyerekekért a suliba, és akkor kezdett el esni ismét -.- De szerencsére csak addig esett, amíg odaértem, utána hazafelé már egyáltalán nem :) Ma egyébként a másik kislány (volt) a Special Helper, ami annyit tesz, hogy van egy Suzy nevű plüssmókus, akit minden nap másik gyerek az osztályból visz haza, aztán játszanak vele, felöltöztetik, levetkőztetik, illetve van egy füzet, amibe leírják, hogy mit csináltak vele aznap, és most pont rajta volt a sor.
Miközben a lányok öltöztették Suzyt, a fiúk természetesen a Nintendo Wii-n játszottak a Mario Galaxy-vel, és természetesen A legidősebb fiú, mielőtt elment volna fociedzésre, még ott boldogította a többi gyereket, de legfőképpen a másik két fiút.
Ezután nagyjából minden rendben zajlott, most Az anyuka egy kicsit korábban jött, de semmi extra.
Most egy kicsit másról:
1.,Én még mindig nem tudom, hogy miért olyan A legidősebb fiú, amilyen. Hihetetlen, komolyan mondom. Azt már korábban is leírtam, hogy "I'm the best", "I'm the legend" és társait hangoztatja magával kapcsolatban, én meg magamban, egy "Persze, hogyne, fiam"-mal reagálok. Dehát azért, hogy kb szemrebbenés nélkül hazudik?! Többek között ma szem- és fültanúja voltam, amikor ők a nappaliban voltak, a két kisebbik fiú játszott a Wii-n, ő meg ott fetrengett az ágyon, és természetesen beszólogatott, hogy "Én ezt a pályát már megcsináltam" meg, hogy "Ez könnyű", de olyan hangnemben, amit sajnos, vagy nem sajnos, billentyűzeten keresztül nem lehet átadni. Ezt hallani kéne, vagyis nem kéne, de én sajnos túl sokszor is hallom. Szóval, hogy el ne vesszek a történetmesélésben. Amikor nem sikerült egy-egy pályán túljutni a két fiúnak, A legidősebb fiú állandóan az "Ooohh, my days" ("Oh, my God"="Istenem") kifejezést használta, amivel természetesen idegesítette a két fiút. Erre mondta neki A legkisebb fiú, hogy ne idegesítse már, ennyit mondott, semmi mást, tehát semmi "szokásos" :P idióta, vagy hasonlók, csak simán annyi, hogy ne idegesítse. Erre A legidősebb fiú mondja, hogy dehát ő nem is csinált és NEM IS MONDOTT semmit. Erre mind A legkisebb fiú, mind A középső fiú mondta, hogy dehát nem is egyszer mondtad, hogy Oh, my days. Természetesen tagadta, ő ilyet nem mondott, semmit sem mondott. Majd amikor az egyik kislány bejött a szobába, és mondta jó hangosan, hogy "De, márpedig te mondtad", akkor meg simán lehazugozta a kishúgát...
2., Elment a delikvens fociedzésre, majd vacsora előtt hazaérkezett, de kb ilyen duli-fuli kedvvel. Leültünk vacsorázni, majd A középső fiú elkezdte mondani, hogy milyen napja volt, majd milyen zsúfolt hete lesz, mert minden délután lesz legalább egy foglalkozása suli után. Erre megint jött a válasz, hogy A legidősebb fiúnek fáj a feje, és hogy NE BESZÉLJEN A középső fiú :S Bezzeg amikor ő elkezd beszélni a vacsoránál, és csak beszél-beszél-beszél, akkor az nem baj. Áááá, dehogy.
Néha úgy irritál a fiú, és az a baj, hogy a szülei sem nagyon tudnak mit csinálni vele, mert egyszerűen ilyen flegma, ha valami nem az ő kénye-kedve szerint történik, akkor "Oh, my days"-és állandó jelleggel, meg egyből fennhangon szól a másikhoz, véletlenül sem egy kicsit kedvesebben, vagy valami ahhoz távolról hasonlító módon... Jobb, ha nem írom le, hogy néha mik eszembe nem jutnak :D
Szerintem már ezt is leírtam korábban, de amúgy A legkisebb fiú sem az a ma született bárány: jó, még csak 7 éves, dehát annyira nemtörődöm, nincs tekintettel a húgaira, A legidősebb fiúlel ugye természetesen folyamatosan "háborúban" állnak, úgyhogy van történés itt minden nap :D :P
Egyébiránt amikor majd május 27-én megy az egész család Németországba, akkor a két kisebbik fiú, tehát A legkisebb fiú és A középső fiú ottmarad Németországban a nagyszülőknél, és ott is fognak iskolába járni a tanév hátralévő részében, így legalább ilyen szempontból június-július egy elég csendes időszaknak ígérkezik.
Huh, most olvastam közben Eszter-blogját, hogy kibukott szegény :( Teljesen átérzem és tudom, hogy milyen, amikor (legalább :S) 2 testvér egyszerűen képtelen együtt úgy csinálni bármit is, hogy ne veszekedés, neadjisten verekedés legyen a vége :S Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy miért nem lehet legalább a saját testvérünkkel kedvesnek lenni. Lehet, hogy most egy kicsit utópisztikus gondolatként hatott, dehát na. Most igazam van, vagy igazam van? :D Bár azért tudom, 5 gyerek, a nagyszámok törvénye alapján legalább az egyiknek rossz természete lesz/van, úgyhogy ezt még el is lehetne fogadni, de hogy állandóan ez a kötekedő-már-már lenéző-ki ha én nem viselkedés jellemezze, ép ésszel felfoghatatlan számomra.
Mindenesetre legtöbbször nem kerítek nagy feneket az ilyeneknek, pl ma sem szóltam oda neki, hogy ne hazudj már, vagy valami hasonló, mivel felesleges. Egy olyan vitába szállnék be, amiben úgymond nem nyerhetnék, ha értitek mire gondolok (mivel soha a büdös életben nem ismerné el, hogy bárki másnak igaza van/lehet ...) Most egy 12 éves gyerekkel ne álljak már le vitázni. Pedig magyarul úgy meg tudnám neki magyarázni a dolgokat :D:D:D
Ma úgy döntöttem, hogy egy kicsit feldobom a bejegyzéseket egy ún. "Nap dala"-rovattal :D Tehát ma ezt a dalt küldöm mindenkinek, de főleg annak, aki utálja :D
Jóéjt ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése