2011. január 16., vasárnap

Hétvége


A hétvégémről a mesémet a péntek estével kezdem. Zuhanyzás után felmentem kipakolni a mosogatógépet, és megteríteni a másnapi reggelihez, és pont jött Az apuka, így kicsit beszélgetésbe elegyedtünk. Kérdezgettem, hogy mikor mennek nyaralni, mennyi időre, hova, stb-stb. Aztán én is elmondtam, hogy én hova szeretnék menni. Kiderült, hogy május 27-én ő elviszi a gyerekeket kocsival Németországba, majd Az anyuka utánuk repül, mert neki aznap még dolgoznia kell, és majd csak június 9-én !!!! jönnek haza, azaz lesz plusz 2 hetem teljesen szabadon. Azért is kérdeztem meg ezt a május végi-június eleji (két)hetet, hogy hogyan lesz, mert ekkorra tervezünk utazni egy kicsit távolabbra az egyik aupairrel. Már van egy elsődleges opció, ami arra a hétvégére van kitalálva, de ha véletlenül mehetnénk hosszabb időre is (ez nem rajtam áll), akkor lehet, hogy más helyet választanánk. Ez még a jövő titka.

Tegnapra egy kis kávézást beszéltünk meg Maggie-vel, illetve Maria-val, aztán még csatlakozott hozzánk Lisa, egy német lány is. Természetesen késtem a találkozóról :P, jó lenne ezt a tulajdonságomat valahogy leküzdeni :P Benéztünk egy-két boltba, én nem vettem semmit, aztán választásunk a Cabot Circusben lévő Starbucks-ra esett, így oda telepedtünk le. Itt szépen eltöltöttük az időt, aztán indultunk tovább, legfőképpen enni, mert már mindannyian éhesek voltunk. Az én ajánlásomra a Bella Pizza nevű "All you can eat" helyre mentünk, ahol megint sikeresen teleettük magunkat :P Ezután még a Poundlandbe és a Primarkba is bekukkantottunk, majd szétváltak útjaink, és hazabicikliztem :P Hát a Westbury Parkban, amikor már túl voltam az emelkedőkön, jól belenyilallt az oldalamba a fájdalom, de mivel kemény vagyok :D, nem álltam meg, hanem felülemelkedtem a fájdalmon, és hazatekertem viszonylag simán, elég jó részidőt futva (25 perc :P). De itthon meg a nagykapu bezárva, felül elreteszelve. Nem tudom, nem vártak haza? :D De mivel a problémamegoldó képességem nem rossz, így sikerült kinyitnom a kaput, és bejutni a házba.

Mivel jól tele voltam, így kb éjfélig nem is éheztem meg, csak egy-egy pohár teát és cappuccinót ittam, illetve egy almát ettem addig :D, majd azután egy kicsit még nasiztam. Egyébként filmet akartam nézni tegnap este, de Mátéval elkezdtük nézegetni a lehetőségeket az utazásukra, hogy mi és hogyan lenne a legolcsóbb, és legegyszerűbb, hogy London Lutonról eljussanak Bristolba, úgyhogy ezzel eltelt az idő. Elvileg mindjárt skype-konferencia keretében :P letisztázzuk akkor, hogy végülis hogyan lesz.

Még tegnap este facebook-on rámírt egy francia aupaircsaj, aki Weston-Super-Mare-ben lakik, és Pavla, egy cseh lány, helyére érkezett, akivel korábban egyszer v kétszer találkoztam, és mondta, hogy majd megadja az elérhetőségemet az új aupairnek. Szóval ez a francia lány, Sarah írt, hogy ma jön be Bristolba. Én visszaírtam, hogyha gondolja összefuthatunk, de erre már csak ma reggel válaszolt, amikor én még bőven aludtam :P Délben keltem fel :D, így ezután mentem busszal a központba, mivel esőt jósoltak a meteorológusok, ami sajnos be is jött. A Bristol Múzeumnál/ban találkoztunk, ahol körülnéztünk, de nem töltöttünk túl sok időt, mert a 14.50-es busszal ment vissza Westonba, de előtte még a Starbucksba beültünk egy coffee-ra. Ő is rendes lánynak tűnik, majd még biztos, hogy összefutunk. Miután ő felszállt a buszra, én még megsasoltam a Primark pólókínálatát, de most nem igazán tetszettek, így nem vettem semmit, csak a M&S-ből egy csomag fánkot ma estére :P

Ja, még a reggelekről szólva. Tegnap és ma reggel is nagyszerű ébresztésben volt részem :P, tegnap valszeg, ahogy hallottam, A legkisebb fiú elkezdte, szószerint, püfölni a dobokat a fölöttem lévő játszószobában, majd zongorázott, fél 9 körül, ami hétvégén még nagyon bőven alvási idő :D, aztán ma meg, ha jól hallottam, jött egy srác, majd a lányok és a fiúk ismételten a játszószobában kötöttek ki, ahol kiabáltak, doboltak ismét :S Úgyhogy nem kellett beállítanom az ébresztőt, megvolt a bioébresztésem :P

3 megjegyzés:

  1. szia!
    most írok először, bár rendszeresen olvaslak. :) szóval, ha sikerült leküzdeni az elkésős problémákat, megtennéd, hogy megosztod velem is, mert ugyan ez a bajom nekem is. :D
    üdv,
    Niki

    VálaszTörlés
  2. Szia Niki,

    Hááát, ezt nem tudom, hogy ezt az állandó elkésést mikor fogom leküzdeni :P Figyelj, ha egyszer a közel (vagy távoli :D) jövőben sikerül leküzdeni valahogy, mindenképpen megosztom a "sikertörténetemet" :D

    VálaszTörlés