A múlt heti rosszabb napok után a tegnap elég jól telt. Reggel sem volt semmi gond az iskolábamenetel során, most a másik úton akartak menni a lányok, így megígértettem velük, hogy nem szaladgálnak a járdán, és akkor mehetünk azon az úton. Egyébként két úton lehet a sulijukba eljutni, az egyik (amelyiket eddig használtuk) a biztonságosabb, mert ezen az úton van egy kis ösvény is, tehát emellett nincsen út, a másik viszont végig az út, és a kocsik mellett vezet. Így muszáj voltam megígértetni velük, hogy nem szaladgálnak, különben ismét a másik úton fogunk menni. Ezt elég jól be is tartották.
Hazajövetel közben már elkezdett cseperegni az eső, majd később, még a délelőtt folyamán szitált is folyamatosan. Szóval, miután hazajöttem, kiteregettem és kipakoltam a mosogatógépet, ezekkel olyan 9.45-re végeztem is, aztán nekiálltam, vagyis inkább "nekiültem" tanulni, mert mostmár muszáj komolyan, komolyabban venni, mivel a szóbeli 4 hét múlva, míg az írásbeli 5 hét múlva lesz. Vagyis először még ismét csak fordítottam néhány cikket, aztán szavakat tanultam, majd jól beebédeltem, utána meg is voltam halva :P, de azért még mielőtt mentem a gyerekekért a suliba, megcsináltam egy Use of English-tesztet, ami most 77.58% lett, korábban pedig ugyanez a teszt 60.34%-ra sikerült, tehát javulás itt is van, viszont ha már egyszer megtanultam a szavakat, illene jobban szerepelni :P
A suliban a két fiú (A középső fiú és A legkisebb fiú) mondták, hogy gyorsan hazaugranak, aztán jönnek is vissza a suliba, mert valami focimeccset akarnak nézni, úgyhogy odaadtam nekik a kulcsot, amit majd az úton vissza is adtak, amikor találkoztunk velük. A lányok a hazafelé úton is jók voltak, ha véletlenül :P elkezdtek szaladni, rájuk szóltam, egyből megálltak :P ennyit tesz, hogyha akarnak valamit, azért tenni is kell :) Így, hogy a két fiú visszament a suliba, egész nyugodt volt a délután, mivel nem volt Wii-zés, és így Wii természetes velejárója, vagyis a vita :D Egy kisebb duzzogás volt az egyik kislány részéről, merthogy baguette-et akartak enni, de ez kb max egy fél baguette lehetett, viszont mind a két lány, sőt még A legidősebb fiú is akart enni, és a két lány természetesen a baguette végét kérte, így először az egyik végét az egyiknek, a másik felét a másiknak adtam, vagyis a kettévágtam a baguette-et, így a szélét is, és az egyik kislány elkezdett duzzogni, majd, miután tudtam, hogy a másik lányka sokkal inkább hajlandó a kompromisszumra, vagyis inkább úgy a helyes, hogy ő hajlandó kompromisszumra, tehát szívesen megosztja a kajáját a testvéreivel, neki annyira nem számít, hogy éppen melyik részét eszi a kajának, így visszacseréltem, hogy meglegyen az "öröme" :P -.-
Na, ezután a vacsoráig semmi extra nem volt, akkor viszont megint hozták a formájukat a srácok. Mindenki itthon volt, tehát már Az apuka is hazaért, aztán A legkisebb fiú hozta a szokásos hangvételét, állandóan kiabált a lányokkal, hogy hogyan nem lehet ezt, meg azt megérteni..., aztán Az apuka egyszer csak besokallt, felállt, rákiabált A legkisebb fiúra, hogy nem igaz, hogy állandóan kiabálni kell, és hogy nem bírja elviselni, és a tányérjával együtt kiviharzott az étkezőből, úgyhogy máshol költötte el a vacsit. Ezután a kis közjáték után mintha semmi sem történt volna, a többiek úgy viselkedtek tovább, még véletlenül sem ment volna az apja után A legkisebb fiú, hogy Sorry, vagy valami (mondjuk nem is lett volna túl hiteles, az is biztos...), hanem tényleg, mintha meg se történt volna, úgy folytatták tovább a vacsit. Azért én meg elég kényelmetlenül éreztem magam, noha nem az én gyerekeim, dehát akkor is :/ Mondjuk csodálom, hogy még csak most vonult el így először a vacsorától Az apuka, mert azért eddig is kb ugyanez ment hellyel-közzel. Na mindegy.
Ma semmi extra, vasalás volt soron, előtte még úgy 9-től kb 1 órán át facebookoztam :P, aztán vasalgattam, közben Showder Klub ment, majd ebédeltünk, aztán már itt is vagyok a jelenben, és írom a bejegyzést. Lassan tanulni kéne ma valamit, vagy legalábbis feladatsorokat csinálni, hogy elmondhassam, hogy hasznosan telt a mai nap is :D A végére pedig egy klasszikus:
Hazajövetel közben már elkezdett cseperegni az eső, majd később, még a délelőtt folyamán szitált is folyamatosan. Szóval, miután hazajöttem, kiteregettem és kipakoltam a mosogatógépet, ezekkel olyan 9.45-re végeztem is, aztán nekiálltam, vagyis inkább "nekiültem" tanulni, mert mostmár muszáj komolyan, komolyabban venni, mivel a szóbeli 4 hét múlva, míg az írásbeli 5 hét múlva lesz. Vagyis először még ismét csak fordítottam néhány cikket, aztán szavakat tanultam, majd jól beebédeltem, utána meg is voltam halva :P, de azért még mielőtt mentem a gyerekekért a suliba, megcsináltam egy Use of English-tesztet, ami most 77.58% lett, korábban pedig ugyanez a teszt 60.34%-ra sikerült, tehát javulás itt is van, viszont ha már egyszer megtanultam a szavakat, illene jobban szerepelni :P
A suliban a két fiú (A középső fiú és A legkisebb fiú) mondták, hogy gyorsan hazaugranak, aztán jönnek is vissza a suliba, mert valami focimeccset akarnak nézni, úgyhogy odaadtam nekik a kulcsot, amit majd az úton vissza is adtak, amikor találkoztunk velük. A lányok a hazafelé úton is jók voltak, ha véletlenül :P elkezdtek szaladni, rájuk szóltam, egyből megálltak :P ennyit tesz, hogyha akarnak valamit, azért tenni is kell :) Így, hogy a két fiú visszament a suliba, egész nyugodt volt a délután, mivel nem volt Wii-zés, és így Wii természetes velejárója, vagyis a vita :D Egy kisebb duzzogás volt az egyik kislány részéről, merthogy baguette-et akartak enni, de ez kb max egy fél baguette lehetett, viszont mind a két lány, sőt még A legidősebb fiú is akart enni, és a két lány természetesen a baguette végét kérte, így először az egyik végét az egyiknek, a másik felét a másiknak adtam, vagyis a kettévágtam a baguette-et, így a szélét is, és az egyik kislány elkezdett duzzogni, majd, miután tudtam, hogy a másik lányka sokkal inkább hajlandó a kompromisszumra, vagyis inkább úgy a helyes, hogy ő hajlandó kompromisszumra, tehát szívesen megosztja a kajáját a testvéreivel, neki annyira nem számít, hogy éppen melyik részét eszi a kajának, így visszacseréltem, hogy meglegyen az "öröme" :P -.-
Na, ezután a vacsoráig semmi extra nem volt, akkor viszont megint hozták a formájukat a srácok. Mindenki itthon volt, tehát már Az apuka is hazaért, aztán A legkisebb fiú hozta a szokásos hangvételét, állandóan kiabált a lányokkal, hogy hogyan nem lehet ezt, meg azt megérteni..., aztán Az apuka egyszer csak besokallt, felállt, rákiabált A legkisebb fiúra, hogy nem igaz, hogy állandóan kiabálni kell, és hogy nem bírja elviselni, és a tányérjával együtt kiviharzott az étkezőből, úgyhogy máshol költötte el a vacsit. Ezután a kis közjáték után mintha semmi sem történt volna, a többiek úgy viselkedtek tovább, még véletlenül sem ment volna az apja után A legkisebb fiú, hogy Sorry, vagy valami (mondjuk nem is lett volna túl hiteles, az is biztos...), hanem tényleg, mintha meg se történt volna, úgy folytatták tovább a vacsit. Azért én meg elég kényelmetlenül éreztem magam, noha nem az én gyerekeim, dehát akkor is :/ Mondjuk csodálom, hogy még csak most vonult el így először a vacsorától Az apuka, mert azért eddig is kb ugyanez ment hellyel-közzel. Na mindegy.
Ma semmi extra, vasalás volt soron, előtte még úgy 9-től kb 1 órán át facebookoztam :P, aztán vasalgattam, közben Showder Klub ment, majd ebédeltünk, aztán már itt is vagyok a jelenben, és írom a bejegyzést. Lassan tanulni kéne ma valamit, vagy legalábbis feladatsorokat csinálni, hogy elmondhassam, hogy hasznosan telt a mai nap is :D A végére pedig egy klasszikus:
u.i.: Half term-ben (február 19-27 között) ha valaki véletlenül, adjisten :D lesz olyan szerencsés, mint én, és a hostcsaládja elutazik, vagy csak simán szabad lesz azon a héten, és mondjuk még akar valami programot, akkor írjon, és megpróbálunk összehozni valamit!!! Készülni fogok azon a héten a nyelvvizsgára kőkeményen, viszont 1-2 nap kikapcsolódás bőven belefér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése