Vissza a "jól megszokott" kerékvágásba. A múlt héten elég jól viselkedtek a gyerekek, már-már feltűnően, szokatlanul jól. Ez most konkrétan azt jelenti, hogy nem verekedtek - állandóan :P -, illetve tudtak együtt játszani vagy a számítógépen vagy a Wii-n.
Na, ez egy varázsütésre elmúlt erre a hétre. A sulibamenetellel reggel még semmi gond nem volt, nagyon időben fel is keltem, kb 7.30-kor már kész voltam, mivel úgy terveztem, hogy reggel készítem el a lunchboxokat, mivel a kenyér még fagyott volt, mert este lett kivéve a fagyasztóból, de mikor felmentem a konyhába, Az apuka már majdnem be is fejezte a lunchboxok készítését, így még volt egy kis időm. Mint ahogy az előző bejegyzésben írtam, -5 °C-ra ébredtünk tegnap reggel, ami hát nem volt kellemes :S Napközben azért melegedett az idő, de azért még délután is a vastagabb kabátban mentem a suliba a gyerekekért.
Mivel semmi sem esett egész nap, és a suli után sem, így hagytam a lányokat egy kicsit játszani a playground-on, de a sáros részekre nem engedtem őket. Aztán lassan elindultunk, ekkor nem volt semmi probléma. A fiúk ugye mentek a maguk útján, mert A középső fiú scooter-rel megy suliba szinte minden nap, így hazafelé jóhogy gyorsabban érnek, mint én a lányokkal. Szóval ők már haza is értek, aztán visszajött A középső fiú, kb félúton jártam a lányokkal, és elkérte a kulcsot, hogy ne fagyoskodjanak már, természetesen scooterrel jött vissza. Na, nem is kellett több az egyik kislánynak, mondja, hogy hát ő is akar scooterezni. Mondom, oké, majd otthon, mert ez nem túl biztonságos út. Nem hatotta meg túlságosan a mondanivalóm :P, így előbb elkezdett pityeregni, közben próbáltam mondogatni neki, hogyha abbahagyja a sírást, akkor otthon scooterezhet, de csak nem hagyta abba, majd egyre jobban, hangosabban sírt, így eldöntöttem, hogyha akar, akkor sem fog scooterezni. (Szerencsére végülis nem akart, így megúsztunk/tam egy kisebb hisztizést :P:D) Az útkereszteződésen már kb húztam magam után, mivel a korábbi tapasztalatokból kiindulva végig fogtam mindkét lány kezét, de legfőképpen Trixiét, mert ilyenkor az a biztos. És kb az út közepén megállt, mikor mentünk át a zebrán, de mivel fogtam a kezét, egyből húztam is tovább. És ez így ment hazáig, hogy 5-10 méterenként hirtelen megállt, de én egyből húztam is tovább :D:D Aztán otthon hirtelen elmúlt a sírás...
Itthon természetesen ismételten nem bírtak magukkal a gyerekek, főleg a fiúk. Már a Wii előtt is elkezdtek birkózni, aztán ez természetesen tovább folytatódott a nappaliban. Mivel a lányokkal nekem olvasni kellett, így nem tudtam állandóan ott lenni velük, mivel a conservatory-ban (étkezőhelyiség) olvasok a lányokkal, de természetesen mindent hallottam és/vagy láttam, mert összeköti egy ajtó a két helyiséget. Hát baromira örültem neki, hogy megint rájuk jött a hoppáré. Mondjuk A legidősebb fiú megint hozta a formáját :S, kb a szemem előtt kezdte el rugdosni A középső fiút, hangosabban mondom neki, hogy fejezze be mostmár, erre, hogy nem is ő kezdte, hanem A középső fiú. Na most erre mit lehet mondani.....
Ezt követően viszonylag csendesen zajlottak az események, mondjuk ehhez az is kellett, hogy A legidősebb fiú elmenjen fociedzésre. Aztán vacsora után már csak Az apuka és én maradtunk az asztalnál, és kérdezte, hogy minden rendben volt délután a gyerekekkel, én meg beszámoltam neki, hogy megint kibújt belőlük az ördög. Nem elég, hogy verekedtek, még káromkodtak is folyamatosan, úgyhogy mást nem tudtam tenni, minthogy szétválasztom őket, és egyik ebbe a szobába, másik abba, harmadik a harmadikba. Nem volt elragadtatva ettől ő sem -.-
Ma hihetetlen fáradtan keltem, és fáradt is voltam egész nap. Délelőtt kivasaltam a ruháimat, majd rászántam magam, hogy megcsinálok legalább 1 Reading Papert a meglévő feladatsorokból, dehát közben nemegyszer hosszabbakat pislantottam :P :D, ha értitek mire gondolok :D:D Aztán hirtelen már majdnem 12 lett, így Az anyuka jött is haza a fiúkkal, így megebédeltünk, majd utána mondta, hogy majd ma nekem kéne menni a lányokkal uszodába, mert ő majd megy A középső fiúért akkortájt, aki Homegroup-ban lesz valahol, így nekem kéne átöltöztetnem őket. Oké. Ezután cikkeket fordítottam, majd hirtelen 4 óra lett, majd mondta Az anyuka, hogy mégsem kell mennem, mert majd valaki más elhozza A középső fiút a homegroup után. Ja, miután elment a lányokért még a suliba Az anyuka, jött haza A legidősebb fiú, és kurva sokból tartana neki odamenni az ajtóhoz és kinyitnia, majd megnyomnia a garázsnyitó gombot, ezért inkább levágja a földre a biciklit, és elkezd fütyülni/ordibálni/kiabálni és/vagy dörömbölni az ajtón, általában vmelyik fiúnak, hogy nyissa már ki az ajtót, dehát ők nem hallják, mert a Wii-n játszanak. Erre ma, mert nem nyitotta ki senki, mikor már dörömbölt az ajtón, a szobámból hallottam, amikor ezt mondta még kint: "A legkisebb fiú, you fucking idiot" ..... -.-
A nap további része, kivéve persze a vacsorát, csendesen zajlott le. A vacsoránál aztán elkezdtek a gyerekek előbb a büfögésről, majd hátvágánygázokról :D, majd stb-stb-ről beszélni, tehát "enyhén" nem odaillő témákról. Ekkor még csak Az anyuka volt itthon, mert, mint utóbb kiderült, Az apuka nagyon elfoglalt volt ma, egy csomó találkozó, konferenciabeszélgetés, úgyhogy nemsokkal 7 előtt ért haza. Szóval Az anyuka nem sokat lacafacázott, és a A legidősebb fiút és az egyik kisllányt kitessékelte, konkrétan kicibálta a székükből, és kivitte az étkezőből, hogy ha nem tudnak viselkedni az asztalnál, akkor mára végeztek. Úgyhogy zajlik nálunk az élet :D Nem unatkozunk, az biztos, de így van ez jól. Vagyis, hogy nem tudnak viselkedni, az nincs jól, de na :P
És akkor a mai zene egy klasszikus, már nem is tudom hány éve láttam először, akkor is beszartam rajta :D:D:D
Na, ez egy varázsütésre elmúlt erre a hétre. A sulibamenetellel reggel még semmi gond nem volt, nagyon időben fel is keltem, kb 7.30-kor már kész voltam, mivel úgy terveztem, hogy reggel készítem el a lunchboxokat, mivel a kenyér még fagyott volt, mert este lett kivéve a fagyasztóból, de mikor felmentem a konyhába, Az apuka már majdnem be is fejezte a lunchboxok készítését, így még volt egy kis időm. Mint ahogy az előző bejegyzésben írtam, -5 °C-ra ébredtünk tegnap reggel, ami hát nem volt kellemes :S Napközben azért melegedett az idő, de azért még délután is a vastagabb kabátban mentem a suliba a gyerekekért.
Mivel semmi sem esett egész nap, és a suli után sem, így hagytam a lányokat egy kicsit játszani a playground-on, de a sáros részekre nem engedtem őket. Aztán lassan elindultunk, ekkor nem volt semmi probléma. A fiúk ugye mentek a maguk útján, mert A középső fiú scooter-rel megy suliba szinte minden nap, így hazafelé jóhogy gyorsabban érnek, mint én a lányokkal. Szóval ők már haza is értek, aztán visszajött A középső fiú, kb félúton jártam a lányokkal, és elkérte a kulcsot, hogy ne fagyoskodjanak már, természetesen scooterrel jött vissza. Na, nem is kellett több az egyik kislánynak, mondja, hogy hát ő is akar scooterezni. Mondom, oké, majd otthon, mert ez nem túl biztonságos út. Nem hatotta meg túlságosan a mondanivalóm :P, így előbb elkezdett pityeregni, közben próbáltam mondogatni neki, hogyha abbahagyja a sírást, akkor otthon scooterezhet, de csak nem hagyta abba, majd egyre jobban, hangosabban sírt, így eldöntöttem, hogyha akar, akkor sem fog scooterezni. (Szerencsére végülis nem akart, így megúsztunk/tam egy kisebb hisztizést :P:D) Az útkereszteződésen már kb húztam magam után, mivel a korábbi tapasztalatokból kiindulva végig fogtam mindkét lány kezét, de legfőképpen Trixiét, mert ilyenkor az a biztos. És kb az út közepén megállt, mikor mentünk át a zebrán, de mivel fogtam a kezét, egyből húztam is tovább. És ez így ment hazáig, hogy 5-10 méterenként hirtelen megállt, de én egyből húztam is tovább :D:D Aztán otthon hirtelen elmúlt a sírás...
Itthon természetesen ismételten nem bírtak magukkal a gyerekek, főleg a fiúk. Már a Wii előtt is elkezdtek birkózni, aztán ez természetesen tovább folytatódott a nappaliban. Mivel a lányokkal nekem olvasni kellett, így nem tudtam állandóan ott lenni velük, mivel a conservatory-ban (étkezőhelyiség) olvasok a lányokkal, de természetesen mindent hallottam és/vagy láttam, mert összeköti egy ajtó a két helyiséget. Hát baromira örültem neki, hogy megint rájuk jött a hoppáré. Mondjuk A legidősebb fiú megint hozta a formáját :S, kb a szemem előtt kezdte el rugdosni A középső fiút, hangosabban mondom neki, hogy fejezze be mostmár, erre, hogy nem is ő kezdte, hanem A középső fiú. Na most erre mit lehet mondani.....
Ezt követően viszonylag csendesen zajlottak az események, mondjuk ehhez az is kellett, hogy A legidősebb fiú elmenjen fociedzésre. Aztán vacsora után már csak Az apuka és én maradtunk az asztalnál, és kérdezte, hogy minden rendben volt délután a gyerekekkel, én meg beszámoltam neki, hogy megint kibújt belőlük az ördög. Nem elég, hogy verekedtek, még káromkodtak is folyamatosan, úgyhogy mást nem tudtam tenni, minthogy szétválasztom őket, és egyik ebbe a szobába, másik abba, harmadik a harmadikba. Nem volt elragadtatva ettől ő sem -.-
Ma hihetetlen fáradtan keltem, és fáradt is voltam egész nap. Délelőtt kivasaltam a ruháimat, majd rászántam magam, hogy megcsinálok legalább 1 Reading Papert a meglévő feladatsorokból, dehát közben nemegyszer hosszabbakat pislantottam :P :D, ha értitek mire gondolok :D:D Aztán hirtelen már majdnem 12 lett, így Az anyuka jött is haza a fiúkkal, így megebédeltünk, majd utána mondta, hogy majd ma nekem kéne menni a lányokkal uszodába, mert ő majd megy A középső fiúért akkortájt, aki Homegroup-ban lesz valahol, így nekem kéne átöltöztetnem őket. Oké. Ezután cikkeket fordítottam, majd hirtelen 4 óra lett, majd mondta Az anyuka, hogy mégsem kell mennem, mert majd valaki más elhozza A középső fiút a homegroup után. Ja, miután elment a lányokért még a suliba Az anyuka, jött haza A legidősebb fiú, és kurva sokból tartana neki odamenni az ajtóhoz és kinyitnia, majd megnyomnia a garázsnyitó gombot, ezért inkább levágja a földre a biciklit, és elkezd fütyülni/ordibálni/kiabálni és/vagy dörömbölni az ajtón, általában vmelyik fiúnak, hogy nyissa már ki az ajtót, dehát ők nem hallják, mert a Wii-n játszanak. Erre ma, mert nem nyitotta ki senki, mikor már dörömbölt az ajtón, a szobámból hallottam, amikor ezt mondta még kint: "A legkisebb fiú, you fucking idiot" ..... -.-
A nap további része, kivéve persze a vacsorát, csendesen zajlott le. A vacsoránál aztán elkezdtek a gyerekek előbb a büfögésről, majd hátvágánygázokról :D, majd stb-stb-ről beszélni, tehát "enyhén" nem odaillő témákról. Ekkor még csak Az anyuka volt itthon, mert, mint utóbb kiderült, Az apuka nagyon elfoglalt volt ma, egy csomó találkozó, konferenciabeszélgetés, úgyhogy nemsokkal 7 előtt ért haza. Szóval Az anyuka nem sokat lacafacázott, és a A legidősebb fiút és az egyik kisllányt kitessékelte, konkrétan kicibálta a székükből, és kivitte az étkezőből, hogy ha nem tudnak viselkedni az asztalnál, akkor mára végeztek. Úgyhogy zajlik nálunk az élet :D Nem unatkozunk, az biztos, de így van ez jól. Vagyis, hogy nem tudnak viselkedni, az nincs jól, de na :P
És akkor a mai zene egy klasszikus, már nem is tudom hány éve láttam először, akkor is beszartam rajta :D:D:D
úgy látszik van valami a levegőben,mert az én "gyerekem" is kezd megbolondulni
VálaszTörlésbár ő egyedül rossz :D és ez azért viccesebb :)